2021. november 28., vasárnap

Don-kanyar, Sors-kanyar

Közös előadást készít a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház és a Magyar Nemzeti Tanács

Hamarosan nagyszabású produkciót tekinthet meg a közönség. A Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház Sors-kanyar címmel közös előadást készít, amely Dajka Margit és Lajtos Árpád házas évein keresztül a Don-kanyar tragédiáját eleveníti fel. Az előadás nyilvános főpróbája e hó 26-án lesz a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban, 27-én és 28-án a pedig a bemutató 19.30-kor. A reprízekre november 12-én és december 3-án kerül sor. Budapesti premier is lesz, a tervek szerint pedig a későbbiekben az előadást régió szerte játsszák majd.

Az előadást Kálló Béla Jászai Mari-díjas művész rendezi.

– Budapesten és Horgoson próbálunk. Ez a nyolc-kilenc hónap, amióta foglalkozunk ezzel a történettel, közel hozta hozzánk azon katonák sorsát, akik az életüket vesztették a Don-kanyarban. Az események 80. évfordulójáról emlékezünk meg jövőre, ez egy apropó, de úgy gondolom, hogy ez még annál is fontosabb történet. A tudomásom szerint érdemben még nem foglalkoztak ezzel színházak, márpedig a katonák, akik elestek a hazáért, megérdemlik ezt – hangsúlyozta Kálló Béla.

A szöveg létrejöttéről Szigeti Réka dramaturg szólt.

– Amikor a szövegről gondolkodtam, egy kedves barátomhoz, Jásdi Balázshoz fordultam, aki katonai hagyományőrzéssel foglalkozik. Ő Lajtos Árpád emlékiratait ajánlotta, majd pedig kiderült, hogy az ő felesége volt Dajka Margit Kossuth-díjas színművésznő. Ekkor azonnal éreztem, hogy megvan a történetünk. Ezután megközelítőleg ezer oldalnyi iraton ástuk át magunkat. Az előadásunk hitelességét illetően két történész is segített bennünket, Köő Artúr és Babucs Zoltán. A színházunk egyik jellegzetessége pont az, hogy igyekszik hitelesek lenni. Együttműködik a honvédelmi minisztériummal és katonai tanácsadók abban segítenek bennünket, hogy a színpadon játszó szereplők kinézete is megfeleljen az eredetinek. Ezúttal Magyar Gusztávot és Ugray Csabát említeném, akik katonai gyakorlatokat tartottak a számunkra. A munkám során a segítségemre volt Szigethy Gábor színháztörténész Margitka című könyve is – fejtette ki Szigeti Réka.

A Sors-kanyar sajtótájékoztatója (Fotó: Lukács Melinda)

Az előadásnak két koreográfusa van, az egyikük Táborosi Margaréta.

– Léteznek alapművek, amelyek olvasása nélkül a mozgáshoz sem lehet hozzákezdeni. Egyebek között az foglalkoztatott, hogy a néptáncosok olyan fizikai állapotba kerüljenek, ami erőn felüli vállalásnak felel meg, hiszen több írásban is az áll, hogy ami akkor és ott történt a magyar hadsereggel, az erőn felüli vállalás volt, és már abszurdnak minősült. Mivel a szöveg mindent elmond, így teljesen az érzékekre, az érzésekre és az asszociációkra hagyatkozhat a mozgásvilág – hallottuk Táborosi Margarétától.

Patyerek Csaba a másik koreográfus, egyben az előadás ötletgazdája, de majd táncosként is láthatjuk.

– Az előadásban a néptáncos mozgásvilágot, mozgásformát emelem be a műsorba. Igyekeztem látványos és színvonalas táncokat válogatni, amelyek ebben az előadásban még inkább kiemelkednek – mondta Patyerek Csaba.

Mészáros Gábor, Lajtos Árpádot játssza.

– Lajtos Árpád százados, pancsovai születésű, akadémiát végzett katona volt, aki harcolt a második világháborúban a szovjet harctéren. Amellett, hogy a Dajka Margittal kötött házasságukon keresztül idéződik fel a háborús hangulat, ő magában hordozta a harctári terheket. A háború után három évig orosz fogságban volt, és amikor hazajött itthon is fegyházra ítélték. Dajka Margit kezét még a fronton kérte meg, de ő azt válaszolta nem ér rá, keresse meg a háború után. Így is tett és harminc évig éltek együtt. Végül Dajka Margit rákban halt meg, Lajtos Árpád pedig öngyilkosságot követett el –  hallottuk Mészáros Gábortól.

Stelly Zsófia Dajka Margitot formázza meg.

– Mi vagyunk a csendes érzelmes átgondoltság, ami összefogja azt, ami történik. Egy-egy idősíkot képviselünk Dajka Margit és Lajtos Árpád életében. Különböző korokba ugrálunk, de a front az mindig egy és ugyanaz marad – mondta Stelly Zsófia.

Az előadás zeneszerzője Szerda Balázs.

– Akárcsak a tánc, a zene is az érzelmi világ kifejezésének az eszköze. A kiindulópont a magyar népzene energiája és hangulata volt, de nem ragadunk le, a népzenei hangzástól, egészen a free jazzes hangzásig megyünk – hallottuk Szerda Balázstól.

Az előadásban fellépnek a Vajdasági Kamara Táncegyüttes táncosai: Bognár Ádám, Gazsó Tibor, László Andor, Patyerek Csaba, Savelin Roland és Szakács Tamás. Közreműködik a Fokos Zenekar, a vendégzenészek Bubla Bence és Szerda Árpád.