2021. november 28., vasárnap

„Európa századokon keresztül a család erejéből nőtt"

Dr. Német László SVD püspököt, a Nagybecskereki Egyházmegye főpásztorát megválasztották az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa első alelnökévé

Gintaras Linas Grušas vilniusi érseket, a Litván Püspöki Konferencia elnökét választották meg az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökévé a testület szeptember 23-a és 26-a között Rómában tartott jubileumi ülésén. A testület alelnökeivé Jean-Claude Hollerich SJ bíborost, luxemburgi érseket, valamint dr. Német László SVD személyében magyar püspököt, a Nagybecskereki Egyházmegye főpásztorát, a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnökét választották meg.

Dr. Német László püspökkel a nemzetközi testület vezetésébe történt beválasztása kapcsán beszélgettünk.

Az európai püspökkari elnököket magába tömörítő szervezet, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) 1971 márciusában alakult meg. Változott-e a szervezet célja az ötven évi munka során?
– A CCEE ötven éve alakult meg Rómában. A II. Vatikáni Zsinat után az Egyház ugyanis úgy vélekedett, a nagy globalizáció idejében jó volna, ha kontinentálisan a Katolikus Egyháznak is lenne olyan szervezete, amely felölelné az összes püspöki konferenciát az ókontinensen. Amikor a CCEE 1971-ben megalakult, 14 püspöki konferencia lett a tagja, jelenleg pedig szinte minden, Európában működő püspöki konferencia részt vesz a munkájában.

Jean-Claude Hollerich SJ bíboros, luxemburgi érsek, Gintaras Linas Grušas vilniusi érsek és dr. Német László SVD nagybecskereki püspök (Fotó: Nagybecskereki Püspökség Sajtóirodája)
Jean-Claude Hollerich SJ bíboros, luxemburgi érsek, Gintaras Linas Grušas vilniusi érsek és dr. Német László SVD nagybecskereki püspök (Fotó: Nagybecskereki Püspökség Sajtóirodája)

Évente egyszer találkozunk, hogy megbeszéljük, melyek Európában a közös kihívások, amelyekre mi együtt tudnánk hatni. Év közben a különböző tematikus bizottságok dolgoznak az elnökség vezetése alatt. Továbbra is a lelkipásztori hozzáállás számunkra a legfontosabb. Az évek során gazdagodott a paletta új témákkal, amelyekről valamikor az emberek nem is gondolták, hogy ilyen fontosak lesznek. Manapság például kiemelt jelentőségű a környezet védelme, és feladatunk rámutatni arra, hogy a vallást nem egy esetben a terrorizmus egyik fő forrásaként mutatják be, ami nem felel meg az igazságnak.
Jelenleg Európában 34 püspöki konferencia tevékenykedik, de a CCEE-nek ennél több, azaz 39 tagja van. Egyes püspöki konferenciák ugyanis több országot képviselnek, és törekszenek együtt dolgozni. A Skandináv Püspöki Konferencia 5 különböző államot, a mi Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferenciánk pedig 4 „országot" tömörít. Erre majd a későbbiekben térek ki.

AZ EGÉSZ KONTINENST ÉRDEKLŐ TÉMÁK MEGVITATÁSA

Mit emelne ki a CCEE eddigi tevékenységéből?

– A CCEE magalakításának háttérgondolata a '70-es években a Szentszék részéről az volt, hogy nemcsak beszélgetési fórumokat kell létrehozni, ahol találkozhatnak a különböző európai konferenciák képviselői, hanem lehetőséget adni az akkor még kommunista diktatúra alatt élő püspököknek, hogy legyen egy szabad fórumuk, ahol nyugodtan tudnak találkozni a nyugati püspökökkel és a nyugati egyházzal. A tanács központi épülete, a főtitkársága Sank Gallen-i kantonban, Svájcban van. Nem véletlenül, mert Svájc akkoriban is, ma is teljesen semleges volt. Így még a kommunizmus idejében sikerült normális kapcsolatot teremteni az egyházakkal. Hála Istennek a kommunizmus eltűnt legalábbis olyan formában, amilyenben létezett. A tanács legfontosabb feladata, hogy összehozza a püspököket, hogy személyesen találkozzunk, és az egész kontinenst érdeklő témákról beszélgessünk.

