2024. április 23., kedd
Szudáni puccs

A tábornok rendkívüli állapotot hirdetett ki

A szudáni katonai-civil tanács és az átmeneti kormány feloszlatását, valamint a rendkívüli állapot bevezetését jelentette be tegnap tévés beszédében a tanács vezetője, Abdel-Fattah al-Burhani tábornok, nem sokkal azt követően, hogy katonák őrizetbe vették a kormány tagjait, köztük a miniszterelnököt is. Burhani egyúttal azt is közölte, hogy nemsokára új technokrata kormányt alakítanak, valamint új parlamentet, mert a hivatalban lévő politikusok csak veszekedtek, ami miatt a hadseregnek „be kellett avatkoznia”. A tájékoztatási minisztérium a tábornok bejelentését katonai puccsnak minősítette.

Hétfőre virradóra őrizetbe vették az átmeneti kormány több tagját, köztük Abdullah Hamdok miniszterelnököt is, akit ismeretlen helyen tartanak fogva. A tájékoztatási minisztérium szerint Hamdokot azért hurcolták el, mert megtagadta egy olyan közlemény kiadását, amely a puccs támogatásáról szól. A miniszterelnöki iroda vezetője azt mondta: a hadsereg kihasználta a belpolitikai válságot és további feszültséget szított az ország keleti részén.

A katonák megszállták az állami rádió- és tévé székházát a Kartummal átellenben, a Nílus másik partján lévő Omdurmanban, és letartóztatták az ott dolgozókat. A világháló forgalmát figyelő Netblocks civil szervezet szerint jelentős zavarok vannak az internetforgalomban, hírügynökségek pedig a telefonszolgáltatás leállásáról számoltak be. Helyszíni beszámolók szerint a Kartum utcáin tüntetők autógumikat gyújtottak fel, és zászlókat lengettek. A katonaság mellett félkatonai egységek is az utcákra vonultak. Kelet-Szudánból hetek óta tüntetéseket jelentenek, október elején pedig elfoglalták az ország egyik legfontosabb kikötőjét, Port-Szudánt is.

Az események miatt mély aggodalmát fejezte ki az Arab Liga, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Jeffrey Feltman, az amerikai kormány „Afrika szarvával” foglalkozó különmegbízottja is.

Nabila Massrali, az Európai Bizottság szóvivője kijelentette: a vérontást minden áron el kell kerülni, a feleknek pedig be kell tartaniuk az ország alkotmányából és a szomszédos Dél-Szudán fővárosában, Jubában, tavaly októberben kötött békemegállapodásból fakadó kötelezettségvállalásait az ország stabilitása, gazdasági fejlődése, valamint lakóinak jóléte érdekében. Hangsúlyozta: az EU meggyőződése szerint csak egy demokratikus, legitim, civil vezetésű kormánnyal rendelkező Szudán garantálhat békét, szabadságot és igazságot a szudáni lakosságnak, illetve biztosíthat stabilitást az ország és az egész régió számára. Az Unió ezért a demokratikus folyamatokhoz való visszatérésre, valamint minden őrizetbe vett azonnali szabadon bocsátására szólít fel.

Jeffrey Feltman éppen szombaton megbeszélést tartott Kartumban több szudáni civil és katonai vezetővel, köztük Hamdokkal. Ennek során a különmegbízott hangsúlyozta: Washington támogatja a szudáni demokratizálódási folyamatot, Kartúm pedig azt közölte, hogy a tárgyaláson egyezség született Abdel-Fattah al-Burhani tábornok, a katonai-civil „szuverén tanács” (kollektív államfői testület) vezetője és a miniszterelnök között. Ennek értelmében a hadseregnek néhány hónapon belül egy civilre kellett volna ráruháznia a tanács vezetői tisztségét.

Moussa Faki Mahamat, az Afrikai Unió elnöke szintén az őrizetbe vettek szabadon engedése és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett állt ki, közleményében pedig hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát az átmeneti kormány tagjai között.

Az ENSZ szudáni különmegbízottja, Volker Peters ugyancsak azt mondta, a világszervezet aggódik a fejlemények miatt, Heiko Maas német külügyminiszter pedig „a puccs azonnali leállítására” szólított fel.

Az országot harminc éven át Omar el-Besir elnök irányította kemény kézzel. Besirt tömegtüntetések nyomán a hadsereg 2019-ben megbuktatta. Ezt követően a civilek a katonasággal karöltve átmeneti kormányt hoztak létre, amelyet világszerte üdvözöltek.

Besir megbuktatása óta az úgynevezett szuverén tanács vezeti az országot, amely a civilek és a hadsereg közötti törékeny hatalommegosztási egyezményen alapul. Terv szerint 2024-ben tartanának választásokat az országban.