2021. december 6., hétfő

Testnevelési játékok szerepe az egészséges életmód kialakításában

Részletek a szerző mesterdolgozatából – Az egészséges életmódra való nevelés

Korunk beteges és elöregedett társadalmában nagyon nagy szerepe van az egészséges életmódra való nevelésnek, amely pontosan mindennek következtében igen fontos nevelési céllá vált. Gyakran tapasztalható, hogy napjaink nemzedékénél bizonyos öregkori betegségek akár 10-15 évvel korábban is jelentkeznek. Mindezek a környezeti ártalmak és az egészségtelen életmód következtében alakulnak ki.

Bábosik Zoltán Egészséges életmódra nevelés című tanulmányában összefoglalja az egészséges életmódra való nevelés főbb tényezőit, vagyis a rendszeres testmozgás, valamint testedzés szükségletét, az egészséges életritmus kialakítását, illetve a higiéniai szabályok követését. Ezen csoportok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén meg tudja őrizni és fenn tudja tartani egészségi állapotát. Mint tudjuk, ha egészségünk van, akkor mindenünk van. Napjainkban az ember életében az egészség legfőbb és leggazdaságosabb biztosítékává a mozgás vált. Éppen ezért a mozgás világszerte tapasztalható, egyre több a mindenkit befogadó és mindenki számára nyitott mozgásos tömegrendezvény. Az egészséges életmód magában foglalja a motoros képességek fejlesztését, valamint az egészségmegőrzést egyaránt. A rendszeres fizikai aktivitás pozitívan hat a szervezetünkre. A testedzés folyamata növeli a szervezet energiaforgalmát, valamint magasabb oxigénfogyasztást biztosít. A testmozgás kedvezően befolyásolja a csontrendszert, az aktív izommunkának köszönhetően a csontok vérellátása nő, majd ez serkenti a csontképzést, amely a csontok nagyobb terhelhetőségét eredményezi. Korábban főleg a tévé és a videó előtt voltak hajlamosak órákat ülni a gyerekek, míg napjainkban a számítógép és az internet vette át ennek a szerepét. Így nem csoda, hogy nagyon sok a rossz tartású gyermek, és akadnak olyan általános iskolai osztályok, ahol már alsó tagozatban a gyerekek mintegy harmada jár gyógytornára különféle okokból kifolyólag.

A gyermekek testkultúrára nevelése határozza meg az egyén motoros képzettségét, mozgáskultúráját, mozgásos műveltségét, felnőttkori aktív sportoláshoz való képességeik fejlődését, valamint sportági felkészültségüket (sportágválasztás, tehetséggondozás). A rendszeres mozgás iránti igényt ki kell alakítani. A szülő, továbbá a pedagógus feladata, hogy a megfelelő környezetet biztosítsa mindehhez, mert az egészséges, aktív életmód tekintetében a legfőbb szerep a minket körülvevő szocializációs színtereknek tulajdonítható, mint a család és az iskola. Ennek következtében minden iskolatípusban mindenki számára lehetővé kell tenni a tág értelemben vett testkultúra értékeinek elsajátítását. A testnevelés és sport, mint a pszichomotoros fejlesztés egyik legfontosabb területe, tanórai és tanórán kívüli iskolai tevékenységekben valósul meg. A testnevelés, valamint a sport sajátosan összetett műveltségi terület. Célja a hosszú távú és fenntartható fejlődés biztosítása a diák számára, továbbá, hogy a tanulók igényei minőségileg változzanak, és motiváltságuk is fokozódjon, azaz a sportmozgások végrehajtása során teljes személyiségük fejlődjön. A testnevelés általános feladatai leginkább a személyiség fejlesztésére irányulnak. A figyelem, az érzelmek és az erkölcsi-akarati tulajdonságok fejlesztése egyaránt ide sorolhatóak. Az egészséges életmódra nevelés feladatainak meghatározása igen széles feltételrendszer megteremtését igényli. Ennek legfőbb elemei az iskola légköre és hagyományai, a testnevelés tantárgyi hatásrendszerének célirányos felhasználása, a higiéniai szokások ismeretbeli és tárgyi feltételrendszere és a család életmódja.

A mozgás, a sport és a testnevelés értékeinek tartós előtérbe állítását igen jól szolgálják az iskola sporthagyományai, hagyományossá szilárdított és ismétlődő olyan rendezvényei, amelyekben a sport, illetve általában a mozgásos elemek is szerepet kapnak, továbbá az ilyen területen mutatott teljesítmények kellő súlyú és nyilvános elismerésben részesülhetnek. Azokon a helyeken, ahol ilyen hagyományok nincsenek, tervszerű hagyományépítésre van szükség, ami elősegíti az iskolai légkör olyan irányú reformálását, amelyben a mozgásos teljesítmények felértékelődnek, s az ilyen teljesítmények esetleges alábecsülése megszűnik. Ezek a változások a tanulók értékrendjének egyoldalú kognitív orientációját s ebből eredő egyensúlytalanságát fogják pozitív irányba terelni. A testnevelés optimális esetben eleve játékos foglalkozás. A játék által irányítható a tanuló cselekvése és gondolkodása. A játék életünk része, amely inkább gyermekkorban természetes, egy egészséges életszükségletből, a játékszükségletből indul ki, emellett ösztönző és értelmes cselekedet, amelyet nem az anyagi javak vezérelnek. Meghatározható egyénileg, az önálló döntéshozatallal egyfajta önmegvalósítást biztosít, továbbá egyéni felelősségvállalásra, önuralomra és önfegyelemre nevel. Előfordul páros küzdelem, amelyben szükséges a gyors helyzetfelismerés, a gyors válaszreakció, a megtévesztés, a cseles megoldások, valamint a párharcok megvívása. Végül, de nem utolsósorban a játék lehet csapatjáték, amelynél az együttes feladatmegoldás dominál, valamint a kooperáció, a szerepek szétosztása, a felelősségérzet, a közös munka, sokszor az önzetlenség is, valamint a csapattaktikai fegyelem létrehozása. A mozgásos játékok elterjedése alkalmas a fizikai képességek fejlesztésére, a fittség biztosítására, a mindennapi stressz oldására, a motoros fejlődés kiteljesedésére, valamint az előnyös testi-lelki tulajdonságok megerősítésére. A játék mint megoldásmód ennek függvényében motiváló hatású, gyermekszerű és életszerű keretbe helyezve a mozgást, vonzóvá teszi azt a gyermek számára, aminek hatására így szinte észrevétlenül erősíti a mozgás iránti szükségletet a személyiségben.

Folytatjuk.