2021. november 28., vasárnap

Testnevelési játékok szerepe az egészséges életmód kialakításában

Részletek a szerző mesterdolgozatából – Kutatási beszámoló

9.

Mesterdolgozatomban az egészséges életmódnak a rejtelmeit próbáltam feltárni. Kitűzött célom, hogy hipotéziseimet felállítva igazoljam: ami gyerekként automatizmus, idősebb korban az egészséges életvitel alappillére. Annak érdekében, hogy a témát alaposan megvizsgálhassam, szükségesnek éreztem, hogy megfelelő elméleti háttérrel alapozzam meg saját kutatásomat. Az elméleti kutatás során fokozottan ügyeltem arra, hogy a primer szakirodalom szintézisanyagának segítségével kronológiailag és strukturáltságában is tisztázzam a játék fogalmát. A játék többfajta definiálását, illetve azok hatásainak fontosságát az egészségünkre röviden bemutatom saját kutatásom módszertanával, majd az eredmények ismertetése után azok elemzését. A kérdőíves kutatás adatait feldolgozva tisztábban láthatóvá váltak hipotéziseim, így az elméleti háttér megteremtése után a gyakorlatba átültetve is láthattam a játék fontosságát. Az adatok elemzése után a munkámban röviden összefoglalom a tanultakat, ezt követően pedig az összegzés nemcsak a végső tanulságok levonása, hanem megnyitja a későbbi, esetlegesen folytatott kutatások távlati terveit, kérdéseit.

 

A kutatás bemutatása

Kutatásomban a következő hipotéziseket vizsgáltam:

  • Ha a gyermek tudja, hogy a következő testnevelésórán szerepet kap a játék, akkor jobban várja az órát.
  • A testnevelési játékok hozzájárulnak a tanulók egészségfejlesztéséhez.
  • A testnevelési játékok alkalmasak a nevelés eszközeként.
  • A rendszeres testnevelési játékok motiválják a gyermeket abban, hogy aktívan sportoljanak.
  • A testnevelési játékok pozitívan befolyásolják a gyermekek személyiségfejlődését.

 

Kérdőívem kitöltésére olyan tanítókat kértem fel, akik alsó tagozatban testnevelést oktatnak. Mivel a kérdőív kitöltése idejében javában tombolt a koronavírus-járvány, így mindenképp azt láttam a legjobbnak, ha online formában töltik ki. Összesen 115 kolléga járult hozzá kutatásom eredményességéhez. Dolgozatom legnagyobb része saját kutatásomra épül, így mindenképpen szükséges volt egy rendkívül effektív módszert kidolgoznom ahhoz, hogy pontos, ugyanakkor könnyen mérhető eredményeket tudjak felmutatni. A választásom éppen ezért a kérdőívre esett. A kérdéseket a testnevelési játékok témájához igazítottam, s igyekeztem minden esetben érthetően fogalmazni, hogy minden kitöltő gond nélkül tudjon válaszolni. A kérdőív összeállításakor többször konzultáltam témavezetőmmel, így alakult ki az összesen 19 kérdést, indoklást, megjegyzést tartalmazó kérdőív. A kérdőív bevezetőjében természetesen feltüntettem a legfontosabb tudnivalókat, azaz hogy a kérdésekre adott válaszok között nincsenek jó és rossz megfogalmazások, s természetesen őszinteségre kértem a kitöltőket. A kérdőív anonim volt, a beadás után a válaszok névtelenek maradtak, s a kutatás során senkire sem erőltettem rá akaratomat: amennyiben valaki nem akart válaszokat adni a kérdésekre. A kérdések tömörségéről és mindenki számára érthetőségéről kismintás kipróbálással győződtem meg.

Kutatási eljárás

 A kutatás során kérdőívem kitöltésére olyan tanítókat kértem fel, akik alsó tagozatban testnevelést oktatnak. Eredetileg papíralapon szerettem volna megvalósítani kérdőívem kitöltését, a koronavírus-járvány miatt azonban erre nem volt lehetőségem, így esett választásom az online módszerre. Hang- és videófelvételt nem készítettem a kérdőívek kitöltésének időpontjáról és helyszínéről. A kérdőív egy hétig volt elérhető online felületen, összesen 115 pedagógus töltötte ki.

