2021. október 18., hétfő

Integráció helyett időhúzás

Szerbiának az Unió kapujához kell érnie 2024-re a V4-ek és a régió államai szerint

A Nyugat-Balkán európai integrációjának kérdését taglalta a délkelet-európai, valamint a visegrádi országok parlamenti elnökeinek pénteki budapesti konferenciája, amelyen a felszólalók egyetértettek: Közép-Európának és a balkáni államoknak egyformán fontos az integráció megvalósítása. Az Országgyűlésben tartott tanácskozáson Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos elmondta, fel kell gyorsítani Szerbia és Montenegró csatlakozási folyamatát, Koszovó vízumliberalizációját, ehhez azonban elengedhetetlen a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatása. Az Európai Bizottság jelentős, 3,3 milliárd eurós pénzügyi támogatást nyújtott a régiónak a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági hatásainak leküzdésére. Kidolgoztak egy csaknem 30 milliárd eurós átfogó gazdasági és beruházási tervet is, hogy csökkentsék az EU és a délkelet-európai országok közötti gazdasági különbséget. A nyugat-balkáni országok csatlakozásához tettekre van szükség, jelentette ki, lemaradásuk súlyos geopolitikai és biztonságpolitikai következményekkel járhat.
Egyre erőteljesebb a házelnöki konferenciáknak a hangereje, kezdetben csak a nyugat-balkáni parlamentek elnökei, képviselői vettek rajta részt, de már a V4-ek is csatlakoztak, s ahogyan két éve, most is a magyar kormányfő nyitotta meg, értékelte Pásztor István, a tartományi parlament elnöke lapunknak adott nyilatkozatában.

Pásztor István felszólalása a házelnökök budapesti értekezletén
Pásztor István felszólalása a házelnökök budapesti értekezletén

Álláspontként hangzott el, hogy 2024-re a tárgyaló országoknak, Montenegrónak és Szerbiának is be kell fejeznie a tárgyalási fejezetek megvitatását és ezt követően uniós tagállammá kell válniuk. A 2024-es cél megvalósítása nemcsak a Nyugat-Balkán érdeke, hanem az EU érdeke is, ugyanis új energiát és lendületet meríthet ebből a térségből, mutatott rá Pásztor. A konferencia résztvevői Brüsszelben is képviselni fogják ezt az állásfoglalást, ami azért fontos, mert ha valaki ezzel összhangban álló politikát folytat évtizedek óta, akkor az a vajdasági magyar közösség, szögezte le.
Orbán Viktor magyar kormányfő hangsúlyozta: a Balkánt nem ütközőzónává kell tenni, hanem integrálni kell az EU-ba. Ugyanakkor úgy vélte, amit most látunk, az nem integrációs politika, hanem valami, amivel az integrációs politikát helyettesíteni próbálják Brüsszelben. Orbán szerint a bővítésért felelős biztos „hiába feszül meg", hiába akarja a balkáni országok felvételét, mert a Balkán tényleges integrációjához politikai, stratégiai döntésekre van szükség, amelyeket nem a biztosok, még csak nem is az Európai Bizottság hoz meg, hanem az Európai Tanács, az európai országok miniszterelnökei és államfői. Egy időhúzó folyamat részei vagyunk mindaddig, amíg nincs köztük egyetértés, értékelte. Kijelentette: ma a nyugat-európai állam- és kormányfők között nincs akarat a további bővítésre, s ez súlyos stratégiai hiba, ha ugyanis a balkáni népek lehetőséget kapnak, akkor éppen úgy, mint a visegrádi országok, néhány év alatt felveszik a tempót és megerősítik a gazdaságukat. Orbán hangsúlyozta azt is, hogy a V4-ek nem egyszerűen gazdasági célpontként tekintenek a Balkánra, hanem stratégiai lehetőségként, ami biztonságot ad, és az EU legdinamikusabban fejlődő térségének a megnövelését teszi lehetővé.
A konferencia résztvevői közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben megerősítik elkötelezettségüket az Európai Unió bővítése, illetve Délkelet-Európa uniós integrációjának felgyorsítása mellett. Hangsúlyozzák minden csatlakozás előtt álló ország parlamentjének jogát arra, hogy részt vegyen az Európa jövőjéről szóló párbeszédben, és felszólítják a tagországokat, hogy törekedjenek a bővítés felgyorsítására.