2021. november 29., hétfő
A TÚLSÚLYOSSÁG ELLENI HARC VILÁGNAPJA

Egészség szájon át

Emlékszem, amikor még gyerek voltam, a duci, kerek arcú gyerek számított az egészség kicsattanó példájának, hiszen az ilyen gyerek nem volt válogatós, mindent megevett, amit a szülő adott neki. A súlyfeleslegre sem tekintettek problémaként, sőt a gyermek „étlapján” gyakori vendég volt (most is az) a cukor.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján, 1975 óta, amióta megemlékeznek a túlsúlyosság elleni harc világnapjáról, a világméretű elhízás majdnem megháromszorozódott. Egyes előrejelzések szerint, ilyen tempó mellett, 2025-re 2,7 milliárd felnőtt lesz túlsúlyos vagy elhízott a világban.

A világszervezet legutóbb 2016-ban végzett felméréséből kiderül, hogy már most több mint 1,9 milliárd 18 évnél idősebb felnőtt túlsúlyos, ebből 650 millió elhízott. A világ lakosságának nagy része olyan országban él, ahol a túlsúly és az elhízás több embert öl meg, mint az éhezés. A magas jövedelmű országok közül az Amerikai Egyesült Államokban él a legtöbb elhízott gyermek.

A legutóbbi adatok alapján 2020-ban 39 millió 5 év alatti gyermek volt túlsúlyos vagy elhízott.

A felnőtteknél az aktivitás elmaradása, az ülő munka, a rendszertelen étkezés és a szénhidrátban, valamint zsírokban gazdag ételek fogyasztása okozza az elhízást, aggodalomra ad azonban okot, hogy a gyerekeknél is egyre inkább ezek az okok fedezhetők fel. A gyermek természetes igénye a mozgás, ám a tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a gyerekek is egyre kevesebbet mozognak, egyre több időt töltenek a számítógép és a televízió előtt. Emellett pedig a folyamatos, korlátok nélküli étkezés okoz kiemelt problémát, hiszen az ételeken és italokon keresztül túl sok kalóriát visznek be a szervezetükbe, ami már csak azért is okoz gondot, mert jelentős mennyiségű cukorbevitelt, zsíros és sós ételek fogyasztását jelenti, ami súlyos egészségügyi problémákhoz vezet már nagyon fiatal korban.

(Illusztráció – Pixabay.com)

Valahogy elszoktunk attól, hogy gyümölcsöt fogyasszunk, esetleg dióféléket, ropogós zöldségféléket. Egyre kevesebb családban fordítanak arra figyelmet, hogy házi készítésű péksüteményeket, kenyeret és süteményeket fogyasszanak, amelyekben kevesebb az ízfokozó, a festékanyag, a tartósítószer (vagy egyáltalán nincs is), és az alapanyag, így a cukor mennyiségét és minőségét is kiválaszthatjuk. Ehelyett inkább a boltban a cukorkát, a csipszet, a csokoládét és a kekszet emeljük le a polcról, vagy kényelmi élelmiszereket, lassabban romló, félig, vagy teljesen elkészített fagyasztott süteményeket, ételeket választunk a hűtőből. A fogyasztói társadalom annyira magával ragadta a vásárlókat, hogy az ételek megválasztásában az egészségünk háttérbe szorult, és már csak akkor kezdünk el gondolkodni, ha a felgyülemlett túlsúlyunkat szeretnénk leadni. Ekkor is számos lemondásra vetemedünk, szélsőséges döntésünkkel pedig csak tovább segítjük szervezetünket az összeomlásig. Bajos, hogy a felnőtt a saját egészségét nem becsüli, de hogy a gyermekéjét sem...?

Aggasztó, mert a felesleges kilók gyakran a gyermekeket az egészségügyi problémák útján indítják el, olyan betegségek jelennek meg náluk is, amelyeket valaha felnőttkori problémáknak tartottak: cukorbetegség, magas vérnyomás és magas koleszterinszint, emellett az elhízás rossz önértékeléshez és depresszióhoz is vezethet.

A 2020-ban közzétett adatok alapján Szerbiában évente 250 gyermeknél fedezik fel a diabétesz első típusát. A legutóbbi hivatalos adatok alapján az országban valamivel több, mint 1750 cukorbeteg gyereket kezelnek. A számuk évről évre nő. Szerbia azon országok közé tartozik Európában, ahol a gyerek körében magas a diabétesz aránya. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szülők sokszor csak akkor reagálnak, amikor már a betegség huzamosabb ideje jelen van, gyógyszeres kezelést igényel. Az utóbbi időszakban az 5 és 10 éveseknél jelentkezik ez a probléma a leggyakrabban.

Át kell gondolnunk magunk és gyermekeink étkezését, ami, valljuk be, nem egyszerű feladat. A vendégszeretetünk is az étkezésen alapul, nincs olyan ház, ahol a vendéget ne kínálnák meg valami „rágcsálni valóval”, vagy üdítővel. Mindeközben pedig az élelmiszer költségei egyre magasabbak, napról napra 10-20 dinárral, alig észrevehetően, mégis nő a végösszeg. Éppen ezért egyre inkább háttérbe szorul a minőség.

Arra viszont oda tudunk figyelni, hogy csökkenjen az úgynevezett junk élelmiszerek: a sós ropogósok, az édességek és a gyors éttermekből származó ételek bevitele. Hogy egy csokiszelet helyett inkább egy almát együnk meg. Az ára is kedvezőbb. A gyümölcslét és üdítőket pedig vízzel vagy otthon készített teával váltsuk fel.

Be kell látnunk, az elhízás krónikus betegség, amely kezelhető. Sokszor elég csak a káros élelmiszerekről lemondani.