Szerbia gazdasági felépülése gyorsulóban van, és a magánkereslet élénkülésével, valamint a beruházások növekedésével 2021-ben a bruttó hazai termék (GDP) bővülése eléri a 6 százalékot, azt követően pedig középtávon visszatér a 4 százalék körüli szintre – állapítja meg a Nyugat-Balkánra vonatkozó rendszeres gazdasági jelentésében a Világbank. Leszögezi, az idei gazdasági növekedést a pénzügyi támogatások új csomagja segítette, az év folyamán a költségvetési hiány fokozatosan csökkent, a kiviteli eredmények pedig hozzájárultak ahhoz, hogy a fizetési mérleghiány a tervezett szint alatt maradjon. A Világbank megítélése szerint középtávon továbbra is leginkább a fogyasztás segíti elő a GDP-növekedést, a nettó kivitel viszont hátráltatja a bővülést.
Nikola Pontara, a Világbank szerbiai irodájának igazgatója szerint ahhoz, hogy az ország ki tudja használni fejlesztési lehetőségeit és újabb, minőségi munkahelyeket nyithasson, fel kell számolnia a közigazgatás, a munkaerőpiac, az infrastruktúra és az adórendszer szerkezeti hiányosságait.
– A nyersanyagok és energiahordozók hatékonyabb felhasználásán, a zöldipari ágazatok és technológiák előretörésén, valamint a kevesebb szennyezéssel járó, energiahatékony gazdaság népszerűsítésén alapuló zöld tranzíció segítheti Szerbiát abban, hogy ökológiailag tiszta, ellenálló gazdaságot építsen – fogalmazott Pontara. A világbanki jelentés azt is leszögezi, hogy Szerbia középtávon képes lesz fenntartani a makrogazdasági stabilitást, az infláció pedig – annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban felgyorsult – előreláthatólag visszatér a Szerb Nemzeti Bank által kijelölt célfolyosóba.
A Nyugat-Balkán gazdasági felépülése 2021-ben a vártnál gyorsabban halad, a szegénységi ráta várhatóan visszaáll a járvány kitörése előtti, vagyis a 2019. évihez hasonló szintre, körülbelül 1 százalékkal csökken, és ezzel 20,3 százalékra mérséklődik. A helyreállás továbbra is fenyegetéseknek van kitéve, és a járványhelyzet további súlyosbodása veszélybe sodorhatja a kedvező kilátásokat. A térségben a recesszió különösen a nőket és a fiatalokat érintette, az utóbbiak körében a munkanélküliség az idén elérte a 37,7 százalékot. A Világbank belgrádi irodájának közleménye szerint a régióban a tavalyi 3,1 százalékos visszaesést követően 2021-ben a GDP-növekedés elérheti az 5,9 százalékot, jövőre pedig 4,1 százalék körüli lehet. Linda Van Gelder, a Világbank nyugat-balkáni regionális igazgatója úgy vélekedik, hogy a térség országainak közpolitikáját a munkahelyteremtést és a gazdasági átalakulást hátráltató tényezők elhárítására kell irányítani. Szavai szerint a régió mind a hat országának csak haszna lehet az üzleti körülmények javításából, a közigazgatás reformjából és a digitalizációból, hiszen ezeknek köszönhetően gyorsabban csökkenne az uniós országoktól való lemaradásuk.
