2021. december 6., hétfő

A festészet öröme

Észak-Bácska amatőr képzőművészeinek munkái a Művelődési Ház kiállítótermében

Huszonkettedik alkalommal szervezték meg az észak-bácskai amatőr képzőművészek szemléjét a Vajdasági Amatőr Művészek Szövetségének szervezésében. A beérkezett munkákból Topolya Község Művelődési Háza kiállítótermében nyílt tárlat. A rendezvény a körzetben tevékenykedő amatőr festők 46 alkotását mutatja be, ezek közül 22-en jutottak tovább a november 15-én Törökbecsén megrendezésre kerülő vajdasági szintű találkozóra. A topolyai tárlat megnyitóján Bábi Tomović Irena köszöntötte a jelenlevőket.

– Az ismét egyre csúcsosodó járványhelyzetben még mindig nem látjuk a fényt az alagút végén. A helyzet mély nyomot hagy a pszichénkben, és ez számomra a kiállított képeken is megmutatkozik. Tárlatunk alkotásai között láthatunk vidám, könnyedebb, elgondolkodtatóbb és komorabb vagy lehangolóbb munkákat is. Számomra ezek arról tanúskodnak, hogy ki így, ki úgy, de valamennyien megküzdöttünk a járványhelyzet hozta hangulattal, nyomással, illetve többen a képzőművészet adta lehetőséggel, tevékenységgel igyekeztek feledtetni magukban a sötét valóságot. Azok számára, akik több kifejezőeszközt és technikát sikeresen elsajátítottak, ott a lehetőség, hogy megbirkózzanak a mai időkre jellemző borús hangulattal – mondta köszöntőjében Bábi Tomović Irena.
A képeket összeválogató és értékelő Mile Ignjatov művészettörténész méltatta az amatörizmust és annak helyét a festészetben.

– Az akadémiát végzett képzőművészek hajlamosak lenézni az amatőr festőket, mondván, hogy az amatőrök tájképet vagy csendéletet tudnak festeni. Pedig a képzőművészet világhírű alkotói is ilyen munkákat adtak ki a kezükből. Az amatörizmusnak és a dilettantizmusnak gyakorlatilag egy a jelentése, de ha az amatőr festészetre gondolunk, akkor rendkívül vékony a határ az amatőr festészet és az úgynevezett akadémiai festészet között. Nyugat-Európa országaiban gyakorlatilag nincs is ilyen megkülönböztetés. Egyszer egy neves festőt megkérdeztek, hogy meg lehet-e élni a képzőművészetből, és azt mondta, hogy lehet, a művészetből viszont nem. Ezt igazolja a néhai Milan Konjović egyik nyilatkozata is, miszerint ő három típusú képet készített, először is önmaga örömére festett, ez majd a hagyatékát is képezte. Másodsorban a múzeumoknak és a galériáknak alkotott, a harmadik kategóriába sorolt képekeit pedig a széles közönségnek szánta. Azt mondta, hogy azok számára is fogyaszthatóvá szerette volna tenni a munkásságát, akik nem voltak műértők – mondta egyebek mellett Mile Ignjatov.

Bábi Tomović Irena után Mile Ignjatov művészettörténész tartott előadást az amatörizmusról
Bábi Tomović Irena után Mile Ignjatov művészettörténész tartott előadást az amatörizmusról

Értékelése alapján a tartományi szintű tárlatra továbbjutott a törökkanizsai Főnix Művészeti Egyesület képviselőjének, Jelena Malbaškinak a Fekete párduc című alkotása, valamint Dragana Kolačarić Vitorlás című munkája. Kanizsa községből a Vajdasági Képzőművészeti Kör Egyesület tagjának, Pátrik Kovács Amáliának az Összetört című akrilja és Vujinović Verona Ez itt a vég? Nem. Soha. Az új kezdet. elnevezésű fotója; a topolyai Ács József Amatőr Képzőművészeti Csoport tagjának, Đura Stefanovićnak Templom című, vegyes technikával készült munkája; a bácskossuthfalvi Ady Endre Művelődési Központ tagjának, Juhász Annának A háló fogságában című, fonalgrafikával készült munkája, illetve Juhász Sándor Evolúció címmel készült akrilja; a bajsai Testvériség Művelődési Egyesület tagjának, Bábi Anikónak a Bazsarózsa című akrilja és Vass Ágnes Az én Bajsám című pasztellalkotása; a Szabadkai Gerontológiai Központ Központ 2 Klubja képzőművészeti műhelye tagjának, Lišić Mártának A színek rejtekében című munkája és Mirjana Raduljković Szülőföldem színei című, vászonra festett akrilja, emellett Ana Štula Tájkép című műve, Hegedűs Vera Dominancia című képe, Sandra Stojiljković Palicsi táj és Horváth-Uzon Éva Pillangók című munkája, valamint Szőlősi Kata Őszi táj című alkotása is; a Népkör Magyar Művelődési Központ Oláh Sándor Képzőművészeti Szakosztályának alkotói közül Boros Mária Vörös mező című munkáját bírálta el pozitívan a zsűri; a Bunjevačko Kolo Horvát Művelődési Központ tagjának, Josipa Križanovićnak A Pannon és én című olajmunkája és Snežana Kujundžić Elmegy minden a… cirkuszba című olajműve is továbbjutott; valamint a tavankúti Matija Gubec Horvát Művelődési Egyesület tagjának, Vera Bašić Palković-Nanának a Gyermekkori emlék című szalmaképe is.

Az október 15-éig megtekinthető kiállítás megnyitóján operaáriákkal közreműködött az újvidéki Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tanszékének harmadéves hallgatója, Ana Štula.