2021. december 1., szerda

Pügmalión története

Ma mutatja be első ízben a Nyári Mozi Színházi Közösség a Hymetti viasz című előadást

A kelebiai Nyári Mozi Színházi Közösség ma nyilvános munkabemutatót tart a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban. A közönség most láthatja első ízben a Hymetti viasz című új produkciójukat. Az előadás tulajdonképpen Konstantin Stefanović nyáron bemutatott Galatea című zenei, multimedális doktori munkájának a folytatása. Az előadás rendezője Döbrei Dénes.

– Konstantinnal már több ízben együttműködtünk, szeretek vele közösen gondolkodni, dolgozni, mert valamilyen módon kiegészítjük egymást, a közös munkában pedig részt vesz a kis csapatunk is. Ez az előadás is így jött létre. Megszületett egy szikra, hogy emeljük ki Ovidius Átváltozások művéből a Pügmalión-történetet. Az emberek mindig mindent kritizálnak, elégedetlenek. Hősünk elégedetlen a másik nemmel, ezért alkot a saját részére elefántcsontból egy olyan lényt, ami a Földön elvileg nem is születhet. Végül is ez a gondolata a képzeletvilágából születik. Minden embernek van álma, gondolata, elképzelése, és azt igyekszik megvalósítani úgy, hogy az tökéletes legyen. Bennünket nagyon érdekelt az átváltozás, az újrakezdés lehetősége, és az is, hogyan kel életre az ember gondolatvilága. Ez az előadás a számunkra is újdonság, mert nagyon ritka az, hogy egy szövegre oly módon koncentrálunk, hogy az el is hangzik. Valójában ebben az előadásban inkább a hanggal, a zenével foglalkozunk, kevésbé a tánccal és a mozgással – mondta lapunknak Döbrei Dénes.

Fotó: KDSZ

Oláh Tamás dramaturg már többször dolgozott együtt a Nyári Mozi Színházi Közösséggel:

– A közös alkotás varázsa és szabadsága vonz leginkább ezekhez a produkciókhoz. Izgalmas a számomra, hogy egy egészen absztraktnak tűnő ötlet, filozófiai gondolat, hogyan formálódik előadássá. Azt gondolom, hogy ez a fajta kísérleti színház, hiánypótló Vajdaságban. Az előzőekhez hasonlóan, a jelen produkciónk is multidiszciplináris gyökerű. Konstantin Stefanović doktori munkájából, multimediális színpadi projektumából nőtte ki magát. A központi téma Pügmalión mítosza, ahogyan ő megalkotja a számára tökéletes nőt, egy szobrot, amit utána életre kelt. Tulajdonképpen a tökéletesség keresése, az alkotó és alkotás viszonya az, ami vezérelt bennünket is, mindebben pedig a saját viszonyunk ahhoz, amit mi alkotunk. A doktori munkaként készült zeneműben is részt vettünk, annak egyes tételei szintén a közös alkotás során lettek véglegesítve. Akkor a zenemű élőben kelt életre, ez most nem teljesen úgy lesz. Bennünket inspirált az, ahogyan Konstantin Stefanović interpretálja a mítosz számára fontos motívumait, most pedig mi jövünk azokkal a motívumokkal, amik nekünk fontosak – foglalta össze Oláh Tamás.

Az előadás szereplője Pámer Csilla, Nagy Karina, Varga Heni és Verebes Andrea. Ők játszottak a Nyári Mozi Színházi Közösség korábbi előadásában, a Csodálatos hétköznapokban is. Zenészként ezúttal csatlakozik hozzájuk Ábrahám Máté, de színpadon láthatjuk majd Marija Stefanović Krecult is.

Pámer Csillát az új előadásról, a próbafolyamatról kérdeztük.

– Legutóbb is egy nagyon szabad munkafolyamat szerint dolgoztunk, ami akkor a járványügyi helyzet miatt egy évig húzódott el. A közös alkotás nagyon inspiráló, a kelebiai próbákon bensőséges hangulat uralkodott. Összehozott bennünket, egymásra hangolódtunk, most pedig már sokkal összeszokottabban folytattuk a munkát – hallottuk Pámer Csillától.

Nagy Karina erdélyi születésű, de Magyarországon élt, ahol több színházban is játszott.

– Három éve tartózkodom Vajdaságban. A Nemzetpolitikai Államtitkárság Petőfi-ösztöndíjasként érkeztem ide. Előtte a Kőrösi Csoma Sándor-ösztöndíjjal Norvégiába mentem, ahol színházzal és helyi magyar közösségekkel foglalkoztam. Utána visszatértem Budapestre, majd pedig ide vezetett az utam, nyugat-bácskai színjátszókkal dolgoztam, és a mai napig is csoportvezető vagyok. A Nyári Mozi Színházi Közösséget Konstantin Stefanović ajánlotta. Felkerestem Döbrei Dénest és csatlakoztam a Csodálatos hétköznapok színészgárdájához. Azelőtt mindig kőszínházban dolgoztam, de itt a munka más, szabadabb, nem meghatározott szabályok szerint zajlik. Nekem ez a legjobb az egészben. Új előadásunk középpontjában a zene áll, mi pedig alázatosan alávetjük magunkat. Szeretnénk valami aktuálisat a felszínre hozni ebből az ókori mondából, mit jelent ma, amikor valaki nem találja a párját, milyen az, ha megtalálja, de elérhetetlen, és mi történik, ha már elérhetővé válik – fejtette ki Nagy Karina.

Az új előadás témája Varga Henit is magával ragadta.

– Leginkább az, hogy: antik, görög, mítosz és mese, és benne van az idő. Szerintem nagyon fontos úgy létezni a mai világban, hogy ne felejtsük el azt, amit a nagyok ránk hagytak, ezt minél jobban tiszteletben tartani, alázatosnak lenni iránta. Megpróbálni úgy átadni, ahogyan megálmodták, megírták, amennyire csak lehet eredeti formában, autentikusan. Az előadás készítésénél is erre törekedtünk. Úgy hagyni érintetlenül, hogy közben hozzányúlunk. A szövegen keresztül keresni a múltat, hogy hozzáadhassuk a jelent – mondta Varga Heni.

Az előadás támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az MNT.