2021. december 7., kedd

Ketyeg az időzített energiabomba

A korábbi „betegségek” tüneti kezelésére szolgáló monetáris lazítás, a pénznyomtatás és az államkötvényeken keresztüli finanszírozás, valamint az egyéb „terápiák” most oda vezettek, hogy a világgazdaság a túlpörgés jeleit kezdi produkálni. Nem elítélendő, sőt, civilizációs vívmány és követelmény, hogy a kormányok és a jegybankok a rendelkezésre álló eszközök és módszerek felhasználásával segítsék a nemzetgazdaságok bővülését. Mindennek van azonban határa, és mindig történnek nem várt fejlemények is. Ezt mutatják az utóbbi napok, hetek, évek és évtizedek történései is. 

Globális energiaválság alakult ki az elmúlt hetekben. Több fontos energiahordozó és a villamos energia ára is meredeken emelkedni kezdett a világ legtöbb országában. Az árak emelkedése nem csak Európára korlátozódik, és több terméket érint: többek között a földgáz, az olaj, a szén és a villamos energia ára is „berobbant”.

Azokban a szektorokban, ahol a költségszerkezet egy jelentős része az energiához köthető, jelentős költségemelkedéssel kénytelenek szembenézni. Ezt nem mindig tudják az árak emelésével ellensúlyozni. Nagy bajba kerülhetnek így az ilyen szektorokban működő cégek, és nagyon gyorsan tömegesen kerülhetnek csőd közeli állapotba is.

ENYHÍTENI LEHET A KÖVETKEZMÉNYEKET

Nagyon nagy esély van arra, hogy a következő időszakban az energiaárak nem fognak mérséklődni. Ingadozások lehetnek, de a globális energiaéhség miatt egyelőre nem lesz olcsó sem az áram, sem a földgáz, sem az üzemanyag. De még a szén sem, melyet a különféle zöldstratégiák alapján szeretnének kiiktatni. Félő azonban, hogy sok, általunk rendezettnek és fejlettnek tartott nyugati államokban is már hamarosan újra kell indítani a szénerőműveket is, ha a közelgő tél bekeményít.

Az energiahatékonysági megoldások is sokat segíthetnek ilyen helyzetben, de az ehhez kapcsolódó intézkedéseket is érdemes tervszerűen, stratégiák szerint végrehajtani.

Jól illusztrálja a helyzetet, hogy Európában egy év alatt jelentősen megdrágult a földgáz. A műtrágyagyártásban érdekelt vállalkozások egy része leállította a termelést emiatt. A helyzet pedig várhatóan nemhogy javul, inkább rosszabbodik a következő hónapokban. Sok függ attól, mennyire lesz hideg a tél. Az energiakereslet globális szinten is növekszik. Jól illusztrálja a helyzetet, hogy Kína, a világ legnagyobb földgázvásárlója sem töltötte fel időben a tározóit, miközben az importja majdnem  duplája a tavalyinak. De nem csak a gáz ára szárnyal, a kőolajé is meredeken emelkedni kezdett. Észleljük ezt a hazai töltőállomásokon is.

Az áram ára is globális emelkedést mutat. Bizonyos régiókban már áramhiány is fellépett. Ez felhajthatja az árakat, és mindezek a nem is olyan bonyolult mechanizmusokon keresztül az acél, alumínium és más fémek árát hajtja majd fel.

A POLITIKA BEFOLYÁSA

Az oroszok nyilván további politikai befolyásszerzésre is kihasználják majd az előállt helyzetet. Az európai gázszállításról szóló vita már régen átpolitizálódott. A német választások után a kormányalakítás elhúzódhat. A legnagyobb európai uniós tagország pedig eldöntheti a jövőben, hogy az EU külpolitikája mennyire lesz oroszellenes, esetleg fordulat várható.

Korábban úgy tűnt, hogy EU-szinten akár 2050-re elérhetik a kitűzött karbonsemlegességet. A jelenlegi trendek mellett ez ugyan még mindig nem lehetetlen, de nagyon feszített cél. Sok függ attól is, hogy milyenek lesznek a jövőben a nyarak és a telek. Mert ha a nyár olyan meleg, mint az idei volt, az is megnöveli az energiaigényt. Olyankor hűtésre kell az elektromos energia. Most viszont küszöbön a fűtési idény.

A sokat emlegetett és célul kitűzött energiaátmenet újra elosztja a lehetőségeket. A folyamatnak lesznek nagy nyertesei és nagy vesztesei is. Az időzített „energiabomba” pedig nem teória vagy valakinek az agyszüleménye. Létezik és ketyeg. Az időjárás szeszélyességéből eredő bizonytalanság azonban nem teszi lehetővé, hogy megjósoljuk, mikor fog valóban felrobbanni. Az is lehet, hogy sikerülhet semlegesíteni, de erre most valóban kicsiny az esély. A kereslet és kínálat közötti egyensúly Európában szokatlanul feszített maradt a tél beköszönte előtt, ami további árnyomást helyez a piacra – figyelmeztettek jelentésükben a napokban a BloombergNEF elemzői.

A gázárak, illetve általában az energiaárak emelkedésének az energetikán túlmutató hatásai vannak. Mint már említettük, több európai műtrágyagyár kénytelen volt leállítani vagy visszafogni a termelését. Ez viszont a tovagyűrűző hatásokon keresztül azt eredményezi, hogy növekedni fognak a mezőgazdasági termelők költségei. Ennek egyenes következménye lesz, hogy emelkedni fognak az élelmiszerárak. Sajnos egy olyan „forgószél”, egy nemkívánatos negatív spirál kialakulásának vagyunk (egyelőre) „néma” szemlélői, mely nem sok jóval kecsegtet.