A KÜLÖNBÖZŐSÉGEK JOBB MEGÉRTÉSE REMÉNYÉBEN

Dr. Német László SVD, nagybecskereki megyés püspök (Gergely Árpád felvétele)
Dr. Német László SVD, nagybecskereki megyés püspök (Gergely Árpád felvétele)

Milyen konkrét feladatok várnak Önre mint új, első alelnökre?

– Ferenc pápa, aki nagyon komolyan veszi a zsinati gondolatot, meghirdette, hogy 2023-ban lesz egy általános püspöki szinódus. Teljes újdonságként úgy fog megvalósulni, hogy nemcsak az egyes országok fognak értekezni a Vatikán által kiadott anyagról, hanem az e célból összehívott kontinentális zsinat is, amelyet a Szentatya összehívott. Először minden püspökség maga véleményezi a Vatikán által kiadott anyagot, azaz összefoglalja a saját tapasztalatait és eredményeit. Ezt követően Sankt Gallenban nekünk, püspöki konferenciáknak kell találkoznunk és megbeszélnünk, hogy mik azok a problémák, amik kimondottan európai jellegűek. Ferenc pápa nagyon fontosnak tartja, hogy a kontinensek maguk határozzák meg, hogy mi az, ami számukra a leglényegesebb: milyen helyzetben él az Egyház, mik azok a kihívások, amelyeket komolyan kell venni. Lehet, hogy nagyon komoly különbségek mutatkoznak meg abban, hogy az Egyház egy-egy kontinensen milyen igazi kihívásokat él és fogalmaz meg, amelyekkel szembe kell néznie. Remélem, a püspöki szinódus munkája során jobb megértés fog kialakulni ebben a nemzetközi nagy Katolikus Egyházunkban, amely az egész világot átöleli

Mit tud Ön kamatoztatni abból a korból, amikor missziós szerzetesként járta a világot, vagy amit megtapasztalt és tapasztal a vallási és nemzeti kisebbségi létben?

– A kérdésében már megfogalmazott olyan gondolatokat, lehetőségeket, amelyek eddig nem voltak. Például a nemzetközi kapcsolatok, a nyelvismeretek és hasonló elemek mellett mindenképpen fontos, hogy a tárgyalásokban kitérjünk olyan dolgokra, mint az anyanyelv használata, a kisebbségek megvédése az európai kontinensen, mert mi valójában ezzel fogunk foglalkozni. Szerintem itt még mindig vannak olyan feladatok, amelyeket tényleg komolyan kell vennünk és harcolnunk érte. Nálunk, Szerbiában – függetlenül attól, hogy méltatlankodunk egyes dolgok miatt – elég jó a helyzetünk. Vannak sokkal nehezebb helyzetben élő keresztények, és nem is olyan messze tőlünk. Gondolom, mindenképpen lehetséges lesz, hogy ezen a téren is tevékenykedjünk. Szeretném a tudásomat és tapasztalatomat ennek a szolgálatába állítani.

Dr. Német László püspök az aradi vértanúk idei gyásznapján az eleméri templomban (Gergely Árpád felvétele)
Dr. Német László püspök az aradi vértanúk idei gyásznapján az eleméri templomban (Gergely Árpád felvétele)

EGYÜTT ÉRVÉNYT SZEREZNI AZ ÉRTÉKRENDSZERÜNKNEK

A családért, a házasságért, az élet értékéért és méltóságáért a fogantatás pillanatától a halálig, továbbá más keresztény értékek tiszteletben tartásáért mit tehet az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa a „vén" Európában?

– Ez komplex kihívás. Az ötvenedik évforduló alkalmából tartott tanácskozáson hangsúlyoztuk, hogy mi csak egy gyönge hang vagyunk a sok hang közül Európában, amely megpróbál érvényt szerezni saját értékrendszerének. Sokszor látjuk, hangunk nem jut el oda, ahová szeretnénk. Függetlenül ettől hihetetlen lehetőségek vannak Európában, hogy itt a hangunkat hallattassuk. Erre akkor döbbenünk rá, amikor értesülünk arról, milyen más dolgok történnek a világban. Nagyon fontos, hogy ne adjuk fel a harcot azokért az értékekért, amelyeket a kérdésében megfogalmazott.
A család értéke mindenképpen az első helyen van. Mindannyian látjuk, hogy a család nagy válsága az, amely a legrosszabbul hat ki a mai életünkre. Ahol a család elveszik, ahol nincs meg az az emberi közösség, mely bizalmat ad vagy bizalmat ébreszt a gyermekekben, hogy tudjanak védő és méltó körülmények között élni és fejlődni, ott nagyon sok minden félresikerül. Mindenképpen nem adjuk fel, hogy bemutassuk a házasságot, amely a férfi és a nő kapcsolata. Nem adjuk fel, hogy bemutassuk a családot, amelyben gyermekeket lehet nevelni, amelyben az egyedül élők és idősek is tudnak menedéket találni. A családnak hihetetlenül nagy szerepe van minden társadalomban. Európa századokon keresztül a család erejéből nőtt. Szerintem meg fogja tartani értékeit. Remélem, ezért sikeresen fogunk harcolni a továbbiakban is.

