Lifka Sándor (1880–1952) száztíz évvel ezelőtt, 1911 októberében nyitotta meg városunk első, állandó jelleggel működő moziját a Hungária Szálló nagytermében. Ma ebben az épületben működik a Lifka Sándor Art Mozi. Emellett az épület előtt áll Lifka Sándor mellszobra, valamint az épület falán emléktábla őrzi az 1911-es jeles esemény emlékét. A kerek évfordulóról a moziban ma délután koszorúzással, kiállításmegnyitóval és filmvetítéssel emlékeznek meg. Mi ebből az alkalomból az egykori szabadkai napilap, a Bácskai Hírlap korabeli lapszámai segítségével elevenítjük fel Lifka Sándor filmszínházának repertoárját. Időkeretnek az első világháború és az azt követő néhány hónap embert próbáló időszakát választottuk, mert így képet kaphatunk arról is, hogy mit is jelentett városunk számára a „Lifka Bioskop”.
A háború ideje alatt a Lifka Moziban szórakoztató filmek mellett harctéri riportokat és jelentéseket is vetítettek. A Bácskai Hírlap 1914. december 5-ei számában olvasható moziajánlóban például ezt olvashatjuk:
„Az északi és déli harctér érdekes eseményei elsőrangú műsor keretében lesz bemutatva ma a Lifka Bioskopban. A többi számok közül elsőnek említjük A rejtély c. társadalmi drámát, melynek szereplője az előnyösen ismert művészpár Wanda Treuman és Viggo Larsen. Egy érdekes háborús allegória is színre kerül. Michel vasökle, mely ötletes és kitűnő darab Boby és Boby bohózat sok derűt szerez. Előadás kezdete délután 5 és este fél 9 óra.”
Lifka Sándor azonban mozijával nemcsak szórakoztatta a szabadkai közönséget, hanem nagy bevételeivel igyekezett segíteni a rászorulókon. 1915. március 11-én leégett a városi színház. A Bácskai Hírlap március 15-én a következő hírt jelentette meg ezzel kapcsolatban:
„A művészlelkű Lifka Sándor a Lifka Bioskop tulajdonosa érezte meg legelőbb a színészek nagy bánatát, nagy baját. Pillanatnyi segítségül felajánlotta a színtársulatnak a mozi négy előadásának teljes jövedelmét, ami – ismerve a Lifka Bioskop nagy népszerűségét – tetemes anyagi segítséget jelent a színház leégése folytán kenyér nélkül maradt színészeknek. Ma és holnap a délutáni és esti előadásokon a nagy sikerű magyar film a »Suszterherceg« kerül színre, főszereplője a kitűnő humorú darabnak Rott Sándor, Folies Caprice »kis Rott« ja, ami maga is biztosítja a film rendkívüli sikerét.”
Március 23-án a Bácskai Hírlapban Lifka Sándor egy újabb jótékonysági akciójáról olvashatunk.
„Csak néhány nappal ezelőtt adta tanujelét a Lifka Bioskop jószívűségének, midőn a leégett színészek javára 500 koronát adományozott, ma úgy értesültünk, hogy szerdán és csütörtökön a háborúban megvakult katonák javára Katonanapot rendez. A színre kerülő darab a leggrandiózusabb magyar darab A népfelkelő, melyet Parlaghy Kornélia és Pintér Imre játszanak. A filmen van megörökítve Auguszta főhercegasszony is, midőn áldásos működését a katonák között folytatja.”
A háború utolsó éveiben és az őszirózsás forradalom ideje alatt is a mozi folyamatosan működött és tűzte műsorra a legújabb filmeket a szabadkai közönség számára. A Bácskai Hírlap 1918. november 23-ai száma szerint az Utazás a Marsra című film mellett levetítették az I. Magyar Köztársaság kikiáltásáról szóló mozgókép-beszámolót is. Ekkor a szerb csapatok már bevonultak Szabadkára. November 30-án A megszállott Szabadka szórakozása című írásban a következőket olvashatjuk:
„Szétárad a szórakozás utáni vágy ebben a mesélő időkben s a megszálló szerb katonák, tisztek, közemberek, itt lakók érzésben, hovatartozandóságban egyek és különbözők, találkozót adnak egymásnak Szabadka egyetlen szórakozóhelyén a moziban. Francia, olasz, német, magyar filmek kedves, derűs, megkapó drámai levegőjű filmjei eggyé forrasztják mindnyájunkat s kacagunk lelkünk mélyén, elandalit romanti ész muzsával ezekben az üres, hangulatot hajszoló délutánokban. Bűn, vétek, irigyelni ezt a nemes szórakozást ennek a megszállott Szabadkának.
Világesemények forgatagában ne vesszenek el azok a kulturérzékek, melyek minden ember számára gyönyörűsége, élvezetet nyújtók, nemessé teszik az érzékeket, emberszeretetben forrasztják egybe az embert emberrel. Valljuk be. Szabadka egyetlen szórakozóhelye a mozi.” – írta a Bácskai Hírlap.
