2021. november 29., hétfő

Felhőkből osztják az észt

A mai Észtország területe volt Európának az a sarka, amely a legkésőbb vette fel a kereszténységet. 1193-ban III. Celesztin pápa toborzott kereszteseket a pogányok megszelídítésére és „megtérítésére” Európa északi részein. Úgy is tekinthetünk erre a tényre, hogy nem egész ezer éve még a kontinens egyik legelmaradottabb szeglete volt. Ehhez képest ma viszont világelső.

A világ első számú digitális országa Észtország. A harminc évvel ezelőtt még szintén jelentősen elmaradottnak számító balti állam messze megelőzi a korát. Mondhatnánk képletesen, hogy szinte már a felhőkben él. Az állampolgárok digitálisan adóznak, digitálisan szavaznak, a külföldről érkező munkaerő digitális vízumot kap. A vállalkozások bejegyzése is digitálisan történik meg, jó esetben egy nap leforgása alatt.

Észtország a világ egyetlen olyan állama, ahol a közszolgáltatások 99 százaléka már online (is) működik. Az elektronikus közigazgatás átfogó digitalizálása lehetővé tette, hogy a hivatalos ügyek 99 százalékát a nappaliból el lehessen intézni. De nem mellékes vetülete ennek, hogy a teljesen digitalizált működés átláthatóvá teszi a kormányzat munkáját.  Gazdasági szempontból ez az átláthatóság kiszámíthatóvá teszi a vállalkozások működtetését, ami hatalmas pluszt jelenthet. Ezért lett mára Észtország a startupok, a kezdő vállalkozások Mekkája. 1990-es évek vége óta – tudatos stratégia mentén – egy hatékony, biztonságos és átlátható „ökoszisztémát” hoztak létre.

INTERNET-HOZZÁFÉRÉST ALANYI JOGON MINDENKINEK

Az elmaradott szovjet utódállam, Észtország vezetői helyesen ismerték fel, hogy gazdasági elmaradottságból a kitörést az információs technológiába való befektetés hozhatja meg. A ma már távolinak tűnő 1998-ban már minden észt iskola rendelkezett internetkapcsolattal ellátott számítógépekkel. A másik fontos és lényeges momentum pedig, hogy 2000-ben pedig az internethez való hozzáférést alapvető emberi jognak mondták ki. Az alig másfél milliós lakosságú ország minden kis települése hozzáférést kapott a világhálóhoz.

A dolgok nem spontán történtek, ez is egyik tanulsága az észt csodának. A tudatos építkezés egy kidolgozott digitalizációs stratégia nyomán kezdődött el. Röviden visszatekintve a fontosabb történésekre, 1996-ban döntötték el, hogy a számítógépes ismeretek tanítása prioritás lesz az iskolákban.

A balti állam felemelkedésének példája illusztrálja, hogy mi a teendő más elmaradott országokban. A bátor kormányzati döntések következtében kiépült az IT-környezet, amely az állam és az állampolgárok közötti kapcsolatokat digitalizálta. Az ügyintézést leegyszerűsítette, meggyorsította és átláthatóbbá tette. Észtország 2021-ben a világ egyetlen állama, ahol a közszolgáltatások 99 százaléka a hét minden napján 24 órában online (is) működik. A maradék egy százalékot, a személyes jelenlétet mégis megkövetelő dolgok képezik, mint amilyen házasságkötés és válás, illetve a különleges ingatlanügyletek.

DÖNTŐEN KIHAT A GAZDASÁGI FOLYAMATOKRA

A gazdasági mutatószámok is tanúsítják az észtek sikerességét. A szovjet utódállamok közül az észt gazdaság tudta az egyik legmagasabb növekedési rátát elérni az EU átlagához viszonyítva is, a függetlensége megszerzése óta. Az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson jelenleg az EU átlagának 83 százaléka, szemben az 1995. évi szerény 35 százalékkal. A befektetőbarát üzleti környezet, a magánszemélyek és vállalkozások számára kedvező adórendszer és az e-közigazgatás kiépítése mind hozzájárult az ország versenyképességének javításához. Nem lehetett volna sikeres azonban a felzárkózás az észt oktatási rendszer nélkül, amely a nemzetközi felmérések szerint az egyik legeredményesebb a világon.

Nagyvonalakban ez lenne az észtek „recepteje” a felzárkózáshoz, de tudni kell természetesen, hogy minden nemzetgazdaság nagyon specifikus. A balti állam pedig több szempontból is egyedien különleges helyzetben volt, amikor a felzárkózás megkezdődött. Az 1991-től függetlenné vált ország lakosaiban a drasztikus váltás iránti igény különösen erős volt, egy hosszú diktatórikus időszakot követően. De kivételes helyzetben volt azért is, mert a függetlenné váláskor nem kellett megörökölt államadóssággal megküzdenie. Tiszta lappal indulhatott a reformok útján. Az új adórendszer átalakításakor az volt a cél, hogy egyszerű, olcsó fenntartású, átlátható és könnyen érthető legyen az adófizetők számára.

Nem csak a gazdasági mutatószámok tükrözik azonban az észtek sikereit. A 2018-as PISA-felméréseken az Európai Unió tagországai között Észtország érte el a legmagasabb átlagpontszámot. Elemzések pedig kimutatták, hogy a diákok társadalmi-gazdasági háttere csupán alacsony mértékben befolyásolja az iskolai teljesítményt. Ehhez számos szociális jellegű intézkedés járult hozzá. Ilyenek az ingyenes iskolai étkeztetés, magas színvonalú egészségügyi ellátás, a vidéki iskolák kiemelt finanszírozása és más hasonló, „leutánzásra” érdemes intézkedés.