A közelmúltban egyik írásomban – amelyben az idegen szavak magyarításáról írtam – azt említettem, hogy érdemes lesz alkalomadtán kitérni az e-nyelv (Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda) elnevezésű honlapra is, mivel ezen a helyen szintén foglalkoznak magyarítással. Ez a platform azonban szélesebb témaköröket, műfajokat, rovatokat ölel fel nyelvi és helyesírási kérdésekkel, hasznos tanácsokat ad, segít eligazodni a helyesírási szabályok között stb., ezért – gyakorlati hasznuk miatt is – nem állunk meg a magyarításoknál.
Az e-nyelv Szómagyarító „rovata” segít megmutatni, hogy egy-egy idegen szónak mi a legnépszerűbb magyar megfelelője. Interaktív rovatról van szó, vagyis az olvasók javasolhatnak egy-egy idegen szóra magyar megfelelőt, utána pedig bárki szavazhat a legtetszetősebb vagy legkifejezőbbnek vélt magyar fordításra.
Balázs Géza nyelvész így mutatja be a honlapot: „Gyakran megkérdezik tőlünk, hogy Magyarországon van-e nyelvújító bizottság, társaság. Nincs. De van ez a szómagyarító honlap, amely a közösségi szómagyarítás fóruma 2010 óta. Honlapunk statisztikája szerint a havi látogatók száma 34.000 fő. A többség egy oldalt néz meg, és megy tovább. A legtöbben továbbra is idegen szavak magyar jelentését, megfelelőjét keresik, és nem fordítanak gondot szavak alkotására (magyarításra), véleményezésre, hozzászólásra, vagyis nem aktív szómagyarítók. A látogatók 88%-a Magyarországról, 3% Romániából, 1-1% Németországból és Szlovákiából érkezik. Érthető okokból egyre többen kapcsolódnak ránk okostelefonról. Ma már az okostelefonos látogatók többen vannak, mint az asztali (Windows) eszközökről kapcsolódók. A legtöbb látogató (90%) webes keresőből érkezik hozzánk, és jóval kevesebben úgy, hogy direkt beírják az oldal címét, vagy linkre kattintanak. A keresőprogramok viszonylag hamar felkínálják honlapunkat.”
A közelmúltig 14 941 magyarítás érkezett 12 579 idegen szóra. Az idegen szavak között találhatók régiek, amelyek már beilleszkedtek nyelvünkbe, és elhanyagolható a valószínűsége, hogy valaha is meghonosodik a magyarított változatuk. Hasznosabbnak tűnik az újabb, javarészt angol szavak fölvétele a magyarítandók közé, mivel esetükben lehet esély arra, hogy valamelyik magyar változat terjed el a sajtóban és a mindennapi beszédben az idegen helyett.
A javasolt megoldások között persze fölbukkannak humoros és ironikus változatok, nemegyszer olyanok is, amelyeket a politikai korrektség aligha hagy elterjedni. A javasolt magyarításokból sok, a nyelvhez csak lazán kötődő tapasztalat is leszűrhető, például a közösség viszonyulása egy-egy újabb jelenséghez, fogalomhoz. Itt van példának a pride, azaz a meleg büszkeség, a homoszexuálisok ünnepi felvonulása. A következő magyarítási javaslatokat olvashatjuk: paráználé, díjvonaglás, ivarbemutató, liberálé, felvonaglás, deviantúra. Hasonló „sorsra jutott” a queer szó is, amelyre javaslatként egyebek mellett a szivárványfi/szivárványleány, ivarrozzant, nemtévenc, nemkülönc magyarítások érkeztek. Ezekből többé-kevésbé az elutasítás olvasható ki.
