2021. október 18., hétfő

A csodák birodalmában

Az Óz című produkciót mutatta be a győri Vaskakas Bábszínház a szabadkai gyermekszínházi fesztiválon

Vasárnap még kellemes napsütéses idő volt Szabadkán, így a délutáni órákban a főtéren, a Marina Cvetajeva műve alapján készült Krysolov című, versenyen kívüli olasz produkcióval tulajdonképpen el is kezdődött a Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál. A zenés, énekes, maszkos, bábos, néhol akrobatikus előadás odavonzotta a gyerekeket. Ezután a Gyermekszínházban került sor a megnyitó gálára, amelyen az egybegyűlteket Stevan Bakić polgármester köszöntötte, majd átadta az idei Kis herceg-díjakat Jovan Carannak és Ljudmila Konstantinova Hensennek, a Dragoslav Todorovićnak posztumusz odaítélt életműdíjat pedig a munkatársa Janovics Erika vette át. A gála után a közönség a Jadran színpadon tekinthette meg Az erdők szellemei című brazil produkciót, Elder Koster szerzői projektumát, ún. asztali színházát. Az előadás a brazil folklóron alapszik, a környezetvédelemre, az ember és a természet közti harmónia fontosságára hívja fel a figyelmet.

Tegnap szintén számos program várta az érdeklődőket, plakátkiállítás nyílt meg, valamint a Kis herceg díjasok tárlata, amelyen bábokat, vázlatokat és képeket láthatunk hozzájuk kapcsolódó előadásokból. Délben a nézők a győri Vaskakas Bábszínház Óz című előadását tekinthette meg. Az igencsak látványos és izgalmas zenés produkció nagy sikert könyvelt el Szabadkán, kiválóan fogadta a gyerekközönség, hangosan szurkolt és tapsolt a szereplőknek. Az előadás után Markó Róbert rendezővel beszélgettünk, akitől azt is megkérdeztük hogyan került sor arra, hogy a beharangozott Vuk helyett az Ózzal érkezzenek:

Jelenet az Ózból (Fotó: Lukács Melinda)

– Egy sajnálatos eset következtében, a Vukban játszó egyik színészünk pihenőre kényszerült. Először nagy fájdalommal, de lemondtuk a szereplésünket a fesztiválon, a szervezők azonban felkínálták a lehetőséget, hogy eljöjjünk az Ózzal. Ezt az előadást már korábban is beneveztük a fesztiválra, de a pandémia áthúzta a számításokat. Most nagy örömmel érkeztünk, előtte egy rapid felújító próbát kellett tartanunk, de mivel az Ózt sokat játszottuk Győrben és országszerte is, a színészekben még elevenen élt. Úgymond a raktár mélyéről túrtuk ki az előadást, már egy ideje nem szerepeltünk vele, nagy kihagyások voltak nálunk is, de örömmel játsszuk, mert nagyon szeretjük ezt a produkciónkat. A színházaknak már az is nagy öröm, hogy bármilyen közönséggel találkozik, de az mindig nagyon jó, ha a gyerekek együtt lélegeznek a produkcióval, a történettel, azonosulnak a karakterekkel, fogékonyak a humorára. Mindannyian a hatása alatt vagyunk annak, hogy ennyien eljöttek és megnézték az előadást. Győrben elsősorban a felvidéki régióhoz vagyunk közel és évente akár száz előadást is játszhatunk ott, időnkénti turnék keretében pedig ide Vajdaságba és Erdélybe is el tudunk jutni. Mindig különösen nagy öröm a számukra találkozni a más közegben szocializálódott magyarokkal. Érdekes megfigyelni – mint ahogyan most is –, hogy az előadást nézve valamikor másra reagáltak a gyerekek, egy-egy térségen mást tartanak nevetségesnek. A Vaskakas Bábszínház az idén ünnepli a harmincadik születésnapját, és ez egybeesik Győr város 750. születésnapjával, így ez az év számunkra egy kettős jubileum. Ez alkalomból egy hét múlva A vaskakas legendája című előadásunkat mutatjuk be, nagy tánckarral és zenekarral Ennek főpróbája vár ránk, amint Szabadkáról visszatérünk Győrbe – mondta a lapunknak Markó Róbert.