2024. április 25., csütörtök

Saját teljesítménnyel mandátumhoz jutni

Mindenkinek megvan a saját munkamódszere, és azt alkalmazva készül a jövő évi választásokra, kezdte a beszélgetést Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Szabadkai Magyar Rádió ma reggeli műsorában. Elmondta, hogy a VMSZ egyelőre a napi feladataival próbál megbírkózni, a választási ígéreteket próbálja teljesíteni.

„Most, hogy normalizálódtak a viszonyok, normalizálódott az élet, erre nagyobb mozgástér, nagyobb lehetőség van, de lélekben készülünk a jövő évre”, nyilatkozta Pásztor István, aki hozzátette, hogy jövőre nemzeti tanácsi választásokat is tartanak, de Magyarországon is parlamenti voksolást tartanak, ami szintén fontos a határon túli magyar közösségnek.

A VMSZ elnöke hozzátette, hogy a jövő év elején kezdenek nagyobb hangsúlyt fekteni a választási kampány előkészületeire.

„A Vajdasági Magyar Szövetségnek vannak hosszú távú döntései az üggyel kapcsolatban. Saját név alatt, saját teljesítményünk alapján próbálunk mindig mandátumokhoz jutni, önállóan politizálni. A választások után próbálunk olyan megállapodásokat kötni, amelyek a választási célkitűzéseknek a megvalósítását tudják eredményezni. Ez lesz most is az alapállásunk”, mutatott rá Pásztor István.

A szerb zászló ünnepe, és a cirill írásmód megóvásáról szóló törvény elfogadásáról szólva Pásztor elmondta, nekünk, nemzeti kisebbségeknek nincs aggódni valónk. A törvénytervezet címében benne van, hogy a törvény a szerb nyelvre vonatkozik, ezért a törvény nem lehetett volna alkalmazható a magyar nyelvre, mutatott rá.

Azért, hogy minden bő lére engedett értelmezést kiküszöböljünk, és fel se merülhessen annak a veszélye, hogy az életben olyan helyzet teremtődjön, hogy bárkinek magyarázkodnia kelljen, ezért mi javasoltuk a három módosításí indítvány beépítését”, magyarázta a VMSZ elnöke, aki hozzátette, hogy a szerb közösségnek jogában áll eldönteni, hogy a saját nyelvével, annak írásmódjával mit kíván tenni.

Szabadkán szobrot állítanak Péter királynak az emlékére a Jadran épülete előtt. Ezzel kapcsolatban az elnök emlékeztetett arra, hogy Szabadka egy sok nemzetiségű város, ahol – szerinte – úgy lehet normális közéletet és közhangulatot teremteni és fönntartani, ha legalább a három nagy entitás szót tud érteni. Ugyanazon az ülésen, egy napon született döntés három köztéri szobor felállításáról, köztük a Bíró Károly-szobor felállításáról is.

Parázs politikai viták folytak a közelgő népszámlálás kapcsán arról, hogy a vajdasági kategóriaként szerepeljen-e a nemzetiség megjelölésekor. Pásztor István egy visszatekintéssel kezdte mondandóját a témával kapcsolatban. Mint mondta, a közelmúltban megpróbálták a nemzetiséget fölülírni, és a szocializmussal jellemzett időben létrehozni az új embert, ennek az új embernek szocialista, kommunista embernek új identitást adni. Ennek az új identitásteremtésnek volt a része a jugoszlavizmus, a jugoszláv nemzetiségnek a választhatósága, legalizása, ugyanez vonatkozik a vajdaságira is, tette hozzá Pásztor.

„Mindenkinek szíve joga, hogy olyan nemzeti identitásúnak vallja önmagát, amilyennek akarja”, hangsúlyozta a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki úgy fogazlmazott, az nevezhető valóban identitásnak, ami mögött nyelv, kultúra, múlt, vallás van.

„A nemzeti hovatartozás egy önmegélési kérdés”, nyomatékosította Pásztor István.

A koszovó helyzetről szólva Pásztor István elmondta, nincs félni valónk a fegyveres konfliktustól. Szerinte az, hogy a koszovói kormány az autók rendszámtáblájából ekkora politikai problémát csinált, a feszültséggerjesztésről szól.