2021. december 7., kedd

Ellenőrzött utazások?

Az adóhivatalt az érdekli, ki költ 5000 eurónál többet nyaralásra

Most már az sem mindegy, ki mennyit költött nyaralásra 2018 és 2020 között – vonhatjuk le a következtetést a Szerbiai Adóhivatal azon rendelete alapján. Az intézmény a hazai turisztiaki irodáktól minden olyan személy adatát hivatalosan lekérte, akik több mint 5000 eurót költöttek el egy nyaralás alkalmával. Arról, hogy mennyire törvénybe ütköző, vagy csak Szerbiában szokatlan, a Prva televízió munkatársai megkérdezték Miroslav Đinovićot, az adóhivatal igazgatójának segédjét, Milan Antonijević jogászt, valamint Aleksandar Seničićet, az Utazási Irodák Szerbiai Szövetségének (YUTA) igazgatóját. Az adóhivatalt egész pontosan a 2018. január 1. és 2020 december 31. között megvalósult idegenforgalmi költekezések érdeklik. A pontos analízis felállítása érdekében a hazai turisztikai irodáktól azoknak a névsorát kérték, akik az idegenforgalmi szolgáltatásért több mint 5000 eurót fizettek. Olyan személyes információk kerülnének kiadásra ezekről a személyekről mint a név, lakcím, személyazonosító szám, a befizetett összeg pontos nagysága, időpontja.

Az adóhivatal segédigazgatója szerint nem kell nagy feneket keríteni a dolgonak, mert csak rutineljárásról van szó.

– Semmiféle jelentős változás nem történt sem az eljárásokban sem a törvényben. Az adóhivatal olyan intézmény, amelynek a feladata közé tartozik a vagyoneredeti vizsgálat végrehajtása is. Ez a hatáskörünk, és a törvény kötelez minket az ilyen feladatok végrehajtására. Az ilyen munka elvégzésekor cégek és magánszemélyek vagyonállapotát is megvizsgáljuk – mondta Đinović. Mint  kiderült, nem minden idegenforgalmi céghez érkezett ilyen kérelem, összesen 12 iroda kapott felszólítást az adatok kiadására.

Az adóhivatal adatellenőrzési kérelme többek szerint egyszerre érthető és érthetetlen. Milan Antonijević szerint természetesen jogilag is lehet igazolt egy ilyen kérelem, de felmerül egy kérdés a prioritásokról.

– Számomra érthetetlen, az hogy ha vagyonszerzést ellenőriz az adóhivatal, akkor miért nem állít fel egy fontossági sorrendet, és kezdi a komoly kihágásoknál. Javasolom az ingatlanpiacot, ahol valószínűleg sokkal érdekesebb ügyek nyomára is lehetne bukkanni – mondta a jogász.

A segédigazgató elmondása alapján nem a turisztikai irodáktól indul a vagyonszerzési ellenőrzés.

– Korábban már foglalkoztuk az ingatlannal és más ügyekkel, részvénytulajdonjogokkal, az idegenforgalmi cégek az utolsók – jelentette ki Đinović.

Az adóhivatal kérésén Aleksandar Seničić, az Idegenforgalmi Ügynökségek Szövetségének (YUTA) igazgatója, saját bevallása szerint először megrökönyödött. Annak érdekében, hogy megvédjék a turisztikai irodák érdekeit, jogászok szakvéleményét is kikérték. – Mint kiderült, az adóhivatal efféle ellenőrzése a nyugati társadalomban már megszokott, ahol minden költekezést felügyelnek. Az ilyen eljárásokhoz Szerbiában is hozzá kell szoknunk. Ami számomra kulcsfontosságú kérdés, hogy tudja-e valaki szavatolni azt, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok kizárólag erre a célra szolgálnak-e felhasználva. A jogászaink szerint az adóhivatalnak jogéban van ezekhez az információkhoz hozzáférni, tehát kötelessek vagyunk kiadni őket – közölte Seničić. A YUTA igazgatója azt is elmondta, nem kell aggódnia senkinek sem, ez csak analízis, az irodáknak hét nap áll a renedelkezésükre az adatok átadására. Az egyedüli aggodalom az, hogy ezzel a lépéssel azok a személyek, akik jelentős összegeket költenek el egy-egy nyaralás alkalmával, ezentúl úgy dönthetnek, hogy magánszervezésben indulnak útra. Megkerülve a turisztikai irodákat óriási veszteséget okoznak az idegenforgalomnak.