Jó időben, jó helyen, 1982-ben, Zentán születtem, az általános és középiskolai tanulmányaimat is a Tisza-parti településen végeztem. A Zentai Gimnázium tanulójaként kezdtem el újságírással foglalkozni, főként a Képes Ifjúság hasábjain, majd az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék hallgatójaként kerültem közelebbi kapcsolatba a rádiózással, amely szerelem azóta sem halványult el, ahogyan az írás iránti szenvedélyem sem. 2004-ben a Képes Ifjúság főszerkesztője lettem, majd 2010-ben kerültem át a Magyar Szóhoz, ahol előbb a Művelődés és a Tiszavidék rovat újságírója, majd a Tiszavidék rovat szerkesztője és a zentai szerkesztőség vezetője lettem, jelenleg pedig a Magyar Szó főszerkesztő-helyetteseként segítem a kollégáim munkáját. Igyekszem sokféle módon hozzájárulni közösségünk megmaradásához és fejlődéséhez, ezért több szervezet és helyi médium munkáját is koordinálom, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete elnökeként pedig a vajdasági magyar újságíró-társadalom újjászervezéséért és folyamatos fejlődéséért szállok síkra. Az elmúlt években a tanulás öröme is újra megérintett, aminek köszönhetően andragógusi, okleveles andragógusi, valamint okleveles kulturális mediátori végzettséget is szereztem. Minden területen, amelyen dolgozom, emberekkel foglalkozom, nekik segítek, őket támogatom. Az újságírásban is elsősorban az emberközeli témákat kedvelem, amelyek feldolgozása révén olvasóinknak mélyreható üzeneteket, továbbgondolható gondolatokat, vagyis maradandó élményeket adhatok, illetve mindeközben magam is többé válhatok. Büszke vagyok arra az elképesztően nagy szellemi tőkére, amit a Magyar Szó magáénak tudhat, éppen ezért munkatársaimmal együtt nap mint nap arra törekszünk, hogy az elődeink által megteremtett hagyományt méltó módon őrizzük meg és vigyük tovább. Hagyomány, hitelesség, megbízhatóság – számomra ezt jelenti a Magyar Szó.
