2021. október 21., csütörtök
ENSZ-közgyűlés

Kína sosem támadna meg senkit

„Az államok között elkerülhetetlenül fellépő különbségeket és problémákat a kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon alapuló párbeszéddel és együttműködéssel kell megoldani. Párbeszédre és a felek bevonására kell törekedni a konfrontáció és a kiközösítés helyett” – emelte ki Hszi Csin-ping kínai elnök videoüzenetében az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának általános vitáján, hangsúlyozva országa békés szándékait a nemzetközi kapcsolatokban. Kijelentette, hogy Kína sosem támadna meg, vagy félemlítene meg más országokat, s nem tör egyeduralomra sem.

Bejelentette azt is, hogy Kína kétmilliárd adag, koronavírus elleni oltóanyagot tervez felkínálni az idei év végéig a világnak. „Az oltások hatalmas fegyvert jelentenek a Covid–19 elleni harcban. Ismételten hangsúlyoztam annak szükségét, hogy a védőoltásokat globális közjónak kell nyilvánítani, és elérhetővé, illetve megfizethetővé kell tenni a fejlődő országok számára is” – húzta alá Hszi Csin-ping.

A klímavédelemről szólva több erőfeszítést sürgetett a károsanyag-kibocsátás szintjének mérséklésében. „Kína fokozni fogja a fejlődő államoknak nyújtott támogatását a környezetbarát, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások kifejlesztésében és nem fog újabb szénerőműveket építeni külföldön” – ismertette Hszi Csin-ping.

Kína exporthatalomként szénerőművek százait építette fel eddig más államokban. Mindemellett a kínai vezető megerősítette azon ígéretét, hogy országát 2060-ig klímasemlegessé teszi.

Szöul békejobbot nyújt Phenjannak

Mun Dzse In dél-koreai államfő az Észak-Koreával folytatott nukleáris leszerelési tárgyalások mielőbbi újrafelvételét sürgette. Szerinte a lehető leghamarabb újra kell indítani a párbeszédet Szöul és Phenjan, illetve Washington és Phenjan között. Kijelentette, hogy amennyiben a két Korea és a környező országok is együtt tudnának dolgozni, úgy tartós békét sikerülhetne teremteni a régióban.

Hangsúlyozta, hogy Dél-Korea mindig készen áll arra, hogy az együttműködés szellemében kezet nyújtson Észak-Koreának. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a phenjani vezetésnek alkalmazkodnia kell „egy új, közösségi korszakhoz”.

Ankara is ratifikálja a párizsi klímaegyezményt

Törökország is ratifikálni fogja a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményt utolsóként a világ 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20-csoportból. Recep Tayyip Erdoğan török elnök az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának általános vitáján felszólalva közölte, hogy a klímavédelmi megállapodást októberben terjesztik be a török törvényhozás elé. Mint mondta, a ratifikálási eljárást még az ENSZ novemberi klímavédelmi konferenciája előtt le akarják zárni.

A koronavírus-járvány kapcsán Erdoğan élesen bírálta, hogy egyes államok vonakodnak a védőoltások méltányos elosztásában részt venni. Hangsúlyozta, hogy a világjárvány több millió halottja és fertőzöttje mellett az emberiség szégyene, hogy továbbra is folytatódik az „oltási nacionalizmus”.

A tálibok is fel akarnak szólalni

Az Afganisztánban hatalmat megragadó radikális iszlamista tálibok is fel akarnak szólalni az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszakának csúcsszintű általános vitáján – közölte a világszervezet Amír Hán Muttakinak, a tálibok ügyvivő kormánya külügyminiszterének üzenetére hivatkozva.

Muttaki a levélben az Afganisztáni Iszlám Emirátus külügyminisztériumának nevében kért lehetőséget az általános vitán történő részvételre. A tálibok a többi között azzal érveltek, hogy Asraf Gáni afgán elnököt megbuktatták, külföldre menekült, s ezért személyét más országok nem ismerik el államfőként. A radikálisok egyben megkérdőjelezték Afganisztán eddigi ENSZ-nagykövetének felhatalmazását is.

Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő közölte, hogy a tálibok megvonták Gulám Iszaczai megbízatását, és helyére Szuhail Sahín korábbi tálib szóvivőt nevezték ki.