A szerbiai lakosok fizetnek legkevesebbet az áramért a régióban, és a villanygazdaság továbbra sem tervezi a drágítást. Az ipari áram árának meghatározásán még dolgoznak, és a szerb kormány nemsokára dönt a nagyságáról – jelentette be Milorad Grčić, a Szerbiai Villanygazdaság igazgatója azon az értekezleten, amelyen az elmúlt öt év befektetéseiről számolt be a vállalat felügyelőbizottságának.
A tárgyaláson elhangzott, hogy a Szerbiai Villanygazdaság a mai napig megbízhatóan üzletel, és a leányvállalatait is megőrizte. A vállalat 11,5 milliárd dinár jövedelmet valósított meg az elmúlt fél évben, 2016-tól 2020-ig viszont négy terawatt elektromos energiát termelt kivitelre. Az országban 13 százalékkal nőtt a fogyasztás: erre elsősorban a gazdaság felélénkülése és a gyárak építése miatt került sor – mondta Grčić. Ugyanakkor kiemelte, hogy az ország iparának ellátása veszélybe kerülhet, ha bezárják azokat a hőerőműveket, amelyek lignit égetésével termelnek elektromos energiát.
SZÜKSÉG VAN A HŐERŐMŰVEKRE
Az igazgató a beszámolójában kiemelte, hogy a termelés stabilitását egyelőre a szénnel működő hőerőművek biztosítják. Emlékeztetett, hogy a tervek szerint több ilyen erőművet is be kellett volna zárni, ám a vállalat további erősödéséhez és fejlődéséhez szükség van a létező kapacitások megtartására. Ez kell ahhoz, hogy a Szerbiai Villanygazdaság a jövőben is Szerbia iparának oszlopa maradjon – hangsúlyozta az igazgató.
(Fotó: Ótos András)
Az a cél, hogy minél több energiatermelőt üzemeltessenek országunkban. Jelenleg 70 százalékban hőerőművek, 30 százalékban viszont vízerőművek termelik a villanyáramot Szerbiában. A tervek szerint a következő öt évben 60-ról 40 százalékra csökkentik a hőerőművek arányát. Emellett a villanygazdaságnak 2030-ig 240 megawatt elektromos energiát kellene termelnie napelemek, 100 megawattot pedig szélerőművek segítségével.
Grčić kiemelte, hogy a környezetvédelem terén a villanygazdaság 2027-ig tud felzárkózni az európai uniós elvárásokhoz. A hőerőművek kéntelenítésének fejlesztésébe 600 millió eurót fektettek az elmúlt időszakban – tette hozzá.
FOLYTATÓDNAK A BEFEKTETÉSEK
Az elmúlt öt és fél évben 2,36 milliárd eurót fektettek a villanygazdaságba: a beruházások többnyire a vállalat saját eszközeiből valósultak meg, és tovább folytatódnak – mondta az igazgató.
A villanygazdaság papírra fektette a Bistrica2 vízerőmű kiépítését, amelyet Grčić fontosabbnak említett a Đerdap3 megvalósításánál is. Hangsúlyozta azt is, hogy a Đerdap1 és a Đerdap2 erőművek felújítását is tervezik: ezeket az energiaellátás terén tapasztalt világkrízis miatt végeznék el. Az igazgató kiemelte a villanygazdaság szerepét a Felső-Drina vízerőmű megépítésében: a külföldi beruházáshoz ugyanis 250 millió euróval járulna hozzá, a megvalósulást követően pedig 181 megawatt elektromos energiát nyernek a vízerőműből.
További 350 megawatt áram fejlesztését tervezik a Kostolac hőerőmű 3-as blokkjának megépítésével, amelybe 542 millió eurót fektetnek, és 2023-ra tervezik rácsatlakoztatni a hálózatra. A villanygazdaság továbbra is harcol a KolubaraB–Kalenić hőerőmű megépítéséért, innen ugyanis a 400 millió euró értékű befektetés után újabb 350 megawatt áramot bocsáthatnának a hálózatba.
A bányászati ágazatba való befektetéseket illetően Grčić a Drmno bányafejtő kapacitásának növelését emelte ki, de megemlítette a Kolubara bányafejtőt is. Itt ugyanis sikerült szinte teljesen helyrehozni a 2014. évi árvizek következményeit, és immár stabil termelés folyik. Emellett 2019-ben a villanygazdaság megnyitotta a Radljevo bányafejtőt is.
Az igazgató beszámolt azokról a tervekről is, amelyek előreirányozzák, hogy a KolubaraA és a svilajnaci Morava hőerőművekhez hasonló, legrégebbi energiatermelők átálljanak a gázalapú termelésre.
