2021. december 7., kedd

Új törvénnyel a zaj ellen

A környezeti tényezők közül az egészségre a legsúlyosabb hatással a lég- és zajszennyezés van. A zaj mindenekelőtt az életminőségünkre és a lelki egészségünkre van hatással – hangzott el a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amelynek napirendjén a zaj környezetre gyakorolt káros hatásával foglalkozó törvényjavaslat szerepelt.

Mint arra Irena Vujović környezetvédelmi miniszter rámutatott, az új törvény az Európai Parlament környezetvédelmi irányelveivel és az EU jogszabályaival való összehangolást szolgálja. Ennek megfelelően pontosan definiálták, mit jelent a zajártalom, és kibővítették a zajforrások sorát, amit a korábbi törvények ismertek. E jogszabály ad majd alapot arra, hogy az önkormányzatok, vasúti társaságok, közúti vállalatok, repülőterek, ipari egységek elkészíthessék a zajkártyájukat, és kitűzzék a rövid és hosszú távú stratégiai céljaikat. Az önkormányzatoknak a főbb közutak, vasútvonalak, valamint a repülőterek környékén legkésőbb 2024. június 30-áig el kell készíteniük a stratégiai zajkártyákat, majd a zaj csökkentésére vonatkozó cselekvési terveket, amiket három éven belül revidiálniuk is kell – emelte ki. Rámutatott arra is, hogy a zaj miatt egyre gyakrabban érkezik panasz a vendéglátóipari létesítményekre. Ezek után a kommunális rendőrség is mérheti majd a zajszintet. A vendéglátóipari létesítményeknek önköltségen kell majd a zajszintmérést elvégezniük, szükség esetén pedig a zajcsökkentést is finanszírozniuk.

Fremond Árpád, a VMSZ képviselője felszólalásában rámutatott, a VMSZ támogatja a törvényjavaslatot, hiszen a zaj jelentős egészségügyi problémákhoz, pszichés megbetegedésekhez, halláskárosodáshoz vezet, s ezáltal az életminőség romlásához, ilyetén gazdasági hátrányai is vannak. A jogszabály hozzájárul a 15. tárgyalási fejezet megnyitásához, illetve az 4., zöld ágendával foglalkozó klaszter megnyitásához is – tájékoztatott.

Kiemelte, a zaj a környezetszennyezés egyik legelterjedtebb formája. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint Nyugat-Európában a közlekedés okozta zaj miatt több mint egymillió ember betegszik meg. Elmondta, Szerbia öt legnagyobb városában: Belgrádban, Újvidéken, Nišben, Kragujevacon és Szabadkán megközelítőleg 2,5 millió ember él, és egy IPA-projektumnak köszönhetően csupán Niš rendelkezik stratégiai zajkártyával.

Vajdaságban (Újvidéken, Szabadkán és Pancsován) 2018-ban és 2019-ben kilenc ponton mérték a zajszintet. Újvidéken a nappali zajszint középértéket mutatott, az esti zaj viszont meghaladta a határértékeket. Egyes mérőpontokon a nappali forgalmi zajszint 30 százalékkal haladta meg a határértékeket. Szabadkán és Pancsován a forgalmi zajszint a megengedettnél 40 százalékkal magasabb értékeket produkál. Mindkét városban 1999-ben kezdődtek meg az éves mérések. Pancsován 2010-ben már nem különítettek el erre pénzt. Szabadkán 2007-ig folyamatosan nőtt a zajszint, azóta stagnál. Továbbra is a közlekedés okozza a legtöbb zajt, majd az ipar, az építészet és a vendéglátóipari egységek. Az utóbbi években az autómosókra és a hulladékbegyűjtőkre érkezik a legtöbb panasz.

Fremond rámutatott, a zaj elleni küzdelméhez az energetika hatékonyságával foglalkozó törvény is hozzájárul a nyílászárók cseréjével, de a fásítás is sokat segítene a probléma megoldásában.