Melyek azok a sürgető témák, amelyek megbeszélése-orvoslása prioritást fog élvezni?

– Mindenképpen az Európai Unióban érezhető feszültségeknek a feloldása az egyik téma, amelynek megbeszélése majd előtérbe kerül. Az Európai Unióban érezzük, hogy sok ember nem elégedett azzal, ami ott történik. Gondoljunk csak a „sok brüsszelezésre", ami megy, meg hasonló. Valamilyen megoldást keresnek a változtatásra. Mindez hat az Egyház életére is. Fontos ezekkel a témákkal is foglalkoznunk azért, hogy az Egyház próbálja legalább leépíteni a félelmeket, a bizalmatlanságot, a meg nem értést. Ezek a legfontosabb feladatok. Nem értjük meg egymást, ezért sokszor olyan dolgokat mondunk egymásnak, amik nem igazak, és nincsenek tudatosan ellenőrizve, hogy lehet-e ilyesmit mondani. Például Győrtől nyugatabbra úgy vélekednek, hogy mi, kelet-európaiak „összevissza ugrálunk", hogy nem így egyeztünk meg, mi pedig kimondjuk, hatalmas probléma, hogy a nyugatiak nem értenek meg minket, hogy nem figyelnek jobban oda, és hogy elviszik a nyereséget tőlünk. Az egyszerű emberi dolgok igenis kihatnak rá, hogy nem a legjobb a légkör a most folyó tárgyalásokban. Tudjuk, hogy nagyon sokszor ez a menekültek kérdésével is összefügg, de más dolgokban sem értjük meg egymást. Sok mindent lehet felhozni, amin lehetne javítani. Nemcsak gazdasági témák ezek, hanem „kulturológiai" elemeket is tartalmaznak. A gazdaság alján vagy mögötte mindig felszínre kerül más értelmezés is. Nem mondom, hogy csak ideológiai, de vannak dolgok, amelyek másak, ezért jó volna ezeket is megismerni, és aszerint lépni.

Dr. Német László SVD nagybecskereki püspök elnökölt a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia XXXVIII. plenáris ülésén 2021. május 31-én Nagybecskereken Az ülésen jelen volt Luciano Suriani, Szerbia és Luigi Pezzuto, Montenegró apostoli nunci
Dr. Német László SVD nagybecskereki püspök elnökölt a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia XXXVIII. plenáris ülésén 2021. május 31-én Nagybecskereken Az ülésen jelen volt Luciano Suriani, Szerbia és Luigi Pezzuto, Montenegró apostoli nunci

Újabb öt évig az Ön elnökletével működik a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia. Mely pozitív tapasztalatokkal tudja gazdagítani a CCEE munkáját?

– A Jugoszlávia szétesését eredményező háború odavezetett, hogy ami az Egyház keretében a volt Jugoszláviában egybe tartozott, szétvált. 1989-ben a szlovénok független püspöki konferenciát indítottak, majd 1993-ban ezt követték a horvátok. A Szentszék a tárgyalások után úgy döntött, hogy a még megmaradt országokat – Macedóniát, Montenegrót, valamint Szerbiát Vajdasággal és Koszovóval egy blokkba tömöríti, így született meg a mi Szent Cirill és Metód nevű püspöki konferenciánk. Rendszeresen találkozunk évente, érdekes összefogást jelképezünk és valósítunk meg. Eltekintve attól, hogy a koszovói politikai kérdés még nincs megoldva, bámulatos értéknek tartom, hogy ennyi különböző nemzet tud együttműködni. Ez hihetetlen jele annak, hogy ha akarunk, jó akarattal tudunk, képesek vagyunk gyümölcsözően együttműködni, amikor erre keresztény életünkkel törekszünk.