2024. április 23., kedd

Penavin Olga máig ható munkássága

A Kiss Lajos Néprajzi Társaság megemlékezett a neves néprajzkutató halálának 20. évfordulójáról

A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon bemutatták a Kiss Lajos Néprajzi Társaság Al-Duna Műhelye által végzett székelykevei etnográfiai gyűjtőmunkát, ezzel párhuzamosan, és ehhez kötődően pedig megemlékeztek Penavin Olga néprajzkutató, nyelvész halálának 20. évfordulójáról is.

Dr. Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke, néprajzkutató, népművelő ismertette a karon működő, illetve a karhoz is köthető Al-Duna Műhelyt.

Ezt követően Sebők Valéria népi iparművész a fonott csipke főkötők kapcsán mesélt arról, hogyan sajátította el e kézműves technikát, ami egyedi és egyedülálló, nemcsak Vajdaságban hanem az egész Kárpát-medencében is.

Dr. Szőke Anna köszönti a megjelenteket (Fotó: Dér Dianna)

Dr. Szőke Anna köszönti a megjelenteket (Fotó: Dér Dianna)

– Kétezerben egy szakmai kiránduláson a Néprajzi Múzeumban dr. Katona Edit előadást tartott nekünk a csipkékről, és megemlítette, ezt a fonást már az 1800 évek derekától nem készítette senki. Szlavóniában maradt fenn a legtovább. Mindenképp szerettem volna megtanulni ezt a technikát. Beleástam magam a kutatásokba, de nem találtam forrásanyagot. Nem maradt más, csak a Néprajzi Múzeumba lelhető 11 darab főkötő tanulmányozása. Otthon gyakoroltam hosszú időn keresztül, hogy elsajátítsam a technikát – mondta Sebők Valéria. Penavin Olga egyik, a szlavóniai gyűjtéseit tartalmazó könyvéből ismerte meg ezeknek a főkötőknek a történetét, illetve azt, hogy hogyan viselték az ottani asszonyok. Ezt szemléltette is a hallgatók előtt.

Dr. Raffai Judit néprajzkutató, rendkívüli egyetemi tanár szólt Penavin Olga neves egyetemi tanár, néprajzkutató, nyelvjárás-, földrajzinév- és mesegyűjtő, aki az 1950-es években kezdett el gyűjteni Vajdaságban. Előtte járt Kórógyon és a szlovéniai Mura vidéken is gyűjtött. A fő kutatási, érdeklődési területe Szlavónia volt.

Fehér Viktor néprajzkutató bemutatta a Kiss Lajos Néprajzi Társaságot.

– A Társaság egyben műhely is, ami a tudásmegosztásnak is fontos helyszíne. Penavin Olga hagyományt teremtett, mégpedig a terepkutatások szintjén, ugyanis évről évre főiskolai, egyetemi hallgatók nyelvészeti, néprajzi kutatásokat végezhetnek. Dr. Szőke Anna kezdeményezésére Székelykevére utazhatott több hallgató a tanítóképzőből is, és egy néprajzi tábor keretében kutatásokat végeztek. Akkor fogalmazódott meg annak a gondolata, hogy egy műhely formálódjon itt az MTTK-n, ekkor jött létre a most már 5 éves Al-Duna Műhely, melynek központi iránya a társadalomtudományi kutatások, a táboroztatás, a hallgatók kutatásra biztatása és a közös publikációk. Ennek több eredménye is született. Penavin Olga tanárnő útján haladunk tovább és igyekszünk továbbra is azt a hagyományt követni – emelte ki.

A hallgatóknak felhívták a figyelmüket a saját településükön is kutatható témákra.

Ezt követően Boja Patyi Sarolta bemutatta saját érdeklődési területét, illetve hogy milyen eredményeket értek el kutatótársával, Szalai Lillával. Két alkalommal vettek részt Székelykevén a kutatómunkában. Az első ott-tartózkodásból egy tanulmány is született, amelynek címe Asszonysorsok Székelykevén a szocializmus időszaka alatt, amely egy gyűjtőpályázaton vett részt. A tanulmányuk Székelykeve történetéről szól, négy asszony életútját mutatták be.

A rendezvényt követően a palicsi temetőben elhelyezték a tisztelet, kegyelet virágait Penavin Olga sírján.