2021. október 18., hétfő

Herczeg Ferenc két városa: Versec és Budapest

Krizbai Hajnalka: Jó volt jelen lenni a magyar fővárosban azon jeles írónk szobrának felavatásán, akiről mi 24 éve megemlékezünk

Szeptember 21-én, a magyar dráma napján avatták fel Herczeg Ferenc verseci születésű író mellszobrát Budapesten a Nemzeti Színházban. Az ünnepi eseményen jelen volt Hajnal Jenő, az MNT elnöke, Lantos Lajos, a verseci Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület elnöke, valamint Krizbai Hajnalka, a verseci Herczeg Ferenc emlékbizottság elnöke, aki lapunknak is nyilatkozott.

– Szép volt az ünnepség, és tele van a szívünk büszkeséggel, hogy ott lehettünk Budapesten annak a jeles személyiség szobrának a leleplezésén, akiről mi 24 éve Versecen minden évben megemlékezünk egy háromnapos rendezvény keretében. Kásler miniszter úr beszéde erőt adunk nekünk is a folytatáshoz. Sajnálatos, hogy Herczeg Ferencet életének utolsó éveiben kitagadták a magyar irodalomból, nem publikálhatott, otthonából kitelepítették, de most örülök annak, hogy az utóbbi időben az anyaországban is újraélesztik emlékének ápolását – mindenekelőtt a Herczeg Ferenc Társaság – és foglalkoznak munkásságával, illetve hogy bekerül az iskolai programba is – emelte ki Krizbai Hajnalka.

Krizbai Hajnalka és Lantos Lajos a Nemzeti Színházban álló mellszobor mellett

Versecen a helyi Petőfi Sándor Kultúregyesület 1997 óta szervezi meg a Herczeg Ferenc-emléknapot a város szülöttjének tiszteletére. A Herczeg Ferenc emlékbizottság elnöke kitért arra is, hogy az utóbbi években nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a fiatalabb generációkat is minél inkább bevonják a munkába.

– Az idén Herczeg Ferenc meséi köré építettük a rendezvényünket. Célunk, hogy a a diákok megismerjék az író munkásságát, műveit, ráadásul úgy, hogy közben Verseccel és egymással is ismerkednek. Lehetőségeinkhez mérten minden évben könyvbemutatóval, szentmisével és különböző programokkal emlékezünk meg városunk szülöttjéről – tette hozzá.

Az író, színműíró, újságíró 1863-ban született Versecen. Középiskolai tanulmányait Temesváron, Szegeden és Fehértemplomban végezte, majd 1881 őszén, beiratkozott a budapesti egyetem jogi karára. Mivel a jogi pálya nem vonzotta, az irodalomban találta meg önmagát. Írói sikereit jól mutatja, hogy 1925-ben, 1926-ban és 1927-ben Az élet kapuja című regényéért irodalmi Nobel-díjra jelölték. Regényeit, elbeszéléseit fordulatos meseszövés jellemzi, egyes művei a dzsentritársadalmat népszerűsítik. Első színművét, A dolovai nábob leányát a Nemzeti Színház mutatta be 1893-ban. A kék róka című polgári vígjátéka világsikert aratott. 1945 előtt színművei folyamatosan szerepeltek a színházak műsorán. 1945 után viszont elvonultan élt, írásai nem jelenhettek meg. Budapesten halt meg 1954-ben, műveit csak a rendszerváltozás után adták ki újra.

Szobrának avatásán – az MTI tudósítása szerint – Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere  úgy fogalmazott: bár Herczeg Ferenc német származású volt, szívében és lelkében is teljesen magyarrá lett. A két világháború között Magyarország legismertebb, legnagyobb hatású írója volt, műveinek legfőbb témája a Kárpát-medencei, ezer évre visszanyúló magyar múlt és hagyományok, a keresztény hit. Pontosan látta a trianoni békediktátum történelmi következményeit, társadalmi hatásait, és arra törekedett, hogy erősítse és meghatározza a jövő számára a magyar identitást, az összetartozás gondolatát – mondta a miniszter.

Herczeg Ferenc mellszobrát, amelyet a Herczeg Ferenc Társaság és az Emmi állított, Törley Mária szobrászművész készítette. Az alkotó korábbi, Herczeg Ferencet ábrázoló szobrát 2013-ban avatták fel Badacsonytördemicen.