A demográfiai kérdések hamarosan a legfontosabb politikai kérdéseket képezik majd – értékelte a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson mondott beszédében Aleksandar Vučić szerb államfő. Hozzátette: Szerbiában és a régió államaiban is a fennmaradást jelenti a natalitás növelése. Magyarország példáját követve Szerbia is bevezetett néhány intézkedést a családalapítás támogatására, bizonyos eredmények már születtek is. Mint mondta, minden családtámogatási intézkedést folytat majd az állam, és újakat vezet be azok esetében, akik több gyermeket vállalnának. Az eredményeket ezen a téren nem lehet azonnal látni, de biztosan jelentősek lesznek – értékelte.
Kitért a Magyarország és Szerbia közötti kiváló kapcsolatokra, úgy fogalmazott, Orbán Viktor magyar kormányfő „elegendő bátorsággal rendelkezett ahhoz, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat építse ki a szerbekkel”. Szerbia tisztában van azzal, hogy a magyaroknak milyen dilemmáik voltak a baráti kapcsolatok megteremtése előtt, ezért nagy elismeréssel tartoznak azért, hogy ezeket a kétségeket félretették – nyomatékosította Vučić.
Orbán Viktor a szerb elnököt köszöntve kijelentette: a Balkán jövője fogja meghatározni az európai biztonság jövőjét, ezért meg kell győzni Brüsszelt, ne folytassa az évszázadok óta alkalmazott politikát, amelyben a Balkánt ütközőzónának használja a saját kényelme és biztonsága érdekében.
Andrej Babiš, Janez Janša, Orbán Viktor, Aleksandar Vučić, Milorad Dodik és Novák Katalin a Várkert Bazárban tartott IV. Budapesti Demográfiai Csúcson (Fotó: MTI)
A Magyar Kormány öt pillérre építette családpolitikáját, ennek része, hogy a gyermekvállalás egy család számára anyagilag is előny legyen, illetve a családokat saját tulajdonú lakáshoz kell segíteni, a családpolitikát az édesanyákra kell alapozni, és az egész ország működését családbaráttá kell változtatni – fogalmazott Orbán. Emellett a jog eszközeivel is meg kell védeni a család intézményét és a gyermekeket. Elutasította a családokkal szerinte nem törődő nyugati modellt, s kritizálta beszédében az LMBTQ-aktivisták részvételét a gyereknevelésben.
A Magyar Kormány immár tizenkettedik éve a családokért dolgozik, hogy a negyven éve tartó demográfiai hanyatlást megfordítsa – közölte a családokért felelős magyar tárca nélküli miniszter. Novák Katalin közölte, a demográfiai előrejelzéseket nem kell tényként elfogadni, azokat meg lehet változtatni, a jövő a fiatalok kezében van. A magyar nyelvben benne van a család kiemelt szerepe – mutatott rá – a testvér szó jelentésében benne van, hogy egy testből és vérből valók vagyunk, a feleség szó azt takarja, hogy a férfi nő nélkül, illetve a nő férfi nélkül csak félember, az erdélyi csángók pedig, ha valaki gyermeket vár, azt mondják, hogy jövője van – fejtette ki a miniszter.
Milorad Dodik, a boszniai hármas elnökség szerb tagja Budapesten arról beszélt, Európába és Boszniába is olyan más kultúrából érkező migránsok jönnek, akik nem hajlandók az asszimilációra, helyette izolált közösségeket alkotnak, ami destabilizálja a társadalmat.
A gyermekvállalás személyes döntés, és ez így is kell hogy maradjon – hangoztatta Janez Janša szlovén miniszterelnök. Elmondása szerint sok az olyan fiatal, aki szeretne, ám mégsem képes gyereket vagy több gyereket vállalni, ezért könnyebbé kell tenni számukra a családalapítást.
A fenntarthatóság kulcsának nevezte a családokat Andrej Babiš cseh kormányfő. Elutasította a „klímadogmát”, mely szerint a kevesebb ember kevesebb környezetszennyezést jelent, s feltette a kérdést: haljon ki az emberiség, hogy megmeneküljön a bolygó? Abszurdnak nevezte ezeket az elképzeléseket.
Mike Pence volt amerikai alelnök a családok gondolkodás középpontjába való visszaállítása mellett foglalt állást, melyen szerinte a Trump-adminisztráció sikeresen dolgozott.
A csúcson résztvevő állam- és kormányfők közös nyilatkozatot írtak alá, melyben a családok megerősítése mellett foglaltak állást.
A Demográfiai Csúcs résztvevői és üzenetei ellen tiltakozott a Várkert Bazár előtt a magyarországi Nőkért Egyesület. Mint közleményükben írták, minden okuk megvan azt feltételezni, hogy a genderszak, az Isztambuli Egyezmény, a transznemű emberek nem- és névváltoztatási joga, az egyedülállók örökbefogadó szülővé válása, valamint az iskolai bántalmazás megelőzést célzó LMBTQ-felvilágosító programok törlése után a kormány 2018 óta vívott „genderellenes” háborújának következő célpontjai a nők szexuális és reprodukciós jogai lesznek. Elutasították a házasság nőket szakadatlan szülésre ítélő formájának propagálását, majd rámutattak: a szexuális autonómia és a fogamzásgátlás a 21. század Magyarországán „még viccből sem képezheti vita tárgyát, minden nőnek joga van informált döntést hozni arról, hogy mikor és hogyan lesz szexuálisan aktív, használ-e fogamzásgátlást, és azon belül melyik módszert választja.”
