2021. október 18., hétfő

Az idén is jól teljesít a mezőgazdaság

Branislav Nedimović: Az export értéke eléri az 5 milliárd dollárt

– Függetlenül attól, hogy az időjárási körülmények miatt a szántóföldi növényeknél a hozamok szerényebbek lesznek a tavalyiaknál, a mezőgazdasági termékek kiviteléből az idén az ország 5 milliárd dollár bevételt valósít meg, habár a lehetőségeink 7-8 milliárd dollár összértékű exportot is lehetővé tennének – nyilatkozta tegnap Branislav Nedimović agrárminiszter a 88. újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron megtartott sajtótájékoztatón.

Mint kifejtette, a minisztérium tudatában van annak is, hogy a tejágazatban komoly problémák vannak, mert a feldolgozók kevesebbet fizetnek a nyers tejért, mint amennyibe kerül az előállítása. Ami pedig a hízómarhák árát illeti, azon az állásponton vannak, hogy az utóbbi időben valamelyest javult a helyzet.

– Határozottan állítom, az ország nem importál sertéshúst, ez is az oka annak, hogy növekszik a hízók élősúlyban kifejezett ára. Jelenleg 185–90 dinárba kerül a hízósertés kilója, sőt arra is volt példa, hogy a 205 dináros árat is megadtak a vevők – jelentette ki Branislav Nedimović.

– A kukorica betakarítása is megkezdődött. Az előzetes becslések szerinti a 6 tonnás hektáronkénti hozam meglesz, de lehet, hogy ennél is több is, a 6,3–6,4 tonnás hozamokat is elérhetjük. Jut belőle kivitelre is. A napraforgó esetében nem látok problémát, az étolaj árának emelkedése pedig nem jelent nagyobb megterhelést a családok költségvetésének, ha tudjuk, hogy havonta átlag 4 litert fogyasztanak el ebből a termékből. Ha literenként 10 dinárral is drágul az étolaj, akkor is csak 40 dinár többletet jelent, ami jóval kevesebb, mint például egy presszókévé ára a kávézókban – fejtette ki a tárca vezetője.

– A termelők csak akkor panaszkodnak, ha baj van, mindaddig, amíg jók a felvásárlási árak, hallgatnak. Így tesznek például az almatermesztők is. Mindaddig, amíg jó áron el tudták adni az almát, hallgattak, mert jól tudja mindenki, hogy egy kilogramm alma termelési költsége nem haladja meg a 16–20 eurocentet, az eladási ár pedig 35, 40 sőt 50 dinár is volt. Ugyanez a helyzet a paradicsomtermesztőkkel is, amikor 150 dináros áron értékesítették a paradicsomot, senki nem tiltakozott, amikor viszont az idén potom áron kellett túladniuk rajta, az államot hívták segítségül.

– A juhtenyésztésben is vannak gondok, ezért mintegy 2000 juhtenyésztő társult, és olyan vágóhidat szeretnének alapítani, melynek többségi részvénytulajdonosai a juhtenyésztők lennének. A jelek szerint ezt Knić községben sikerül megvalósítani, ahol egy régi vágóhíd felújításához és átalakításához nyújt majd az állam segítséget banki kölcsönök révén – hangoztatta Nedimović.