Kutatási eredményeim

Kutatásomban szerettem volna megtudni, hogy a kitöltők milyen régóta vannak a pályán, és ez százalékban milyen arányban oszlik el. Válaszadóim legnagyobb százaléka nem lépte túl az ötéves munkatapasztalatot. Ezután következtek azok, akik meghaladták a húsz év tapasztalatot, majd a harmadik legnagyobb százalékos eloszlás azon kitöltők között mutatkozik, akik meghaladták a tíz év munkatapasztalatot, de a húszat még nem. Legkisebb százalékba azon kitöltők estek bele, akik meghaladták az öt évet, de a tízet nem. A kitöltők munkában eltöltött évei igen változóak, ezért ennek következtében a személyes válaszadások is eltérnek egymástól. Azt gondolom, hogy kutatásomat mindez színesebbé tette, mivel betekintést nyertem különböző korosztályok eltérő véleményébe. A válaszadók nemcsak a munkatapasztalat éveiben térnek el egymástól, hanem abban is, hogy ezeket a tapasztalatokat mely évfolyamokon szerezték és gyűjtik jelenleg. Kérdőívem teljes képet mutat arról, hogy a kitöltők éppen mely évfolyamokon oktatnak testnevelést, és mindez milyen arányban mutatkozik meg. Mivel ennél a kérdésnél több évfolyam is megjelölhető volt, így a százalékok ennek függvényében oszlanak el. A kitöltők legnagyobb része első tagozatban gyakorolja a testnevelés oktatását, míg a legkevesebben negyedik osztályban.

Mi a fontosabb?

Kutatásom során mindenképp szerettem volna fényt deríteni arra, hogy napjainkban mennyire tartják a pedagógusok fontosnak a testnevelés tárgyát a többi tantárggyal szemben, hiszen még én is megtapasztaltam kisiskolás koromban azt, hogy egy-egy testnevelésórát a matematika-tananyag lemaradásának pótlásával töltöttünk. A kérdés megválaszolását a kitöltők egy ötszintes skálán tudták besorolni, annak függvényében, hogy számukra mennyire fontos a testnevelés oktatása. A válaszadók 56,5 százaléka nagyon fontosnak tartja a testnevelést, 28,7 százaléka inkább fontosnak tartja, mint nem, 13,9 százaléka a két véglet közé esik, és csupán 1 személy volt az, aki inkább nem tartja fontosnak a testnevelést.

Mivel minden pedagógus személyisége más, ezért mindenkinek más-más módszerek válnak be, más eszközöket alkalmaznak egy-egy tanórán, mert azt gondolják, az a leghatékonyabb. Ennélfogva a testnevelés oktatásában is eltérnek a tanítók munkafolyamatai, mint ahogy az is, hogy egy testnevelési órán hány játékot iktatnak be, vagy egyáltalán alkalmaznak-e. A kitöltők 73 százaléka két-három játéknak ad szerepet a testnevelésóra folyamatában, 17,4 százaléka háromnál is több játékot alkalmaz, mindössze 9,6 százalékot tesznek ki azon válaszadók, akik egy játékot játszatnak a testnevelési órán. A 115 kitöltő közül nem volt olyan, aki ne alkalmazna játékot a testnevelési óra valamely szakaszán. A játék a maga általános értelmében is motiváló hatással van egy gyermekre, főleg, ha a játék folyamata kötetlen formában megy végbe. Kíváncsi voltam, hogy a testnevelési óra, ami bizonyos keretek között zajlik, mennyire befolyásolja a motiváltságot, ha a gyermekek tudják, hogy az óra valamely szakaszában biztosan szerepet fog kapni a játék mint mozgásos tevékenység. A válaszadók egy ötszintes skálára tudták válaszaikat besorolni. A válaszok arányai mind az öt szinten megjelentek különböző eloszlásban. A legnagyobb százalékot a válaszadók azon csoportja erősíti, akik szerint sokkal jobban várják a gyermekek a testnevelési órát, ha tudják, sor kerül majd a játékra. 72,2 százalékuk vélekedik így. A kitöltők második legnagyobb százalékos eloszlása a negyedik szintet jelölte meg, miszerint jobban várják a gyermekek így az órát, mindez 21,7 százalékuk válasza. Ennél jóval kevesebben az ötszintes skála közé esnek, ami 4,3 százalék kimutatást ad, és mindössze 2 olyan válaszadó volt, akik szerint nem befolyásolja a játék azt, hogy a tanulók jobban várják a testnevelésórát.

