Elszámították magukat az európai illetékesek, amikor abból indultak ki, hogy ősszel majd kevesebbet kell fizetni a földgázért. Feltételezésüket talán arra alapozták, hogy az idén épp eleget emelkedett már az energiahordozó ára, és a fűtési idényre majd visszaesik.
A földgázra azonban nemcsak energiahordozóként, hanem nyersanyagként is szükség van. Különösen a vegyiparban, de rengeteg ipari folyamatban is.
Több jel is arra utal, hogy a drágulási hullám még nem ért véget, s decemberben többet kell majd fizetni érte. Ez pedig az eddigieknél is komolyabb gondot okozhat sok országban, amelyeknek már az is nagy fejfájást okoz, hogy az év elejétől a földgáz világpiaci ára több mint megháromszorozódott. A folyamatos emelkedés miatt szeptemberben már elérte a 65 eurót, ami történelmi csúcsnak számít.
Ez sokfelé kedvezőtlenül befolyásolta a gazdaság több ágazatát, és felfelé hajtotta az áramárakat, ami drágulási hullámot indított el, bosszúságot okozva a lakosságnak is.
A változás sok esetben radikális megoldásokra kényszerített több üzemet is: a magas gázárak és a drága áram miatt Nagy-Britanniában műtrágyagyárakat állítottak le és acélművekben szüneteltetik a termelést bizonyos napszakokban.
A brit döntés következtében világszerte megdrágulhatnak a műtrágyák, mert a piac attól tart, hogy ideiglenesen más országokban is leállhat a termelés. Egy ilyen fordulat akár a mezőgazdasági termékek, így az élelmiszerek árának emelkedéséhez is vezethet. Mindez pedig még inkább felpörgetheti az inflációt, amire a jegybankoknak előbb-utóbb mindenütt válaszolniuk kell. Jobb híján kamatemeléssel, ami azonban jócskán megnehezítheti a felduzzadt államadósságok törlesztését, kezelését.
Az országoknak, főként kontinensünkön, jelenleg alighanem egyik legnagyobb gondot mégis a gáz okozza. És nemcsak az ára, hanem a gázhiány is. A tél közeledtével ez rossz előjel.
Sokan máris attól tartanak, hogy Európában nem lesz elég földgáz. A tározók szintje ugyanis több mint tíz éve nem volt ilyen alacsony, mint napjainkban. Ez nemcsak a kivárás taktikájának a következménye, hanem annak is, hogy Oroszországból, a legfontosabb partnertől kevesebb érkezik, sőt a második számú beszállítótól, Norvégiából is (az ottani lelőhelyek karbantartása miatt). Az Egyesült Államokból pedig a hurrikánok miatt nem jöhet több cseppfolyósított gáz.
Ezért még az is megtörténhet, hogy kemény tél esetén Európában elfogy a fűtéshez – országok tucatjaiban – nélkülözhetetlen földgáz. A kontinensen tárolt gázkészlet jelenleg alig éri el a 22,9 milliárd köbmétert, ami igencsak elmarad az ilyenkor szokásos mennyiségtől. Így az már teljesen egyértelmű, hogy Európa jelentős hiánnyal vág neki az őszi-téli időszaknak. Ha pedig sietve pótolni akarja a lemaradását, az eddiginél is mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. Erre figyelmeztetett legalábbis a minap a világ egyik legnagyobb kitermelőjének egyik kulcsembere. Alekszej Miller, az orosz állami tulajdonú Gazprom vezetője szerint a gáz ára újabb magasságokba szárnyalhat az alacsony tárolási szintek miatt. Megismételte ugyanakkor, hogy cége teljesíti kötelezettségvállalásait, és tartja magát a szállítási tervéhez. Szükség esetén pedig még több gázt juttat el a megrendelőkhöz, hiszen van miből, Oroszország készletei a legjelentősebbek a világon, és több mint száz évre elegendőek.
A piaci várakozások szerint a földgáz ára egyelőre nem csökken, és leghamarabb talán a fűtési szezon után, valamikor 2022 tavaszán lehet arra számítani, hogy „benéz” a megawattóránkénti 60 euró alá. Az idei árrobbanás előtti szintre, vagyis 15 és 20 euró közé (amennyit az utóbbi években kellett érte fizetni) pedig legkorábban 2024-ben süllyedhet.
