2021. október 24., vasárnap

A fáradhatatlan fáradtság

Mindannyiunk előtt jól ismert fogalom a tavaszi fáradtság. Télen begubózunk a jó meleg lakásba, keveset mozgunk és szívesen falatozunk egy film mellett. Aztán mindenféle káros dolgok felgyülemlenek a szervezetben, és tavasszal, amikor beindul az élet, a pezsgés, akkor fáradtak vagyunk. Ekkor jön el az ideje a különböző méregtelenítő kúráknak, amelyek helyre rántják az embert. Természetesen, ez a helyzet kikerülhető lenne, de erről majd később, előbb talán arról, hogy miért is fáradhatatlan a fáradtság? Sokan azt tapasztalják, hogy a tavaszi fáradtságból nyári, őszi, téli, majd végül egész évi fáradtság lesz. Kevesebb az erőnk, hamarabb kifáradunk a munkától, a hétköznapi dolgoktól, és főként egy kényelmes ágyon vagy fotelen jár az eszünk. Ilyenkor jön az okkeresés, és életmódunkon kívül szinte mindent és mindenkit hibáztatunk. Az időjárást, a munkát, az embereket, akik leszívják az energiánkat, a napkitöréseket stb.

(Illusztráció – Pixabay.com)

A napi robot valóban leterheli az embert. Másképpen teszi azt a fizikai munka, mint az íróasztal mögötti. Az egyik a testet fárasztja le, a másik az elmét, de mindkét esetben a munkaidő végére az ember hullának érzi magát. Ilyenkor nincs kedve megfogadni az olyan célravezető tanácsokat, hogy testmozgás, nyújtó gyakorlatok, jóga, úszás stb. Aki fizikai munkát végzett, az úgy van vele, hogy mozgott már eleget, viszont a munka, jellegétől függően, csak a test egyes izomcsoportjait terheli le. Épp ezért lenne szükség olyan gyakorlatokra, amelyek a többit is megmozgatják, a terhelésnek kitetteket pedig elernyesztik. Ezzel szemben az ülő munka nem okoz fizikai leterhelést, ezért bármilyen gyakorlat, mozgás megfelelő utána. Azaz lenne, mert az ember munka után rohan haza, hogy további halaszthatatlan ügyeket intézzen, este meg már úgy érzi, hogy az egyetlen pihentető dolog egy fotel a tévé előtt. Nincs negyedórája saját magára, noha ennyi minőségi mozgás pihentetőbb fél napi ücsörgésnél. Ez a dolog fejben dől el, a legtöbb embernél a mozgás kárára.

Aztán a mozgáshiány mellett ott van a táplálkozás is. Most nem azt fogom taglalni, hogy mit együnk, hogy egészségesek maradjunk, mert szinte minden médiában található erre tuti tipp. Inkább azt tartom fontosnak, hogy mennyit együnk. Az emberi szervezet az évek előrehaladtával lassul, nemcsak kívül, hanem belül is. Épp ezért egy negyven pár éves ember nem igényel annyi táplálékot, mint egy huszonéves, de erről nagyon sokan megfeledkeznek. Ugyanannyit, sőt, van, hogy többet esznek, a szervezet pedig nem tudja feldolgozni és kezdenek lerakodni a kilók. Ezek pluszban leterhelik a szervezetet, és amellett, hogy kitesznek különböző betegségek veszélyének, fáradékonyabbá is tesznek. Barátom tuti fogyókúra tippje, hogy mindig csak a felét edd meg annak, amennyit enni szeretnél. Ez minden esetben beválik, de sokkal könnyebb kifogásokat találni, mint változtatni. Ráadásul kitalálták a testpozitív hozzáállást, ami gyakorlatilag azt hirdeti, hogy ha kövér vagy, ne változtass magadon, hanem fogadd el és szeresd a tested olyannak, amilyen. Vannak betegségek, amelyek valóban súlytöbbletet okoznak, de a legtöbb esetben nem erről van szó. A testpozitív elmélet pedig arra bátorítja az embereket, hogy fogadják el a cukorbetegség, magas vérnyomás, ízületi kopások, infarktus stb. kialakulásának kockázatát, ugyanis a túlsúly jelentősen növeli ezeknek a kialakulását.

Visszatérve az írás elejére, a tavaszi és az egész éves fáradtság elkerülhető. A rendszeres, naponta végzett mozgás és az adott életkornak megfelelő, mérsékelt táplálékbevitel óriási segítséget nyújt ebben. Aztán mindenki döntse el maga, hogy mi a jó neki.