Kifizették az elmúlt két napban az 50 eurót kitevő állami támogatást a mintegy 1,7 millió nyugdíjasnak, rokkantnak és ideiglenes térítésre jogosult személynek. Erre 9,9 milliárd dinárt utaltak ki az államkasszából – közölte a Pénzügyminisztérium.
A járvány hátrányos következményeinek mérséklésére irányuló harmadik csomagban még mindig van némi kiosztatlan pénz, ebből fizetik majd ki novemberben a 30+30 eurós segély második részét, tehát a 30 euró értékű dinárösszeget. Ez a nyugdíjasokon kívül (akiknek nem kell külön jelentkezniük az állami segélyekre) minden más nagykorú polgárnak is jár, ha májusban igényelte a támogatást. Decemberben lesz még egy kis összegű, 20 eurós segély, amire november 15-étől lehet jelentkezni, de ezt csak azoknak kell megtenniük, akik tavasszal nem kérték a 60 eurót, a 20 eurót viszont szeretnék. Úgyszintén igényelhetik azok is, akik életkoruknál fogva májusban még nem kérhettek támogatást, de időközben nagykorúak lettek. Siniša Mali pénzügyminiszter az RTS műsorában felsorolta a tavaly és az idén kifizetett támogatásokat, beleértve a 3000 dináros vakcinapénzt is, és megállapította, hogy a nyugdíjasok a koronavírus-járvány kitörése óta összesen 59.000 dinár, vagyis 500 euró segélyt kaptak. Összegezte: a kormány három segélycsomagjának értéke összesen körülbelül nyolcmilliárd euró.
A miniszter leszögezte, hogy a kormány megmentette a gazdaságot, a közpénzügyi helyzet stabil, van pénz. A bírálatokra reagálva, melyek szerint az államvezetés kölcsönökből adakozik, kijelentette, pillanatnyilag Szerbiának nincs szüksége hitelekre, az államkasszában 257 milliárd dinár van, a közadósság a bruttó hazai termék 55,5 százalékát teszi ki, tehát a Maastrichti Szerződésben rögzített 60 százalékos határ alatt maradt. A gazdasági felépülés gyors ütemű, sikeresebb, mint amire számítottak; az év első nyolc hónapjában a tervezettnél 164 milliárd dinárral, tehát 1,4 milliárd euróval több folyt be adókból, így a kormány a korábbi tervek szerint tudja segíteni a gazdaságot és a lakosságot, miközben jelenleg 7 autópálya és gyorsforgalmi út épül. A múlt heti zöldkötvény-kibocsátás kapcsán – minthogy a belgrádi kormányzat egyes bírálói szerint nem tudni, mire megy majd el a pénz – a tárcavezető kijelentette: „Ha az ilyen megjegyzést tevő személy valaha is foglalkozott volna a témával, tudnia kellene, hogy amikor megjelenünk a nemzetközi tőkepiacon, kötelességünk, hogy az ott szerzett pénzt az előre kijelölt projektumokba fektessük. Itt elsősorban az energiahatékonysági programokról és a megújuló energiaforrások kiaknázásának növeléséről, az erdősítésről, a vasúthálózat korszerűsítéséről van szó”. Mali emlékeztetett: hatalmas volt az érdeklődés a szerbiai zöldkötvények iránt, Belgrád pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy a következő két év alatt befekteti a pénzt. Mint hozzáfűzte, Szerbia az első balkáni ország, amely ilyen lépést tett.
