2021. november 28., vasárnap

A tudományosság felé

Hatodik alkalommal szervezték meg a fiatal természetkutatók bemutatkozó fórumát Topolyán

A Topolyai Művésztelep adott otthont az Arcus Környezetvédő Egyesület VI. Vajdasági Fiatal Természetkutatók Találkozójának a hétvégén. A kétnapos, elméleti és gyakorlati-terepi részből is álló rendezvény alkalmával a hallgatóság változatos témákkal ismerkedhetett meg, egyebek mellett a közönséges orbáncfű farmakobotanikai vizsgálatával, a bábák szerepével a népi gyógyászatban, a magyar népdalokban szereplő madarakkal, illetve az útszéli keresztek és a szakrális kőemlékek tematikájával. Sihelnik József, a rendezvény fő szervezője hiánypótlónak nevezte a konferenciát, hiszen a találkozón lehetőségük van a még szárnyaikat bontogató kutatópalántáknak is bemutatkozni, az érdeklődési területükről első alkalommal szólni szakhallgatóság előtt.

– Rendezvényünk elsősorban a középiskolai tanulmányaikat megkezdett és a 40. életévüket még be nem töltött kutatókra, a vizsgálataikra és az eredményeikre összpontosít. Az a célunk egyébként, hogy a fiatalabbak tanuljanak szakmailag a jelen levő idősebb korosztálytól, finomodjon például az előadási módjuk. A már tapasztaltabbak építő jellegű megjegyzéseikkel igyekeznek motiválni a szárnybontogató előadóinkat. A fiatalok a szakmai ismeretanyag átadásának tudását a diplomamunkájuk megvédésénél tudják igazán hasznosítani, vagy a kutatómunkájuk későbbi szakaszaiban – hallhattuk.

– Öt évvel ezelőtt szerveztük meg az első Vajdasági Fiatal Természetkutatók Találkozóját, és már akkor egyértelmű volt számunkra, hogy van létjogosultsága, és folytatnunk kell a megkezdett utat. Múlt évben a karanténkényszerrel tarkított járványhelyzet a mi terveinket is átalakította, idén az érdeklődők száma és a bejelentett témakörök miatt kétnapos találkozóra bővülünk, illetve konferencia jellegűvé alakul át a rendezvény – ismertette a fő szervező, aki arról is szólt, hogy már a találkozó idejére nyomtatott formába került a témákat röviden összegző Absztrakt kötet.

– Az idei témák annak ellenére is elég színesek, hogy a járványhelyzet a kutatók munkáját is megnehezítette, illetve bizonytalan volt számunkra is, hogy egyáltalán meg tudjuk-e szervezni ezt a találkozót. Ettől függetlenül ezúttal is van növénytani témánk, gyógyszerészet, antropológia, illetve néprajzi, néprajzi-természeti témakörben is érkeztek hazai és magyarországi előadóink, szám szerint tizennyolcan. A foglalkozásokba a terepi munka is belefért, illetve közelebb szerettük volna hozni különösen az ifjabb korosztály számára a mikroszkópos vizsgálat varázsát. Ez utóbbi programunknak azért is hatványozódott meg a jelentősége, mert az iskolai oktatásban egyre kevesebb idő és lehetőség van foglalatoskodni ezzel. A találkozónk alkalmával három különböző mikroszkóppal volt lehetőség megismerkedni – hallhattuk egyebek mellett a fő szervezőtől.

A konferencia egyik legszélesebb megközelítésből feldolgozott témája az útszéli kereszteket és a szakrális kőemlékeket elemezte. Ezzel kapcsolatban Sihelnik Ágnes, a Topolyai Helytörténeti Levéltár munkatársa tartott történelmi áttekintőt.
– A középkorban élte a virágkorát az útszéli keresztek állítása Európában, amikor is gonoszűző szándékkal állították őket főként a keresztutakhoz. A közösségek, települések életét meghatározó vagy megpróbáló eseményekhez kötve is emeltek kereszteket. Írországban a katolicizmus felvételével már a VI. században megjelentek az útszéli keresztek, a magyar nyelvterületen pedig a XVIII–XIX. századra terjedt el ez a szokás. Magánszemélyek, egyes családok fogadalomtételként, a Jóistennek hálából állították, elsősorban kőből-márványból készültek, valamint fából és pléhből is. A keresztek gondozása később az őket felállító családokra hárult, főként nők gondozták a kereszteket a nagyobb ünnepnapokon – hallhatták egyebek mellett a művésztelepen összesereglett érdeklődők. A témával kapcsolatban még Tóth József plébános, Szűgyi Ferenc néprajzkutató, Kocsis Antal helytörténész és Biacsi Karolina okleveles műemlék-szakmérnök is tartott beszámolót.