Hol a legjobb a tornaóra?

Egy testnevelésórán nemcsak a jó hangulatot kell megteremteni, hanem a megfelelő légkört is. Megtalálni azt a helyet, ahol a pedagógus és a diákok is jól érzik magukat, megfelelően tudnak dolgozni, nem hátráltatja őket senki és semmi. Ezért fontosnak tartottam azt is kideríteni, hogy melyik az a hely, ahol napjainkban a pedagógusok szívesebben tartanak testnevelési órát. Négy választ tudtak megjelölni a kitöltők. A válaszadók 54,8 százaléka előszeretettel választotta a mindenki által ismert, jól megszokott tornatermet. Ennél valamennyien kevesebben választották a szabadtéri testnevelési órát, százalékban kifejezve ez 35,7, míg a legkevesebben a sportpályát jelölték meg, ez mindössze 9,6 százalékuk. Olyan kitöltő nem volt, aki előnyben részesíti a tantermi testnevelést. Mivel diákkoromban velem is megtörtént, hogy néhány testnevelésórát felváltott a matekóra vagy a magyaróra, elengedhetetlennek tartottam, hogy a következő kérdés helyet kapjon a kérdőívemben.

Játék és személyiségfejlődés

A testnevelési játékok számos jótékony hatással bírnak. A játék alkalmas a gyermek motiválására, de a nevelés eszközeként is tökéletesen alkalmazható. Szerettem volna képet kapni arról, hogy hogyan vélekednek erről pedagógustársaim – szerintük mennyire járul hozzá a testnevelési játék a gyermek neveléséhez. Szintén ötszintes skálán belül tudták válaszukat meghatározni. Válaszadóim 91,3 százaléka szerint nagymértékben hozzájárulnak a testnevelési játékok a gyermekek neveléséhez. A maradék százalékuk (8,7) úgy véli, van szerepe a testnevelési játékoknak a nevelésben, de nem nagymértékben. Olyan kitöltő nem volt, aki az ötszintes skálán azt jelölte volna be, hogy nincs szerepük a testnevelési játékoknak a nevelésben. Kérdőívem egyik legjelentősebb kérdése, hogy a testnevelési játékok mennyire befolyásolják a gyermekek személyiségfejlődését. Szintén ötszintes skála állt rendelkezésükre a kitöltőknek. A 115 kitöltő közül 98-an úgy vélik, hogy a testnevelési játékoknak nagyon fontos szerepük van a gyermekek személyiségfejlődésében, míg a maradék 16 kitöltő szerint is szerepe van mindennek a fejlődésben, de nem nagymértékben. Itt sem fordult elő olyan válaszadó, aki szerint ne lenne szerepük a testnevelési játékoknak abban, hogy a gyermekek személyisége pozitív irányba terelődjön. A kitöltőknek hosszabb válaszlehetőség állt rendelkezésükre, hogy megindokolják hogyan és milyen formában nyilvánul mindez meg.

Legkiemeltebb indoklások ezek közül:

  • szociális kompetenciák fejlődése,
  • tolerancia,
  • empátia,
  • szabálytudat fejlődése,
  • tisztelet,
  • kitartás,
  • türelem.

A gyermekek az előttük álló példa alapján tanulnak, utánoznak. Éppen ezért nekünk, felnőtteknek oda kell figyelnünk arra, hogy hogyan cselekszünk, mit teszünk, és a lehető legjobb példaként álljunk a gyermekek előtt. Kérdőívem egyik szintén kiemelt kérdését képezte az, hogy napjaink pedagógusai szerint a testnevelési játékok mennyire játszanak szerepet a gyermekek egészséges életmódra való nevelésében, hogy egészséges képet alakítsanak ki a testnevelési játékok által. Ezt a kérdést hosszabb válaszadásban tudták megindokolni a válaszadóim:

  • fejleszti a mozgást, a szervezetet,
  • játék közbeni mozgás,
  • észrevétlenül szeretik meg a mozgást,
  • kiegyensúlyozottabbá válnak,
  • mozgás öröme játékon keresztül.

