2021. december 1., szerda

A színek magyarkanizsai mestere

Dan Reisinger világhírű grafikusművészre emlékeztek – Szülőházának falára emléktábla került

Dan Reisinger (1934–2019) világhírű grafikus és dizájner 2004-ben járt utoljára szülővárosában, Magyarkanizsán, ekkor a község napja alkalmából Pro Urbe díjjal tüntették ki, amellyel a város elismerte munkásságát és a szülőföldhöz való kötődését. A Magyarkanizsa napja, október 20-a alkalmából szervezett ünnepségsorozat keretében csütörtökön délelőtt a város központjában az egykori Reisinger-féle ház (ma Rekecki-ház) falán Fejsztámer Róbert és Ilan Reisinger, a művész fia leplezte le azt az emléktáblát, amellyel a magyarkanizsai önkormányzat, a község polgárai tisztelegnek a nagy hírű grafikusművész előtt, és eltökéltségüket fejezik ki, hogy emlékét megőrzik, és munkásságát példaként állítják az utókor elé.

Az emléktábla-avató előtt a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban megtartott megemlékezésen Fejsztámer Róbert polgármester megköszönte Izrael belgrádi nagykövetségének a kezdeményezését és támogatását, hogy Dan Reisinger szülővárosában emléktáblát állítsanak a világhírű grafikusművésznek, akit nagy tisztelet övez Magyarkanizsán, amelynek neve általa ismertté vált a nagyvilágban.
A megemlékezésen Izrael belgrádi nagykövetének helyettese, Majan Ben Tura és Ilan Reisinger méltatta Dan Reisinger életútját és sikeres művészpályáját. Mindketten kiemelték, hogy Izrael sokat köszönhet a magyarkanizsai grafikusnak. Munkái, plakátjai, logói az egész országban megtalálhatók, ott vannak a középületeken, a légitársaságok gépeitől a gyógyszeres dobozokig szinte mindenütt, az élet minden területén óriási hatással voltak és vannak dizájntervei, külső és belső építészeti megoldásai. Mindezekkel úttörő munkát végzett Izrael vizuális imázsának a kialakításában.

Ilan Reisinger az apja Magyarkanizsát ábrázoló festményét ajándékozta a városnak
Ilan Reisinger az apja Magyarkanizsát ábrázoló festményét ajándékozta a városnak

Dan Reisinger 1934. augusztus 1-jén született Magyarkanizsán, ahol Reisinger Ivánként anyakönyvezték. Felmenői Szegedről kerültek Magyarkanizsára. Piktorok, épületfestők voltak, akik templomokat, középületeket, hidakat stb. festettek. Hagyománytisztelő, asszimilálódott magyar zsidókként élték szorgos életüket. Édesanyja őshonos szerb asszony volt, aki otthon volt mind a magyar, mind a szerb világban. Reisinger apja 1943-ban a Don-kanyarnál magyar munkaszolgálatosként halt meg. A zsidó deportálásoktól szerb rokonai mentették meg, nagyszülei Auschwitzból nem tértek haza.

Édesanyja újra férjhez ment, és 1949-ben kivándoroltak Izraelbe, ahol 15 évesen már szobafestőként dolgozott. Hamar felfigyeltek kiváló rajzkészségére, és a Jeruzsálemi Héber Egyetem Képzőművészeti Akadémiájára, a Bezalelre került, ahol grafikusként végzett. 1957-ben már a brüsszeli világkiállításon építette és díszítette az izraeli pavilont. Az ott készült plakátja fődíjat kapott. Később Londonban élt, ahol a British Museumban ismerte meg feleségét, Annabelt. 1960-ban tért vissza Izraelbe, ahol szerteágazó munka várt rá. Meghatározó szerepe volt Izrael vizuális arculata megteremtésében. Világszerte nagyra értékelték munkáit, ismert grafikus lett. Stílust teremtett, és vele iskolát. De nem csupán az izraeli képzőművészet meghatározó alakja volt, hanem nagy hatással volt a XX. század utolsó harmadának dizájnművészetére is. Festőként, grafikusként és szobrászként is számon tartják. Az egyik leghíresebb munkája az általa tervezett öröknaptár, amelyet a The Museum of Modern Art adott ki New Yorkban. Magyar kollégáival mindig jó kapcsolatot ápolt. Tagja volt a Magyar Plakáttársaságnak. 2009-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára lett. Számos magyarországi és szlovéniai művésztelep résztvevője volt. Utolsó kiállítása Magyarországon 2018-ban volt a budapesti Esernyős Galériában.