Az újvidéki mezőgazdasági vásáron tegnap a jószágtenyésztők napját tartották. Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt az idén kevesebb egyedet állítottak ki, a minőségük kiváló. A kiállítás történetében először nyílt lehetőség négy húsmarhafajtát megtekinteni, ezek a hereford, angus, szimentáli és a limusin.
Milorad Malić tartományi mezőgazdasági segédtitkár elmondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy javítsanak az állattenyésztési ágazat helyzetén. 2016-ban a jószágtenyésztők 30 millió dináros támogatásban részesültek, jelenleg 90 millió dinárt tesz ki ez az összeg, ami jól szemlélteti, hogy mennyire fontos számunkra ez az ágazat. A jövőben is mindenképpen támogatjuk a jószágtenyésztőket.
Boris Berisavljević, az alkalmazott agrártudományok belgrádi intézetének tanácsadója rámutatott arra, hogy a szerbiai állattenyésztés, különösen a szarvasmarha-ágazat mélyreható átalakuláson megy keresztül, és ez a folyamat csöppet sem egyszerű.
(Fotó: Dávid Csilla)
– A tranzíció Közép- és Kelet-Európa összes országában, valamint a szovjet utódállamokban már lezajlott. Ezekben az országokban, Fehéroroszország kivételével, az állatállomány csaknem megfeleződött. Véleményem szerint ez vár miránk is. Az átmenet már tart, főként a tehenek száma csökken. Ami pedig a génállományt illeti, valószínűleg ez a legnagyobb gond állattenyésztésünkben, mivel ennek a génanyagnak a szintje nagyon szerénynek mondható. Ezért rengeteg feladat vár ránk, de azt is lehet mondani, hogy számos lehetőség van a tej- és hústermelés hatékonyságának növelésére. Ezzel együtt a munka jövedelmezősége is növekszik, ami azt jelenti, hogy a termékek olcsóbbá, a fogyasztók számára elérhetőbbé válnak – fejtette ki Berisavljević.
A tanácskozáson elhangzott az is, hogy az ösztönző gazdaságpolitika most mindenképpen célravezető, amikor azonban a serkentések összege már több, mint a családi gazdaságokban megvalósított termelési érték 20 százaléka, akkor felvetődik a kérdés, milyen módon segítsük továbbra is mezőgazdaságunkat és gazdáinkat. Mint kiemelték, a képzettségi szint emelése a járható út, vagyis a termelők oktatása révén növelhető a versenyképesség.
Snežana Trivunović, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara állattenyésztési részlegének igazgatója kiemelte, biztató, hogy az ágazatban sok a nemesített faj, de éppen ebből kiindulva az állattenyésztésben számos kiaknázatlan lehetőség van. A szakma és a tenyésztők még hatékonyabb együttműködésére van szükség.
– Jóllehet nagyon fontos a szarvasmarhák tenyésztésének, vagyis a hústermelésnek a növelése, de szem előtt kell tartani, hogy ebben az ágazatban kevesebb a munka, mint a tejelő szarvasmarhák tenyésztése során. Tehát a tejtermelőknek szóló támogatásoknak jóval nagyobbaknak kell lenniük. Ami az egyéb szubvenciókat illeti, úgy gondoljuk, hogy ezek kellőképpen serkentőek a gazdák számára és a szakma fejlődése szempontjából – közölte Trivunović.
