2021. november 29., hétfő
SEBASTIAN KURZ

A politika osztrák csodagyereke

Az ellene irányuló korrupciós vizsgálatok miatt Sebastian Kurz osztrák kancellár szombat este bejelentette lemondását. A mindössze harmincöt éves politikus csodagyereknek számít a közéletben, hiszen elképesztően fiatalon került az osztrák közélet élvonalába. De amilyen fiatalon került a csúcsra, most olyan fiatalon érte a bukás is. Persze korai lenne leírni őt, hiszen pártelnöki és frakcióvezetői tisztségét megtartja, így továbbra is az osztrák belpolitika formálója marad. Sőt, ha sikerül tisztáznia magát a vádak alól, a helyzetet akár a maga javára is fordíthatja.

Sebastian Kurz 1986. augusztus 27-én született Bécsben, Josef Kurz és Elisabeth Döller egyetlen fiaként. Apja mérnök, aki évekig a Philipsnél dolgozott, anyja pedig nyelvtantanárnő. Nagyanyja, Magdalena Müller 1928-ban Temerinben született, és 1944 októberében telepedett le Ausztriában, miután Tito partizánjai a többi temerini német lakossal együtt száműzték a szülőföldjéről. A politikus mindmáig nagyanyját tartja példaképének. Kurz 2004-ben kitüntetéssel érettségizett egy bécsi gimnáziumban, majd a kötelező katonai szolgálat elvégzése után 2005-ben megkezdte felsőfokú tanulmányait a Bécsi Egyetem Jogi Karán. Az egyetemet azonban a diploma megszerzése előtt otthagyta, annak érdekében, hogy minden idejét politikai karrierje egyengetésének szentelhesse.

(Fotó: Getty Images)

2003-ban lépett be az Osztrák Néppártba (ÖVP), öt évvel később pedig már el is nyerte első politikai tisztségét, az ÖVP bécsi szervezetének elnökeként. A 2010-es bécsi tartományi választások idején a Néppárt listájának harmadik helyén szerepelt. Kurz ekkor kezdett beszélni nyilvánosan az iszlámról, azt követelve, hogy a mecsetekben az imámok németül prédikáljanak. 2011-ben megkereste az ÖVP akkori elnöke, Michael Spindelegger. A találkozót követően a Belügyminisztérium integrációs államtitkárává nevezték ki. Államtitkársága idején többek között nyelvtanfolyamokat szervezett muszlim vallási vezetők számára, és előírta, hogy a bevándorlók gyermekeinek tudniuk kell németül mire elérik az iskolás kort. A 2013-as országgyűlési választások után Werner Faymann kancellár kormányának külügyminiszterévé nevezték ki. Kurz az akkori 27 évével az ország történetének legfiatalabb külügyminiszterévé vált.

A Falter nevű lapnak 2017 augusztusában eljuttatott dokumentumok arra utalnak, hogy Kurz 2017 tavaszán módszeresen előkészítette hatalomátvételét a pártban, többek között intenzív online kampányt folytatott. Az ÖVP elnöke, Reinhold Mitterlehner május 10-én mondott le, Kurz pedig május 12-én jelentette be hivatalosan, hogy hajlandó átvenni a párt vezetését, de ennek komoly feltételeket támasztott. Mindenekelőtt előrehozott választásokat követelt, és azt, hogy pártelnökként egyedül hozhasson döntést személyi kérdéseket érintő ügyekben. A politikai arculatot tekintve nem a szociáldemokratákét, hanem sokkal inkább a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) témáit igyekezett átvenni, szalonképesebb csomagolásban. Május 14-én a linzi pártkonvención 98,7 százalékos többséggel választották meg a párt elnökévé. A küldöttek egyúttal Kurz feltételei szerint megváltoztatták a párt alapszabályát, amely változtatások erősebb jogokat biztosítottak a párt vezetőjének. Az új pártelnök pedig győzelemre vitte a pártot a 2017-es rendkívüli parlamenti választásokon, majd az ÖVP az FPÖ-vel kormányt alakíthatott. Így Kurz a maga alig 31 évével a világ legfiatalabb kormányfőjévé lépett elő. Mintegy tizennyolc hónapnyi kormányzás után azonban 2019 májusában elvesztette az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt. Kurz abba bukott bele, hogy egy Ibizán készült videofelvételen alkancellárja, az FPÖ-t vezető Heinz-Christian Strache médiatámogatásért cserébe állami szerződéseket kínált egy magát az egyik orosz oligarcha unokahúgának kiadó nőnek. Népszerűség tekintetében azonban csak az FPÖ vesztett nagyot a botrányon, így 2020. január 7-étől Kurz újból kancellár lehetett, a Zöld Párttal koalícióban, egészen mostani lemondásáig.