2024. április 23., kedd

Lecserélik a pénztárgépeket

Decemberben mindenki további 20 eurós támogatást kap

Szerbia az OTP Banktól 70 millió euró hitelt vesz fel a Szabadka–Horgos–Magyarország határáig vezető vasútvonal, valamint a Szabadka–Szeged vasútvonal szerbiai szakaszának korszerűsítésére és újjáépítésére. Mint arra Gyivánovity Dániel, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a köztársasági képviselőház tegnapi őszi ülésszakának első ülésén rámutatott, erre a beruházásra Szerbia kiemelt jelentőségű befektetésként tekint.
Gyivánovity a hitelszerződést részletezve rámutatott, hogy az 84 hónapra szól, évi 1,85 százalékos kamatot számolnak fel rá, illetve 6 hónapos Euribort. A hitel részleteit az állami költségvetésből évente kétszer folyósítják majd: április 15-én és október 15-én. A rekonstrukció nemcsak a vasúti infrastruktúra felújítását látja elő, hanem a vasútállomások korszerűsítését is.
Hangsúlyozta, hogy a vasútvonal a Vajdaság északi területein élők számára nagyon jelentős, különösen azok esetében, akik tanulmányaikat a határ másik oldalán folytatják, illetve Szegeden és környékén dolgoznak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Szeged–Szabadka vonal kiépítése már csak azért is fontos, mert a Belgrád–Budapest gyorsvasút munkálatai során a vasúti közlekedést átirányíthatják majd, vagyis az zökkenőmentesen folytatódhat.
A napirenden a hitelszerződés mellett több pénzügyi törvény módosítása is szerepelt. Siniša Mali pénzügyminiszter azok ismertetésekor a fiskális rendszer korszerűsítését emelte ki, mondván, hogy a jelenlegi adómemóriás pénztárgépek és a rákapcsolt GPRS-rendszer elavult. A teljesen új fiskális rendszer bevezetése szerinte hasznos lesz, hisz nem jelent külön költséget a vállalkozók, jogi személyek számára, és a törvény nem kötelezi őket többet arra, hogy évente ellenőriztessék a pénztárgépeket. A papírtekercseket sem kell ezek után megőrizniük. Emellett megkönnyíti és felgyorsítja majd az adóhivatal munkáját is, ezzel pedig csökken a nem lojális konkurencia, az állam még egy lépést tehet a szürkegazdaság felszámolása irányában. Mali szerint a pénztárgépek cseréjével flexibilisebb piac áll majd a vállalkozók rendelkezésére, ebbe az ágazatba is bekapcsolják a korszerű technológia eszközeit. Az átállási időszak november elsejétől jövő év áprilisának végéig tart majd. Az eladóhelyek bejegyeztetését az érintettek az adóhivatal honlapján már október elsejétől egy hónapon keresztül megtehetik. Az új rendszer bevezetésére 6 milliárd dinárt különítettek el, vagyis 100 euró támogatást pénztárgépenként, illetve további 100 eurót eladóhelyenként. Mali elmondása szerint a vállalkozók lehetőséget kapnak arra, hogy az adótartozás kifizetése mellett a felszámolt kamatot átütemezve törlesszék.
Siniša Mali a gazdasági mutatókat is ismertetve elmondta, a GDP-növekedés a tervezett 5,6 százalék helyett valószínűleg 7 százalékos lesz, így a járvány ellenére Szerbia a legjobb gazdasági mutatókkal rendelkező három európai ország egyike lehet(ne).
Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője szerint is az ország gazdasági mutatói azt igazolják, hogy Szerbia idejében és jól reagált a járvány kihívásaira. Kiemelte, a VMSZ szerint a nehéz időkben fontos a lakosság megtámogatása, így támogatják azokat az intézkedéseket, amelyeket az állam tavaly és az idén előlátott a lakosság anyagi helyzetének finanszírozására, valamint a gazdaság megsegítésére. Rámutatott, a felnőtt lakosság számára 60 eurót látott elő ebben az évben az állam. Az első részlet kifizetése még májusban megtörtént, a következő részletet novemberben várhatják a polgárok. A nyugdíjasok emellett szeptember folyamán további 50, míg a munkanélküliek 60 eurót kaptak. A parlament napirendjén szereplő törvénymódosítás szerint minden felnőttkorú állampolgár december folyamán további 20 eurót kap majd.
Felszólalásában elmondta, hogy az államgazdaság tervezése szerint az idei költségvetési hiány a GDP mintegy 7 százalékáról 2022-ben 3 százalékra csökken, majd 2024-ben további 1 százalékra. Szavai szerint a hiány ilyen mértékű csökkentése megfordítaná az államadósság növekvő pályáját, vagyis az államadósság az előrejelzések szerint 2024 végére a GDP 60 százalékáról 55 százalékára esne vissza, hirtelen megrázkódtatások nélkül: a nyugdíjak és fizetések ellenőrzött emelése, a támogatások és egyéb kiadások csökkentése mellett. Az államháztartás fenntartása kapcsán pedig elmondta, az állam nem tervezi az adók emelését. Ellenkezőleg, ha a költségvetési folyamatok a vártnál jobbak, akkor azt a gazdaság adóterheinek csökkentésére használják fel.