A munkaadónak nem kell tudnia arról, hogy az alkalmazottai milyen betegségben szenvednek, hacsak ezt a munkás nem szeretné – hangsúlyozzák továbbra is az áprilistól alkalmazott újítás lényegét a jogvédők. Mint arról korábban is beszámoltunk, az egészségügyi minisztérium léptette életbe azt a rendelkezést, miszerint az orvosi kórmeghatározásnak nem kell szerepelnie azon a dokumentumon, amely a betegszabadság megnyitására vonatkozik. Elegendő, ha az OZ6-os nyomtatványon a diagnózis bejegyzésének helyén egyszerűen „betegség”, „munkahelyi sérülés”, „gyermekgondozás” vagy „hivatalból fakadó betegség” áll. Ez a személyi jogok védelmének biztosítása miatt fontos, a munkaadónak és a betegszabadságot érvényesítő szerveknek pedig elég arról tudniuk, hogy az alkalmazott nem tudja ellátni a feladatait – mondják az illetékes jogászok.
Az új rendelkezés már fél éve életbe lépett, a fővárosi egészségházak többsége azonban még mindig a régi rendszer alapján adja ki a betegszabadság megnyitására vonatkozó dokumentumot – írja a Novosti. Azok az egészségházak viszont, amelyek a törvénymódosítással összhangban adják ki a dokumentumokat, problémákba ütköznek. A diagnózis feltüntetése nélküli dokumentumot ugyanis a munkás elviszi a munkaadóhoz, aki továbbítja az egészségbiztosítási alaphoz. Innen viszont hiányos adatok miatt visszaküldik a formanyomtatványt a munkáltatónak, amely aztán a dolgozót irányítja vissza az eredetileg szabályosan eljáró egészségházakba kiegészítésért.
A probléma egyetlen megoldása az, hogy az új rendelkezéseknek megfelelően összhangba hozzák az egészségügyi intézmények és a biztosítási alapok rendszerét – hangsúlyozta újra Milan Marinović, a közérdekű információkért és a személyi adatok védelméért felelős biztos.
– Az új szabályzat előirányozza azt is, hogy az orvosi jelentéseket elektronikus formában kell kiadni, így nem látom akadályát annak, hogy közvetlenül összekapcsolják az egészségügyi intézményeket a biztosítóval. Az információk elektronikus cseréjével a két intézmény közvetlen kapcsolatban lenne, és sem a munkaadót, sem pedig az alkalmazottat nem terhelnék feleslegesen. Egy megfelelően titkosított elektronikus rendszerben pedig még a diagnózis számosított jelzése is megmaradhatna, a kiválasztott orvos viszont még a térítés százalékos meghatározását és a kifizetés időkorlátját is bevezethetné a rendszerbe – magyarázta Marinović.
Az egészségbiztosítási alapban ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy a kirendeltségeik a diagnózis számszerű jelzésének bevezetése nélkül nem tudják elvégezni a betegszabadság megtérítésének elszámolását. A technikai korlátok miatt tehát a munkás a betegszabadság megtérítése nélkül maradhat, hisz jelenleg a rendszer a kórmeghatározást kötelező adatként kezeli – írják a közleményükben, amelyet az ország egészségügyi intézményeihez is továbbítottak.
Ugyanitt hozzáteszik, hogy tervben van az intézmények elektronikus kommunikációjának megvalósítása, azaz a közeljövőben közvetlen kapcsolatot létesítenek az egészségügyi biztosítási alap rendszere és a kiválasztott orvos által kezelt IZIS-rendszer között. A technikai korlátok elhárításáig azonban szükség van a kórmeghatározást tartalmazó eredeti, papíralapú dokumentum kézbesítésére – hangsúlyozták a biztosítási alap illetékesei.
