2021. november 28., vasárnap
KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY

Beoltassuk-e a gyermekeket?

A gyermekkori esetek az összes koronavírus-fertőzés körülbelül 13%-át és a COVID-betegek körülbelül 1%-át teszik ki. Gyermekkorban szerencsére a SARS-CoV-2 fertőzés a fertőzöttek döntő többségében (>90%) tünetmentesen vagy enyhe formában (hőemelkedés, alacsony láz, száraz köhögés, gyengeség) zajlik.

Az Egyesült Államokban az összes SARS-CoV-2-fertőzött gyermek 0,1–1,9%-a kerül kórházi felvételre, és a kórházi kezelésre szoruló betegek körülbelül 5-10%-a igényel intenzív terápiás kezelést. A mortalitás 0,03%.

Az európai adatokat elemezve hasonló arányokat találtak: a kórházban kezelt betegek 8%-a került intenzív osztályra, 4%-uk igényelt gépi lélegeztetést. A betegség halálozási aránya tehát alacsony, de az is jól látható, hogy a betegség – sajnos – nem kíméli meg ezt az életkori csoportot sem. Sőt, akár korábban egészséges gyermekek is szorulhatnak intenzív terápiás kezelésre. Ugyanakkor elmondható, hogy a felnőttekkel összehasonlítva a betegség lefolyása általában sokkal enyhébb a gyerekeknél.

A kórházba kerülés és az intenzív terápiás kezelés egyik legfontosabb rizikófaktora a megelőző betegségek jelenléte (beleértve az elhízást – obezitás) és az alacsony szocioökonómiai státusz. A kórházban kezelt gyermekeknek az esetek 50-70%-ában valamilyen társbetegségük is van.

Miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezte hogy 12–17 éves gyerekek is megkaphassák a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni oltást, a Szerbiai Gyógyszerügynökség megindította az eljárást, amelynek keretében kezdeményezték, hogy Szerbiában is alkalmazzák a Pfizer vakcináját a serdülők korosztályában.

A Moderna gyártói júniusban szintén kezdeményezték az amerikai gyógyszer-engedélyeztetési hatóságnál (FDA), hogy kiterjeszthessék a védőoltás alkalmazását a 12–17 évesek korosztályában. A gyártó az EMA-nál is elindította az eljárást.

Emellett a Johnson & Johnson/ Janssen is folytat vizsgálatot a 12–17 éves korcsoportban, és az AstraZeneca oltásfázis 2. vizsgálata is folyamatban van a 6–17 éves korosztályúak körében. E rövid szünetet követően indult újra, miután a Medicine and Healthcare Products Regulatory Agency (MHRA) biztonságosnak ítélte a folytatást.

A Sinopharm szintén benyújtotta kérelmét februárban a kínai hatóságokhoz a 3–17 éves korosztályúak beoltásának engedélyezésére. A Pfizer/BioNTech és a Moderna időközben megkezte a klinikai vizsgálatait az egészen fiatal, 6 hónapos–11 éves korcsoportban is. Az eddig elvégzett vizsgálatok alapján a Pfizer és a Moderna oltóanyaga javasolható a gyerekek oltására.

Az oltás a gyerekek számára sem kötelező, a szülők döntenek arról, beadatják-e a gyerekeknek, miután kikérték a gyerekorvos véleményét.

Oltassuk-e a gyermekeket?
Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a gyermekeknél ritka a COVID–19 betegség súlyos formája, néhány esetben azonban az enyhe vagy akár tünetmentes fertőzés után is súlyos szövődmény, ún. sokszervi gyulladás alakulhat ki.

A ritka szövődmény megelőzésén kívül fontos arra is gondolni, hogy újabb eredmények alapján az oltás a fertőzés terjedését is gátolhatja, tehát a gyermekek oltása szélesebb közösségi szinten is előnyös hatású. Mivel a vírusvariánsok egyre gyorsabban terjednek, illetve folyamatosan növekszik a beoltott felnőttek aránya, a gyermekek és serdülőkorúak oltás nélkül nagyobb szerepet játszhatnak a fertőzés terjedésében.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy bizonyos krónikus betegségekben (pl. asztma, cukorbetegség, elhízás) szenvedő gyermekeknél a súlyos COVID–19-fertőzés kockázata magasabb. Szintén kockázati csoportba sorolhatók azok a gyerekek, akik betegségük vagy kezelésük miatt immunszupprimált állapotban vannak.

A magyarországi Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) támogatja a 12 évnél idősebb korosztály COVID–19 elleni védőoltását. A kamaszok szociális kapcsolataik révén nagy szerepet játszanak a vírus tünetmentes átadásában, amely a víruscirkuláció fenntartásával kedvez az újabb mutációk kialakulásának.

Nyájimmunitás a fiatalok védőoltása nélkül nem érhető el, ráadásul a fertőzés kimenetele még gyermekeknél sem jósolható meg, ezért hatékony és biztonságos védőoltás jelenlétében súlyos szakmai hiba a gyermekek természetes immunitására építeni – hangsúlyozza a HGYE.

Ezért az egyesület javasolja a 12 és 18 év közötti korosztály beoltását, különös tekintettel a COVID-fertőzés szempontjából kockázati csoportokba tartozókra:

akik külföldi utazáson, nemzetközi tömegrendezvényeken vesznek részt;

hozzátartozójuk külföldön dolgozik;

kockázati csoportba tartozó hozzátartozóval élnek együtt;

nem estek át COVID–19 fertőzésen.

A fokozott fertőzőképességű delta variáns már számos európai országban jelen van, és az oltatlanok számára jelenti a legnagyobb fenyegetést – figyelmeztetnek a házi gyerekorvosok, kiemelve, hogy az mRNS oltás hatékonysága kiváló a fiatal korosztályban, a variánsok ellen is véd, és a járvány őszi fellángolásának kockázata lényegesen meghaladja az oltás esetlegesen előforduló kockázatait.

Az mRNS vakcinájából a 12 és 15 év közöttiek is két adagot kapnak, legalább 3 hetes időbeli eltéréssel. Arra vonatkozóan, hogy gyermekeknél meddig tart a vakcináció utáni védelem, egyelőre nincsenek adatok.

Amennyiben egy gyermeknél korábban a COVID–19 fertőzés következtében sokszervi gyulladás lépett fel, a diagnózist követően 90 napig javasolt várni a védőoltás felvételével.

A biztonságossági vonatkozásokat tekintve az oltóanyag jól tolerálható, és a 12–15 éveseknél fellépő mellékhatások hasonlítanak azokhoz, amik az oltást követően a fiatal felnőtteknél tapasztalhatók: fejfájás, fáradtság, hidegrázás, izomfájdalom és az oltás helyének érzékenysége.