2023. január 28., szombat

Tajvan kínai inváziótól tart

Rendkívül kiéleződött a viszony a de facto önálló államként működő Tajvan és Kína között, amely saját tartományként tekint a szigetre és arra készül, hogy idővel saját uralma alá vonja. Az utóbbi napokban összesen 148 harcigépet küldött a tajvani légtér közelébe, mintegy jelezve: nem tréfál. A kétoldalú kapcsolatok negyvenéves mélypontra jutottak. Cseu Kuo-cseng tajvani védelmi miniszter szerint Kína már felkészült az invázióra, amit 2025-ig akár meg is indíthat.

Tajvan és Kína kapcsolata negyven éve nem volt olyan rossz, mint napjainkban – jelentette ki Cseu Kuo-cseng. Tajvan védelmi minisztere erről a parlament illetékes bizottsága előtt beszélt. A jelenlevőket arról is tájékoztatta, hogy múlt péntek óta már 148 kínai katonai repülő közelítette meg a sziget légterét, ami miatt készültségbe kellett helyezni a hadsereg védelmi rendszerét. Korábban még egyszer sem fordult elő, hogy ilyen sok kínai harci gép hatolt be az érzékenynek számító területre, a légvédelmi azonosítási zónába (ADIZ).

A történtek miatt Washington is aggodalmát fejezte ki. Az amerikai külügyminisztérium „provokatív katonai tevékenységnek” minősítette mindazt, amit a kínai katonai repülők végrehajtottak, egyúttal felszólította Pekinget, hogy hagyjon fel a Tajvannal szembeni nyomásgyakorlással.

Cseu szerint Kína hadereje már jelenleg is képes lenne a Tajvan elleni katonai invázióra, ám négy éven belül, vagyis 2025-re már „teljesen készen állna erre”. Egyelőre azonban – fűzte hozzá – nem bocsátkozik háborúba, mert sok egyéb dolog köti le a figyelmét.

Peking a politikai nyomásgyakorlás mellett az utóbbi időben gyakran rendezett hadgyakorlatokat is a térségben, sőt néhány évvel ezelőtt már kilátásba helyezte a sziget erővel történő visszacsatolásának lehetőségét is. Az 1949-től de facto külön államként működő Tajvant valójában szakadár tartományának tekinti, amelyet mindenképp saját ellenőrzése alá akar vonni. Ezt nemcsak a tajvaniak jó része ellenzi, hanem a sziget legfontosabb pártfogójaként az Egyesült Államok és sok másik ország is.

Az államok többségéhez hasonlóan az USA-nak sincs hivatalos diplomáciai kapcsolata Tajvannal, de már régóta a sziget legnagyobb fegyverszállítója. Rendszeresen küld hadihajókat is a térségbe, ezzel demonstrálva a vízi közlekedés szabadságának elvét, amit Kína állítólag akadályoz arrafelé. Peking szerint ezzel a viselkedésével az USA valójában csak a feszültséget gerjeszti a régióban. Mások viszont úgy vélik, hogy éppen Kína terjeszkedése és egyre nagyobb étvágya a gondok forrása.

Tajvan is azt állítja, hogy Peking a felelős az egyre elmérgesedő helyzetért. Caj Jing-ven függetlenségpárti tajvani elnök a héten arra figyelmeztette Kínát, hogy a sziget elleni katonai invázió katasztrofális következményekkel járna. Közölte ugyanakkor, hogy hazája továbbra is elkötelezett a béke megőrzése mellett és elutasítja a katonai konfrontációt.

Joseph Wu tajvani külügyminiszter azonban nem titkoltan arról beszélt, hogy kínai támadástól tartanak, és ezért segítséget kért Ausztráliától. Pekinget pedig arra figyelmeztette, hogy az agresszornak is „szörnyű szenvedésben lesz része”.