2021. november 28., vasárnap

Pásztornapot tartottak Muzslyán

Az eső sem rontotta el a hangulatot

Az egész napos eső sem rontotta el a szombati, XVII. muzslyai Pásztornap hangulatát. A rendezvényt a helybeli RÉMUSZ hagyományápoló egyesület szervezte meg, a célja pedig az állattartás hagyományának a megőrzése, ami lassan eltűnik Bánátból is. Ugyanis felszántják a legelőket, és kevés már a pásztor is.

A pásztoréletet a fiatalok már csak hagyományőrző rendezvényeken ismerhetik meg. Ma ezt Sötét Erzsébet és férje, János igyekezett a leghitelesebb módon bemutatni. Felállították a pásztorkunyhót, és hagyományos módon hagyományos ételeket főztek.

– Krumplilevest, hajába főtt krumplit főztek, szalonnát sütöttek. Krumplipaprikást, melybe, ha volt, akkor sonka meg kolbász is belekerült.

Ez az, amit kinn, szabad ég alatt főzni lehetett. Téglára tették a „kaszrót", és abban főztek. Ilyenkor ősszel, amikor behajtották a jószágot, megünnepelték azt, hogy behajtották erővel, egészségben és békességben – meséli Sötét Erzsébet.

Pattogott a karikás ostor
Pattogott a karikás ostor

A rendezvényt Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatóhelyettese nyitotta meg.

– Öröm itt lenni egy ilyen életerős közösségben, mint a muzslyai. Láthatjuk, hogy van egy hagyományőrző egyesület, a RÉMUSZ, mely évről évre különböző rendezvényeken leleveníti fel a helyiek szokásait. Így a mai napon 17. alkalommal tartanak Pásztornapot, amely inkább jelen esetben egy barátkozás, egy ünneplés, egy főzőverseny. De ugyanakkor emlékeztet arra is, amit elődeink évszázadokig csináltak. Ugyanis a juhászkodás volt az alapfoglalkozás a falusi népeknél. Nagyon sok népszokás, népdal, részben népzene is kötődik a juhászélethez. Ezeket is feleleveníti ez a mai nap. Ugyanakkor legalább a fiatalok láthatnak néhány mozzanatot elődeink életéből, emlékeztetőül arra, hogy tulajdonképpen kik is vagyunk, nyilatkozta Molnár Viktor.

A magyarországi Gyöngyös Ruszin Önkormányzata hagyományos résztvevője a rendezvénynek.

– Sajnos most kevesebben vagyunk, mint általában szoktunk lenni. Tíz-tizenketten szoktunk eljönni. Most a vírus miatt az idősebbek nem nagyon mertek eljönni, de négyen itt vagyunk. Kilencedik éve van már kapcsolatunk a muzslyai hagyományápolókkal. Mindig szeretettel jövünk, és őket is sok szeretettel várjuk mindig a mi rendezvényeinkre – hallottuk Farkas Jánostól, a Gyöngyösi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnökétől.

Muzslya fiatal település, 1890-ben telepítették, de a vidéken hagyománya volt az állattartásnak. A rét bővelkedik legelőkben, melyeken egykor juhok, tehenek, csikók, disznók legeltek.

– A juhászok Szent György napján, április 24-én, kiterelték a legelőre a jószágokat, és egészen a „beszaggatásig" pásztornyelven – ez is kihalt szó már – Szent Márton napjáig, november 11-éig, a legelőn tartózkodtak. A juhászemberek távol voltak a falutól, az életük legnagyobb részét a legelőn töltötték – meséli Palatinus Aranka, néprajzkutató.

A rendezvényen volt birkapaprikás-főző verseny, pálinka- és süteményszemle, kiállításon mutatták be a pásztorélet mozzanatait, a gyerekek pedig régi foglalkozásokkal ismerkedhettek meg. Ezenkívül bemutatták ügyességüket a karikásostor-pattogtatók is.