2022. május 22., vasárnap

Az eszmék tovább élnek

Áder János: Újra és újra észre kell vegyük, nagy érték a szabadság

Magyarország-szerte és a határon túl is megemlékezéseket tartottak tegnap az aradi vértanúk kivégzésének 172. évfordulója, október 6-a alkalmából. Budapesten a központi megemlékezés szerdán reggel – a hagyományoknak megfelelően – az Országház előtt kezdődött, ahol katonai tiszteletadás mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd a Szózat hangjai kíséretében félárbócra engedték a nemzeti lobogót.
Az ország első számú közjogi méltósága, Áder János államfő Komáromban, a felújított Csillagerődben mondott a gyásznap alkalmából beszédet. „Az eszmék tovább élnek az értékek megbecsülésében, örökségünk megőrzésében" – emelte ki a magyar köztársasági elnök.
Emlékeztetett arra, hogy a szabadságharc tizenegy nagy csatája közül hármat is ezen a földön vívtak. Komárom és környéke megszentelt föld – folytatta –, ahol szinte mindenki megfordult a későbbi aradi mártírok közül.
A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál délelőtt kezdődött megemlékezésen Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mondott beszédet.

Áder János a komáromi Csillagerődben (Fotó: MTI)
Áder János a komáromi Csillagerődben (Fotó: MTI)

A felújított komáromi Csillagerődben péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeum görög, római és reneszánsz szobormásolatainak kiállítása.

„Ez az erőd ma újra őrtorony és bástya, a Szépművészeti Múzeum Európában is párját ritkító másolat-gyűjteményének őrhelye. A Csillagerőd megújulása és bővítése egy megnyert, 21. századi csata. Győzelem a romok, a felejtés, a pusztulás felett" – hangoztatta Áder János.
„Amikor '48-49 hőseiről beszélünk, látnunk kell – az önfeláldozás mai ember számára már alig átélhető magasztossága mögött – a törékeny embereket, személyes gyötrelmeiket, súlyos döntéseiket, a hazához való következetes, kitartó ragaszkodásukat" – fogalmazott az államfő.
Áder János kijelentette, az életáldozatra, önfeláldozásra ma már nem kényszerülő nemzedék tagjaként is tanulnunk kell tőlük, hogy újra és újra – ünnepen és hétköznapon – észrevegyük, nagy érték a szabadság, '48-49 hősei az életüket is kockára tették érte.
„Aki azt az küldetést választja, hogy a magyar függetlenséget védi, nagyon nagy kockázatot vállal; volt, aki ezért az életével fizetett" – hangoztatta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány Mauzóleumnál tartott beszédében.
Magyarország első – 172 éve ezen a napon kivégzett – miniszterelnökére utalva felidézte: Batthyány Lajos minden jogszabályt megtartott, az uralkodó minden utasítását megtartotta, koholt vádak alapján mégis kivégezték.
„Nem kockázat nélküli egy független Magyarország miniszterelnökének lenni, egy független országot védeni és irányítani" – mondta a kereszténydemokrata politikus, aki szerint a magyar történelem „nem mások szabadságának elvonásáról, hanem a saját szabadságunk megvédéséről szól, ezért is nem kell (...) bocsánatot kérnünk".
Rétvári Bence beszédében idézett az 1848-49-es magyar forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtó és az azutáni megtorlást irányító Haynau leveléből is. Az osztrák tábornok arra való hivatkozását, hogy békességet mások tömeges kivégzésével akart teremteni, az emberi gonoszság sűrítményének nevezte.

Rétvári Bence beszédét tartja (Fotó: MTI)
Rétvári Bence beszédét tartja (Fotó: MTI)

Hangsúlyozta: azokat, akik törvényesen küzdenek a függetlenségért és szabadságért, csak koncepciós eljárásban, koholt bizonyítékok alapján lehet elítélni. „Nemcsak az igazság, hanem a jog is az ő oldalukon állt" – utalt a szabadságharc hőseire.
A kormánypárti politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar forradalmak célja, ha megkésve is, de minden esetben megvalósult: 1848-49 szabadsága 1867-ben, 1956 szabadsága 1990-ben érkezett el. „Ezeket az eszméket, a magyarok szabadságvágyát sem akkor, sem most eltiporni nem lehet" – hangoztatta, azt is hozzátéve, hogy a gyásznapoknál sokkal több a diadalunk.

Az eseményen más szervezetek mellett a magyar kormány, Áder János köztársasági elnök és Kövér László országgyűlési elnök, továbbá az Alkotmánybíróság, az ügyészség, a Kúria és a Magyar Honvédség nevében helyeztek el koszorúkat. Mások mellett Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, és Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezető-helyettese helyezte el az emlékezés virágait a mauzóleumnál.

A díszegység tagjai történelmi zászlókkal vonulnak a Batthyány-mauzóleumnál (Fotó: MTI)
A díszegység tagjai történelmi zászlókkal vonulnak a Batthyány-mauzóleumnál (Fotó: MTI)