Koffeinfüggő országban élünk. Csak szét kell néznünk magunk körül. Szerbiában a kulturális rituálék elengedhetetlen kelléke a kávé. A statisztikai eredmények szerint egy szerbiai polgár 4,5 kilót kávét fogyaszt el évente. Állítólag ebben is élen jár az ország Európában.
Aki követi a gazdasági híreket, már értesülhetett róla, hogy raktárkészleten lévő kávét fogyasztunk. Ezekben a napokban mindenki azt várja, hogy az üzletek polcaira megérkezett az új áru. A tartalékok hamarosan lemerülnek, új kávé új áron érkezik az országba. Az idei termést Brazíliában fagykárt érte, és emiatt az árak 100 százalékkal megugrottak a börzén.
Aleksandar Bogunović, a Szerbiai Gazdasági Kamara mezőgazdasági osztályának tagja a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva elmondta, még tart a régi készlet, de hamarosan érkezik az új kávészállítmány, aminek nagy valószínűséggel már magasabb ára lesz, mert a brazíliai fagyok megtizedelték a termést, és a kávé ára száz százalékkal megemelkedett a tőzsdéken. Emellett a szállítási költségek is megnőttek, az eddigi ezerdolláros szállítási díj tízezer dollárra emelkedett. Az áremelkedést a fogyasztók októbertől érzik majd meg, 200 gramm kávé 270–300 dinárba kerülhet a jelenlegi 220–240 dinár helyett.
– Mintegy 30 ezer tonna kávét szállítunk az országba, főleg a világ legnagyobb kávétermelő államából, Brazíliából, amely a világpiac harmadát látja el kávéval. Ugyanakkor hozunk be valamennyit Vietnámból, Ugandából, Costa Ricából, Kolumbiából, Jamaicából és Indonéziából is. Az idén olyan helyzet áll elő, ami nem történt 1978 óta. Az idősebb polgárok valószínűleg még emlékeznek az akkori nagy kávéhiányra, a jelenlegi okok viszont egész mások. Brazíliában olyan történt, ami még nem igazán fordult elő, vagyis az idén, július 20-a körül a hőmérséklet nulla fok alá esett, ami a termés jelentős károsodásával járt. Emellett az általános időjárás sem kedvezett a kávénak, tehát a hozam eleve alacsony lett volna? Az előző évek viszont jók voltak, tehát raktáron van elegendő még az előző évekből. Ez bizonyos mértékben hozzájárul a helyzet enyhítéséhez – mondta Bogunović az RTS munkatársainak.
Mint kiderült, a brazíliai állapot jelentősen befolyásolta a világpiaci árak alakulását, emiatt a kávé tőzsdei ára több mint 100 százalékkal emelkedett. Az arabica fajta drágulása nagyobb keresetet eredményezett, és emiatt az árak is emelkedtek, ez pedig kihatott az arabusta fajta árára is, ami az idén jól termett. Bogunović azt is hangsúlyozta, hogy a kávé drágulásához az is hozzájárul, hogy a szállítási költségek jelentősen megemelkedtek a járványidőszak kezdete óta.
A kávé ára egyébként az elmúlt négy év során nem emelkedett drasztikus mértékben. A termékre kiszabott jövedéki adó 8,4 százalékkal emelkedett, de a gyártók inkább magukra vállalták ezt a költségtöbbletet, és nem emeltek az árakon. A szakértő szerint egyébként a drágulás nem rögtön és nem egyszerre következik be minden terméknél.
– Valakik már emelték az árakat, de nem mindenki. A gyártók arra ügyelnek, hogy ne sokkolják a fogyasztókat. Várhatóan ebben az első időszakban tíz százalékkal emelkednek az árak, és megeshet, hogy az év végéig nem is változnak. Az viszont teljesen bizonyos, hogy a jövő évtől további ötszázalékos áremelkedés következik be – mondta Bogunović.
Az új kávéárak tehát október elejétől számíthatunk, az is megeshet, hogy 200 gramm kávéért 270–300 dinárt kell fizetnünk, ellentétben a jelenlegi, 220–240 dinárral. Ez kellemetlen tapasztalat lehet, viszont teljesen reális forgatókönyv, hogy néhány forgalmazó a minőség rovására egyre több olyan keverékanyagot vegyít a kávéba, amitől a csomagolás többet nyom majd. Elvileg ezeket a gyártókat az ellenőröknek ki kell majd rostálniuk.
Egyébként a fentiekhez talán érdemes hozzáfűzni, hogy melyik ország lakosai fogyasztanak több kávét, mint a szerbiaiak. Ez pedig Norvégia, amely nem tagja az Európai Uniónak, emiatt az európai statisztikákban sem szerepel.
