Térségünkben Szerbiában és Horvátországban a legdrágább az üzemanyag, ezért a járműtulajdonosok, különösen a határövezetekben élők, egyre gyakrabban mennek át tankolni a szomszédos országokba. A horvát és a szerb autósok közös útiránya Bosznia-Hercegovina, azzal, hogy Szerbia délebbi, illetve keleti vidékeiről szívesen járnak át üzemanyagért Észak-Macedóniába, Bulgáriába és Romániába is, ahol szintén jóval kedvezőbbek az árak, különösen a dízelé.
A szakértők azt mondják, ha Szerbiában továbbra is ilyen ütemben drágulnak a kőolajszármazékok, még többen fogják külföldön feltölteni a tartályokat, aminek folyományaként azután csökken a kőolajipari vállalatok bevétele, de az államé is. Nem elhanyagolható áremelkedésről van szó, amire az is utal, hogy például Horvátországban már a jövedéki adó és más állami illetékek csökkentéséről gondolkodnak, hiszen rekordok dőlnek meg: október 11-én a dízel ára 1,57 euró volt, amivel a szomszédos ország a Global Petrol Prices portál adatai szerint a 167 államot felölelő listán az „előkelő”, 11. helyet foglalta el. Ugyanabban a rangsorban Szerbia az 1,43 eurós dízelárral a 21. helyen állt. Ha ezeket az árakat összevetjük a régió más országaiban érvényesekkel, máris világos, miért sietnek tankolni a szerbek és a horvátok a szomszédoknál, különösen hétvégente.
Íme az árak a Global Petrol Prices október 11-ei adatai szerint:
A gázolaj Bosznia-Hercegovinában 1,16 euró, Bulgáriában 1,15, Észak-Macedóniában 1,05 euró.
A benzin Szerbiában 1,39, Horvátországban 1,50 euró, viszont Bosznia-Hercegovinában 1,18, Észak-Macedóniában 1,19, Romániában pedig 1,25 euró.
Mindebből arra a következtetésre juthatunk, hogy ha a szomszédos országok valamelyikében szerezzük be az üzemanyagot, egy 45 literes tartály esetében, fajtától függően 10–19 eurót is meg lehet spórolni. Csoda-e hát, hogy hacsak tehetik, az emberek a határ felé veszik az irányt. Nálunk ez elsősorban a nyugati és délkeleti vidékekre jellemző. A vranjei Milan P.-nél ez már szokássá vált. – Nem emlékszem arra, hogy az utóbbi három hónapban itthon tankoltam volna, Macedóniába járok át, mert ott a dízel majdnem 40 centtel olcsóbb. Lehet, hogy ez valakinek semmit sem jelent, de nekem igen, hiszen tartályonként majdnem 20 eurót megspórolok, és így a 2400 dinárból élelmet vásárolhatok. A családban csak én keresek, havi 43 000 dinárt kapok. Észrevettem, hogy a környékből mind többen mennek a macedón töltőállomásokra – mondta a Blic Biznis munkatársának a vranjei polgár.
A drágaság következményei Tomislav Mićović, a Szerbiai Kőolajipari Vállalatok Egyesületének főtitkára szerint is tapasztalhatók a szerbiai töltőállomásokon.
– Az utóbbi időben hetente 1 dinárral drágult a gázolaj, és körülbelül 50 parával a benzin. Január óta a benzin ára 28, a dízelé 23 dinárral emelkedett. Bosznia-Hercegovinában és Észak-Macedóniában jóval olcsóbb az üzemanyag, mert az állami terhek kisebbek, de náluk is érezhetőek a változások, ezért emlegetik a jövedéki adó csökkentésének lehetőségét. A világpiacra nem lehetünk hatással, de az országon belül megtehetünk bizonyos lépéseket, különben a szerbiai töltőállomásokon egyre kevesebb lesz a jármű, a szomszédoknál pedig egyre több – mondta Mićović.
Egyébként az ADAC német autóklub közölte, hogy az energiaválság miatt Németországban (is) drasztikusan megugrott a kőolajszármazékok ára. A dízelé elérte az eddigi maximumot, pillanatnyilag 1,555 euró, de még mindig az október 11-én Horvátországban jegyzett 1,57 euró alatt van.