Vannak komoly érdeklődéssel kísért, már a beilleszkedés útján járó szavak is a honlapon. A startup általában az újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozásokat jelenti, melyeket többnyire termék- vagy üzletimodell-innováció jellemez. Erre a szóra 46 magyarító javaslat érkezett. Íme közülük néhány: szárnybontó, cégcsemete, rajtcég, csikócég, magonc… Nem kevésbé időszerű a clickbait szó, amely gyakran kevésbé érdekes internetes oldalra mutató hivatkozást jelent. Az az elsődleges célja, hogy a sűrű megtekintéssel és továbbosztással vírusként terjedjen (leginkább a közösségi oldalakon), és az ott elhelyezett hirdetések segítségével anyagi hasznot hozzon. A javaslattevők szerint magyarul lehetne netlasszó, szirénlap, kattintásvadász, klikkcsali. Szerény megítélésem szerint ezekből akár több is jól kifejezi a tartalmat.
Az e-nyelv helyesírási tanácsadó rovata gyors segítséget nyújt a bizonytalankodóknak a konkrét kérdésekre adott válaszokkal. Ezek legtöbbjére persze A magyar helyesírás szabályai vagy más szakkönyv is megadja a feleletet, de gyakran egyszerűbb és gyorsabb az interneten keresni. Az érdeklődő 24 órán belül ingyenes választ kap nyelvhasználati ügyben feltett kérdésére, elég egy e-mail az Manyszi (Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, vagyis az e-nyelv) címére. Egy korábbi ismertető szerint az interneten megtekinthető adatbázisok (legújabb, illetve leggyakoribb kérdések) tanúsága szerint a levélírók az aktuális helyesírási szótárból is kinézhető problémáktól kezdve a legvitatottabb nyelvészeti kérdésekig mindenféle témával megkeresik az irodát.
Az érdeklődők leginkább az idegen szavak, technológiai kifejezések, valamint a rövidítések írásmódjában a legbizonytalanabbak. „Sok esetben olyan feladat elé állítanak bennünket, amire még nincs elfogadott szabály, tehát precedensértékű döntésekre kényszerülünk.” Egy szakvéleményt ilyenkor komoly konzultáció, hosszas vita előz meg. „De nem vagyunk normatívak, mi csak irányt mutatunk, úgyis a közhasználat fogja eldönteni, hogy melyik változat gyökeresedik meg.”
Az érdeklődést mutatja – meg talán azt is bizonyítja, hogy a magyar helyesírás szabályai nem éppen egyszerűek –, hogy az e-nyelv szakemberei összesen kevés híján 30 000 kérdést válaszoltak meg. A tanácsadók ismert vagy kevésbé ismert, de hozzáértő nyelvészek, akik rövid válaszukban azt is föltüntetik, hogy mely szakkönyvben találja meg a kérdező a bővebb magyarázatot az adott kérdésre.
Íme két példa: A közrádióknál (Bartók, Kossuth, Petőfi) kis kezdőbetűs a rádió. Hogy írjuk a kereskedelmi rádiók nevét? A válasz: A Kossuth, Petőfi, Bartók rádió azért kis kezdőbetűs, mert mindhárom az MTVA része. A kereskedelmi rádiókat azért írjuk nagy kezdőbetűvel, mert önálló vállalkozások, cégek. Pl.: Danubius Rádió, Tilos Rádió (Osiris, 1217. oldal). A másik kérdés: Írhatom-e egybe a nappali + bútor szavakat jelentéstömörítő szóösszetételként? A felelet: Igen, a helyes írásmód: nappalibútor (AkH. 111.).
Az e-nyelv keresőjében természetesen föllelhetők a korábbi kérdések és válaszok. Nyilván először ott érdemes keresgélni, így az érdeklődő azonnal megkaphatja a választ. Ha viszont ő az első érdeklődő az adott témában, akkor legfeljebb egy napot kell várnia.
A honlapon megtalálhatók nyelvművelő írások, anyanyelvünkkel kapcsolatos tudósítások, új kiadványok ismertetői, nyelvi témákhoz kötődő pályázatok, rendezvények bejelentői, tehát sok minden, ami jó szolgálatot tesz az igényes és helyes írás- és nyelvhasználatnak.