Az eredmények megvitatása

Hipotézisemben azt állítottam, hogy a tanulók jobban várják a testnevelési órát, ha tudják, hogy az óra keretén belül szerepet kap a mozgásos játék. A 115 kitöltő közül 83 olyan válasz érkezett, miszerint a gyermekek ilyenkor sokkal jobban várják a testnevelési órát. Ez az adat a kitöltők nagyobb százalékát képezi, tehát az állításom ezen a ponton egybeesik a kutatásom eredményével. A játéknak azonban több jótékony hatása van a mindennapi életben. Ennek következtében a következő feltevésem az volt, hogy a testnevelési játékok hozzájárulnak a tanulók egészségfejlesztéséhez. Mivel a testnevelésnek alapvetően nagyon fontos szerepe van az élet minden területén, kutatásomban arra kerestem a választ, hogy a mozgásos játékok a testnevelésen belül legalább ennyire jótékony hatással bírnak-e. A válaszadóim ezt a kérdést hosszabb válaszadással tudták megindokolni, aminek eredményeképpen 80 százalékuk arról számolt be, hogy a magának a testnevelési játékoknak is nagyon fontos szerepük van a tanulók egészségfejlesztésében. Ennek függvényében kutatásom eredménye és az általam felállított hipotézis ezen a ponton megegyeznek egymással. A játékok nevelői hatásával a humanista pedagógusok foglalkoztak először. Ahogy a szakirodalom is alátámasztja, a játék tökéletesen alkalmas a nevelés eszközeként, amely olyan hatással van a gyermekekre, mint például a szabálykövetés pontos kialakítása, fegyelem stb. Kutatásomban én is ezt állítottam, miszerint a testnevelési játékok a nevelés eszközeként is alkalmasak. Válaszadóim is hasonlóképpen vélekedtek erről, ugyanis a 115 kitöltő közül szinte kivétel nélkül azt vallják, hogy a testnevelési játékok hozzájárulnak a gyermekek neveléséhez, tehát alkalmasak mint nevelési eszköz. Kutatásom eredménye ezen a ponton is egybeesik a megalkotott feltevésemmel. A gyermekek leginkább az előttük álló példa alapján tanulnak a legtöbbet. Mivel kutatásom gerincét a testnevelési játékok szerepe és annak hatása adja, ezért elengedhetetlennek tartottam azt, hogy kiderítsem, van-e a testnevelési játékoknak szerepük abban, hogy a tanulók elegendő motiváltságot kapjanak ahhoz, hogy iskolán kívül is elkezdjenek aktívan sportolni. Azt gondolom, ebben legmérvadóbb választ azon tanítók adták, akik jól ismerik az osztályt, és belátásuk van minderre. Összességében a válaszokból az állapítható meg, hogy napjainkban úgy vélik a pedagógusok, hogy van szerepe a mozgásos játékoknak abban, hogy a gyermekek aktívan elkezdjenek sportolni, ennek következtében az eredmények és a feltevésem egybeesnek. Kutatásom utolsó feltevése az volt, hogy a játékok nemcsak az egészségfejlesztéshez járulnak hozzá nagymértékben, hanem a gyermek személyiségformálásában is kiemelkedő szerepet töltenek be. A gyermekekre kisgyermekkorban tudunk legnagyobb érdemi hatást gyakorolni. Személyiségfejlődés szempontjából a játék a kudarcélmény feldolgozásában is kiemelkedő szerepet tölt be. Nem csak a szakirodalom, de kutatásom eredményei is alátámasztották, hogy a testnevelési játékok pozitív hatással vannak a személyiségfejlődésre. Válaszadóim közel 86 százaléka vallja azt, hogy a testnevelési játékok nagymértékben hozzájárulnak a személyiségfejlődéshez a gyermek életében. Ennek eredményeképpen megállapítható, hogy ezen feltevésem és kutatásom eredménye megegyezik.

