2021. november 28., vasárnap

A kisebbségvédelem nem belügy

A magyar elnökség kisebbségvédelmi zárókonferenciája az Európa Tanácsban

Magyar politikusok álltak ki a nemzeti kisebbségek megvédelmezéséért kedden a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége által szervezett magas szintű konferencián.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a magyar közmédiának adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a 47 tagállamot számláló testület 6 hónapig tartó magyar elnökségének egyik legfontosabb prioritása a nemzeti kisebbségek védelmének ügye. Ebben a kérdésben – tette hozzá – Magyarország úgy véli, hogy szükséges olyan új intézkedéseket bevezetni, finomításokat eszközölni az olyan európai és globális szabályozásokban, amelyek megerősítik a nemzeti kisebbségek önazonossághoz való jogát. Szili Katalin hangsúlyozta: a jelenlegi jogi eszköztár nem elegendő a jogok garantálásához, a tagállamokban kötelező erejűvé kellene tenni azt, hogy államalkotó tényezők legyenek a nemzeti kisebbségek, és a kollektív jogaikat is biztosítani kell, az asszimilációt megelőzendő.
Kalmár Ferenc miniszteri biztos elmondta, hogy a magyar elnökség öt alapelvet fogalmazott meg, amelyekre európai kisebbségvédelmi politikát lehet építeni.
„A nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy, amelynek alapja a nemzeti identitás. Ez magában foglalja az anyanyelv használatának jogát és az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot. Továbbá az identitás – egyéni és kollektív – az emberi méltóság része, így mindkettőt törvénnyel kell védeni. A nemzeti kisebbségek államalkotói részei kell, hogy legyenek az adott országnak, ugyanakkor a nemzeti identitásokat nem az állampolgárságuk határozza meg" – taglalta.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy az ET-tagországok területén mintegy 100 milliós nemzeti kisebbség él. „Ügyük nem magyar ügy, nem is kizárólag közép-európai, hanem általános jelenség" –hangsúlyozta.
Mint mondta, a magyar nemzet egyharmada a határokon kívül él, ezért Magyarország számára helyzetük prioritás. Sajnos – tette hozzá –, a jogaikat illetően jelenleg visszalépéseket lehet tapasztalni. Példaként hozta fel, hogy az Ukrajnában, több mint ezer éve ugyanazon a területen élő nemzeti közösség jelenleg nem kapja meg a neki járó jogokat.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az ET meglévő eszközrendszere, a nyelvi charta és a kisebbségvédelmi keretegyezmény hatékony fellépést biztosít a nemzeti kisebbségek védelmére, így az EU-nak is fokozatosan csatlakoznia kellene ezekhez a konvenciókhoz, és ezekre építve létre kellene hoznia saját kisebbségvédelmi rendszerét. Azt is javasolta, hogy az ET-nek nemzeti kisebbségi elégedettségi felmérést kellene készítenie a tagállamokban, hogy össze lehessen hasonlítani, és valós képet lehessen kapni helyzetükről.
Gál Kinga fideszes politikus, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának társelnöke arról számolt be, hogy az Európai Bizottság magatartása mindig nagyon tartózkodó, sőt elutasító az őshonos kisebbségek kérdéskörét illetően. „Kettős mércét alkalmazva cinikus módon kompetenciahiányra, a szubszidiaritás elvére hivatkozik, miközben folyamatosan ássa alá a tagállamok szuverenitását, és lényeges tagállami hatásköröket igyekszik felülírni, ha a politikai érdek épp azt kívánja" – hangsúlyozta.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője kifejtette: az Emberi Jogok Európai Egyezménye mellett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának létrehozása az Európa Tanács legnagyobb eredményei, mert ezek az eszközök érték el a legnagyobb hatást Európában. Hozzátette: sajnos a kilencvenes évek óta stagnál a kisebbségvédelem, az Európai Unió pedig, annak ellenére, hogy az értékek megtestesítőjeként és nemzetközi jó példaként tekint magára, mégis szándékosan mellőzi a nemzeti és nyelvi kisebbségekre vonatkozó közös normarendszer kialakítását.
A magyar elnökséget záró konferencián kiadtak egy nyilatkozatot is a nemzeti kisebbségek helyzetének és jogainak előmozdításáról. A nyilatkozatban hangsúlyozzák az ET szervezetének különös felelősségét abban, hogy átfogó ellenőrzési rendszerrel biztosítsa egyezményeinek végrehajtását, az új kihívásokra válaszul új, jogilag kötelező erejű normákat dolgozzon ki, és szükség szerint együttműködési programjain keresztül szaktanácsadást és technikai segítséget nyújtson tagállamainak.