2021. december 7., kedd

Művészet vagy huliganizmus?

A városi falfirkákról és falfestményekről tartottak közvitát

Szerda este az IT Subotica 2030 elnevezésű szervezet szervezésében, az Infostud Hub helyiségében tartottak közvitát a város központjának épületein található falfirkákról és falfestményekről. Az eseményen többek között a téma szakértői, graffitiművészek, a városi önkormányzat illetékesei, a Szabadkai Útfenntartó, a Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalat, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet, a Szabadkai Történelmi Levéltár képviselői, valamint a témában érintett polgárok jelentek meg.
A közvita elején Mladen Prijić, az IT Subotica 2030 egyik alapítója tartott bevezető előadást, amelyben bemutatta a szervezet akcióját, amelynek legfőbb célja, hogy Szabadka legszűkebb védettség alatt álló városközpontját megtisztítsák a falfirkáktól. Hozzátette, akciójuk nem pusztán a műemlékvédelem alatt álló épületekre terjed ki, hanem a városközpontban található összes épületre, szobrokra, emlékművekre, homlokzatokra, telefonfülkékre, postaládákra, az áramszolgáltató szekrényeire, betonvirágtartóira és minden létesítményre, amely ezen a területen található. Rámutatott arra, hogy ezen objektumok többségét falfirkák, plakátok, falragaszok csúfítják, ez pedig rontja a városképet, és rossz üzenetet közvetít a turistáknak a városról. Elmondta, hogy ennek a rossz városképnek a megváltoztatása és a falfirkák eltávolítása érdekében szervezték meg a közvitát, tudva azt, hogy akciójuk sikeréhez a város illetékes szerveinek, közvállalatainak, civil szervezeteinek széles körű összefogása, valamint a fiatalok bevonása szükséges.

Nem csak a műemlékvédelem alatt álló épületeket csúfítják falfirkák
Nem csak a műemlékvédelem alatt álló épületeket csúfítják falfirkák


Dejan Mrkić, a Szabadkai Történelmi Levéltár munkatársa a falfirkákkal kapcsolatban elmondta, hogy megjelenésük nem mai jelenség. A XX. század közepén falfirkák főleg politikai jelszavak formájában jelentek meg, az 1980-as években pedig leginkább rockegyüttesek nevei fordultak elő a falakon. A XXI. században a falakon már megjelentek a gyűlöletkeltő falfirkák, a labdarúgócsapatokhoz köthető üzenetek, a többpártrendszerrel együtt megjelenő politikai jelszavak. Elmondta, hogy a jelenlegi városi falfirkák legtöbbje, mintegy nyolcvan százaléka aláírás, azaz úgynevezett tag. Meglátása szerint, ha ezek eltávolításra kerülnének, már jelentősen javulna a városkép kinézete. Marko Stanković szabadkai graffitiművész meglátása szerint a falfirkák ellen legjobban a falfestményekkel lehet küzdeni. Rámutatott arra, hogy azokon a falakon, amelyekre falfestményeket festett, már nem jelentek meg falfirkák. Kiemelte, hogy éles különbséget kell tenni a legális falfestmények és az illegális falfirkák között. Hozzátette, hogy ő minden munkáját az adott épület tulajdonosainak beleegyezése vagy kifejezett kérése után festett fel.
A bevezető hozzászólások után kezdődött a közvita, melyen a jelenlévők elmondhatták meglátásaikat. Többen nemtetszésüket fejezték ki a falfestményekről, mondván, hogy a szecessziós városképbe nem illik bele. Mladen Prijić példaként elmondta, hogy a Korzón található Manojlović-palotát több falfirka is csúfítja, de egy ilyen műemlékvédelem alatt álló épület falára nem kerülhet falfestmény. Zagorka Panić városi menedzser arra hívta fel a figyelmet, hogy egy épületre csak akkor kerülhet falfestmény, vagy akkor tisztítható meg a falfirkáktól, ha tisztázottak a tulajdonviszonyok. Rámutatott arra, hogy a város központjában vegyesen vannak köztársasági, önkormányzati és magántulajdonban lévő létesítmények. Csak ha ezek tisztázottak, és ha az érintettek jóváhagyják, akkor kerülhet sor az akcióra. A közvita során a többség egyetértett abban, hogy szükséges létrehozni egy művészekből és illetékesekből álló bizottságot, amely a közvitában felmerült kérdéseket tisztázza, és egységes szakmai álláspontra helyezkedik.