Relevancia és kitekintés

Világunk folyamatosan változik, vele együtt az emberiség. De valami mindig megmarad. Életünket emlékek kísérik végig. Legtöbb emléket pedig az ember a gyermekkorában raktározza el magában, amikor önfeledten játszik a homokozóban, fogócskázik a szomszéd gyerekkel, vagy éppen futóversenyt rendeznek az utcabeliek. Előttem most ezek a képek jelentek meg, és biztos vagyok benne, ha valaki visszagondol azokra az időkre, amikor játék a játékot váltotta fel, a fogócskát a bújócska, akkor hasonló képeket tudnak felidézni. Mik ezek a képek? Valójában állandóan mozgásban vagyunk. Csak azt nem gondolná az ember, hogy akár egy fogócskának is számos olyan hatása van, ami akkor abban a pillanatban sok mindenre megtanít minket. Ha valaki lehagyott futás közben, nem kezdtünk el sírni megannyi társunk előtt. Elfogadtunk, hogy a másik jobban teljesített nálunk, elfogadtuk, hogy „veszítettünk”. Ennek ellenére másnap újra kimentünk az utcára, újra együtt voltunk, újra játszottunk társainkkal. Így van ez napjainkban is. A sport, a mozgás rengeteg mindenre megtanítja az embert. Megtanít újra és újra felállni, emelt fővel veszíteni, küzdeni, elfogadni a másikat, valamit igazán szeretni – a mozgást. A testnevelésóra adta lehetőségeket ki kell használni. A testnevelési játékoknak pedig a legfontosabb szerepe az, hogy észrevétlenül nevelje a gyermeket, formálja a személyiségét, és szerettesse meg vele a mozgás örömét. Hiszen a mozgás az egészséges életmód egyik alapfeltétele, ezért nekünk, pedagógusoknak is szerepünk van abban, hogy a mozgás örömét átadjuk a gyermekeknek, és ezáltal egészséges nemzedékeket neveljünk. Amikor elkezdtem ezzel a témával foglalkozni, kicsit szkeptikus voltam, hogy a testnevelési játékoknak vajon milyen szerepük van az egészséges életmód kialakításában. Aztán a folyamat magával ragadott, ahogy egyre több szakirodalom került kezembe, elkezdtem megérteni. Azt gondolom, nem csak én magam vagyok így ezzel, pályatársaim is. Ezért célom ezzel a dolgozattal, hogy tájékoztassam kollégáimat a játék fontosságáról, hiszen a szakirodalom, valamint kutatásom is alátámasztotta, hogy a testnevelési játékoknak létfontosságú szerepük van az egészséges életmódra nevelésben. Mivel nekünk, pedagógusoknak nemcsak a tanítás a feladatunk, hanem a megfelelő példa megtestesítője is mi vagyunk, elengedhetetlennek tartom, hogy a gyermekeket egy egészséges, jobb életre neveljük. Felelősséggel tartozunk a gyermekek rendszeres mozgásigényének kielégítésében, hiszen napjainkban kevés olyan gyermek van, aki az iskolán kívül is sportol, vagy tevékenykedik valamit. Éppen ezért, mivel a testnevelési játékoknak megannyi jótékony hatásuk van a gyermek fejlődésére, feladatunk, hogy ezt rendszeresen heti szinten biztosítsuk a gyermekek számára. Az is egyre ritkábban fordul elő, hogy az utca a gyerekzsivajtól lenne hangos, mivel leköti őket a telefon vagy a számítógép. Csakhogy sem a telefon, sem a számítógép nem tanítja meg őket arra, amire a testnevelési játékok képesek. Egykori tanárom mondatával zárnám soraim. „Soha ne büntessétek azzal a gyermekeket vagy az osztályotokat, hogy elmarad a testnevelésóra.”

Szakirodalom

Bábosik Zoltán (2010). Egészséges életmódra nevelés. Oktatás, nevelés, élethossziglani tanulás konferencia, Székesfehérvár.

Balogh Tibor (2001). Lélek és játék. Akadémia Kiadó, Budapest.

Bíróné Nagy Edit (2011). Sportpedagógia. Dialóg Campus Kiadó, Pécs.

Detre Pál – Szigeti Lajos (1997). Játék I. Tankönyvkiadó, Budapest.

Fáyné dr. Dombi Alice – Dr. Sztanáné dr. Babics Edit (2015). Játékpedagógia.

Szeged.

Kovács Zsófia (2015). Az életmód, az egészség és a sport összefüggései ma Magyarországon. Egészségügyi Szervező Szak, Miskolc.

Lepes Josip – Halasi Szabolcs (2013). A mozgásos játékok elméleti és gyakorlati alapjai