2024. április 20., szombat

Szabadkán járt Farkas Bertalan

Élményeiről tartott előadást a Városházán az első magyar űrhajós

Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornok az első és mindez idáig az egyetlen magyar űrhajós, egy róla szóló könyv bemutatójának keretében, pénteken előadást tartott a szabadkai Városháza dísztermében. A rendezvényt a Szeged-Tisza Rotary Club és a magyarkanizsai Panda Rádió szervezte.

Az egybegyűlt közönséget, köztük Stubán Anikót, Farkas Bertalan feleségét Kiss Zenóbia, az esemény szervezője köszöntötte, majd röviden bemutatta Farkas Bertalant, akit a magyar nemzet büszkeségének nevezett. Elmondta, hogy az űrhajós többek között a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetés birtokosa, és az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja.

Hozzátette, hogy nevét a 240757 Farkasberci kisbolygó őrzi, melyet Sárneczky Krisztián fedezett fel 2005. május 26-án. Ez a dátum azért vált nevezetessé, mert 1980-ban ezen a napon repült Farkas Bertalan a világűrbe.

Farkas Bertalan elárulta, gyermekkorában nem akart űrhajós lenni (Fotó: Patyi Szilárd)

Farkas Bertalan elárulta, gyermekkorában nem akart űrhajós lenni (Fotó: Patyi Szilárd)

A méltatás után Farkas Bertalan Gyerekkortól a világűrön keresztül, napjainkig címmel fényképek és videók bemutatása mellett, beszámolt életpályájáról, űrhajós élményeiről és kutatásairól. Kiemelte, egy mindössze kétezres lélekszámú településről, Gyulaházáról jutott el a világűrbe. Elárulta, hogy gyermekkorában nem is akart vadászpilóta vagy űrhajós lenni, sokkal inkább labdarúgó vagy mérnök.

Hozzátette, hogy ebben az időben zajlott le az űrkutatás egyik legnagyobb eseménye, amelyet így értékelt:

– Minden gyermek a bölcsőben kezdi életét, és ahogy növekszik, elhagyja a bölcsőt. Ahogy a tudomány és a technika lehetőséget nyújt, az emberiség is elhagyja a bölcsőjét, vagyis elhagyja a Földet, ezt a csodálatos bolygónkat, és kiköltözik a világűrbe. Ez történt 1957. november 4-én a Szputnyik műhold fellövésével – mondta Farkas Bertalan.

Az űrhajós kifejtette, hogy egy középiskolás osztálytársa hatására jelentkezett vadászpilótának, bár az orvosok azt tanácsolták neki, hogy inkább válasszon más hivatást magának. Űrutazására az Interkozmosz program keretében került sor, mellyel a Szovjetunió a keleti blokk országainak biztosított lehetőséget az űr felfedezésére. Farkas Bertalant a magyar légierő vadászpilótái közül választották ki.

Elmondása szerint Magyarországon akkor körülbelül 220–240 vadászpilóta szolgált, közülük 95-en jelentkeztek űrhajós kiképzésre.

Kiemelte, hogy önként jelentkezett űrhajósnak, nem felsőbb utasításra tette. A Szojuz–36 szovjet űrhajó fedélzetén, három szovjet űrhajóstársával, majdnem nyolc teljes napot töltött a világűrben, ahol a súlytalanság állapotában számos tudományos kísérletet végzett el.

Az előadás után röviden bemutatták Tőrös István A csillagok útján – Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós című könyvet, majd Farkas Bertalan válaszolt a hallgatóság kérdéseire, ahol többek között az űrturizmusól és a súlytalanságra való felkészülés módjáról kérdezték az első magyar űrhajóst.