2024. április 17., szerda

Kivonult az átkelőkhöz a KFOR

Helikopterekkel és katonákkal ellenőrzik a történéseket – Egyre feszültebbek az észak-koszovói körülmények, az EU és az USA a párbeszéd folytatását sürgeti

Semmi jó nem mondható el az Európai Unió válságkezeléséről az Észak-Koszovóban kialakult helyzet kapcsán – jelentette ki hétfőn Ana Brnabić kormányfő, majd hozzátette, az EU közvetítői szerepben van Belgrád és Pristina között, aláírta azt a brüsszeli megállapodást, amelyet most Pristina megszeg, mégis szemet huny minden felett. Brnabić hozzátette, sem erőt, sem álláspontot nem lát az Európai Unió részéről az egész kérdés kapcsán, az Unió arra egyszerűsíti le a szerepét, hogy felszólítja mind a két felet a kedélyek csillapítására, holott, mint mondta, a ROSU koszovói különleges egységeknek nem is lenne szabad északon tartózkodniuk, ahogyan Pristinának sem lett volna szabad megszegnie a rendszámtáblákkal kapcsolatos megállapodást.

Mint ismeretes, a koszovói kormány korábban úgy döntött, hogy a továbbiakban nem ismeri el a szerbiai rendszámozást: a koszovói településekre vonatkozó, Szerbiában kiadott rendszámtáblákat egy hete elkobozzák, a többi szerbiai rendszámtáblát pedig leszereltetik a polgárokkal az adminisztratív átkelőn, s helyette egy ideiglenes, hatvan napig érvényes koszovói táblát helyeztetnek fel öteurós díj ellenében. Pristina reciprocitásra hivatkozik: Szerbia sem ismeri el az RKS (Koszovói Köztársaság) jelzésű táblákat, döntésüket tehát megalapozottnak tartják, mert – Belgráddal ellentétben – úgy vélik, lejárt a brüsszeli megállapodásnak az a kikötése, mely a szerbiai táblák elfogadására kötelezte Koszovót. Belgrád egyébként csak az RKS jelzésű, koszovói rendszámot nem ismeri el, a KS jelzést igen, de Pristina úgy döntött, a továbbiakban csak a Szerbia számára elfogadhatatlannak számító rendszámozást alkalmazza. A rendszámtáblák leszereltetését továbbra is a ROSU ellenőrzi az átkelőkön, melyek azonban a helyszínen tiltakozó szerbek barikádjai miatt használhatatlanná váltak. Hétfőn KFOR-katonák érkeztek a jarinjei átkelőhöz, hogy ellenőrizzék a jelenlévők biztonságát. A KFOR helikopterei a nap folyamán többször köröztek a jarinjei és a brnjaki átkelők felett is. Az észak-koszovói szerb községek polgármesterei tárgyaltak a nemzetközi alakulat képviselőivel, s arra szólították fel őket, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a béke megőrzésében, s még több katonát küldjenek a tartomány problémás részeibe. Jarinjenél egyébként az amerikai, a lengyel és a kanadai kontingens tagjai teljesítenek mostantól szolgálatot.

NEM MONDOTT CSŐDÖT?

A sajtóban tegnap kiszivárgott, hogy Brüsszelben már lázasan dolgoznak egy új tárgyalás megszervezésén, melyen Aleksandar Vučić szerb államfő és Albin Kurti koszovói kormányfő venne részt. Egyelőre nem számít teljesen biztosnak a párbeszéd következő fordulója, de egyes információk szerint a két vezető még a héten ellátogat az EU székhelyére. Azt is megerősítették, hogy a nyugat-balkáni kérdésekkel foglalkozó egyesült államokbeli különmegbízott, Gabriel Escobar is Brüsszelbe látogat a héten, s a média spekulációi szerint nem véletlen a diplomáciai aktivitás fokozódása. Josep Borell uniós külügyi főbiztos is kijelentette tegnap, hogy az észak-koszovói helyzetről, a mozgásszabadságra vonatkozó kérdésekről a napokban Brüsszelben egyeztet a két „legrangosabb tárgyaló". Az EU elvárja a felektől a kialakult helyzet teljes rendezését, a ROSU egységeinek, de a szerb barikádoknak a visszavonását is. Nem pontosította, hogy ezek megtétele a tárgyalás előfeltétele-e, vagy a párbeszéd minden további elvárás nélkül bekövetkezik. Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője a nap folyamán a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy mindenképpen pozitív körülmény, hogy a két fél újabb tárgyalásokon vesz részt, s ez annak a jele is egyben, hogy a brüsszeli párbeszéd nem mondott csődöt. Közölte, hogy az EU minden politikai szinten hatalmas diplomáciai erőfeszítéseket tesz a helyzet rendezése érdekében, igyekszik mindkét felet meggyőzni arról, hogy ne kövessen el egyoldalú lépéseket. Az, ami most Koszovóban történik, nem jó sem a koszovói, sem a szerbiai, sem pedig a régióbeli lakosságnak – értékelte Stano.

BELGRÁDBAN AZ EB ELNÖKE

Szerdán hivatalos látogatásra Belgrádba érkezik Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki részt vesz a Niš és Pristina közötti Béke autóút építési munkálatairól szóló szerződés megkötésén, továbbá a 10-es vasúti folyosó projektumának elindítása kapcsán szervezett rendezvényen is. Két napig tartózkodik a szerb fővárosban, az első nap Vučićtyal, csütörtökön pedig Brnabićtyal tárgyal, a brüsszeli jelentés szerint. Von der Leyen Belgrád előtt Pristinát és Tiranát is felkeresi nyugat-balkáni körútja során, melyet Boszniában zár le. Mindezt az október 6-án esedékes szlovéniai, nyugat-balkáni konferencia előtt teszi.

AZ IGAZSÁGOS MEGOLDÁS TITKA

Belgrádban hétfőn a NATO Kvinta-államainak (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország) nagyköveteivel és az EU szerbiai delegációjának vezetőjével tárgyalt Vučić, aki a találkozó után kijelentette: az ország elszánt a béke megőrzése és a brüsszeli megállapodás tiszteletben tartása mellett, de nem fogja engedni a lakosságnak vagy az országnak a megalázását sem. A találkozót követően kiadott sajtóközleményből csak annyi derül még ki, hogy a szerb elnök tájékoztatta a nagyköveteket a szerbiai álláspontokról a Koszovóban kialakult nehéz helyzet kapcsán.
A NATO és az EU tisztségviselőivel folytatott tegnap telefonbeszélgetéseket Albin Kurti koszovói kormányfő is, aki ezt követően Twitter-bejegyzésében közölte, hogy a dialógus az egyetlen módja az észak-koszovói feszültség feloldásának, az igazságos megoldások fellelésének.

EGYOLDALÚ LÉPÉSEK NÉLKÜL

A régió parlamenti elnökeinek szlovéniai, kranji konferenciáján Ivica Dačić, a szerb képviselőház elnöke arra szólította fel Pristinát, hogy tartózkodjon minden további egyoldalú lépésnek az elkövetésétől, s hagyjon fel jelenlegi magatartásával, mellyel úgy tesz, mintha nem is létezne a brüsszeli megállapodás. Szerbia nem ért egyet az egyoldalú lépésekkel, a függetlenség kikiáltásával, annak egyes országok által történt elismerésével, a hirtelen hozott legújabb pristinai lépésekkel sem. Az egyoldalú lépéseket mint magatartásformát kell felszámolni a politikában – értékelte Dačić.