2021. október 15., péntek

Állagmegóvó munkálatok a szabadkai Városházán

Dr. Pásztor Bálint: „A VMSZ számára kiemelten fontos az épített örökségünk megóvása”

Az elkövetkező napokban állagmegóvó munkálatok kezdődnek a szabadkai Városházán. A hírt e hónap 10-én dr. Pásztor Bálint, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke jelentette be hivatalos Facebook-oldalán. E szerint 50 díszítőelemet távolítanak el ideiglenesen az épület tetejéről valamint homlokzatáról, és helyezik őket biztonságba. Az állagmegóvó munkálatokkal kapcsolatban dr. Pásztor Bálintot kérdeztük.

LEGFŐBB FELADAT: PÉNZT BIZTOSÍTANI A VÁROSHÁZA FELÚJÍTÁSÁRA

Mi tette szükségessé az állagmegóvó munkálatokat?

– Szeptember 9-én fogadta el a városi képviselő-testület a pótköltségvetést. Ebbe, a mi javaslatunkra, elkülönítésre került 2 millió dinár a Városháza állagmegóvására. Ezt az tette szükségessé, hogy a 90-es évek eleje óta nem volt állagmegóvó, felújítást célzó munkálat a Városházán. A belső terek elfogadható állapotban vannak, habár azt el kell mondani, hogy még a díszterem is beázik egy helyen. Azt gondolom, hogy így egy év távlatából nem kell hangsúlyozni, hiszen mindenki számára világos, hogy a VMSZ számára kiemelten fontos az épített örökségünk megóvása. Ezt számos alkalommal bizonyítottuk. Ami igazán aktuálissá tette ezt a lépéssort, az az, hogy sajnos évek óta a vakolat és a díszítőelemek is hullanak a Városházáról. Bizonyos helyeken elsősorban a vakolat, de volt példa arra is, hogy lepottyantak a Zsolnay díszítőelemek is.

Először a tetőszerkezetet kellene felújítani (Fotó: Dinovizija)

– Éppen ezért az elmúlt hónapokban a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet és a tartományi felügyelőség is azt kérte a városvezetéstől, hogy a polgárok biztonsága érdekben állványozzuk körbe a Városházát. Úgy gondolom, hogy ez egy hatalmas hiba lett volna. Nem volt egyszerű, de sikerült azt elérnünk, ezt ne kelljen megtenni. Most, amikor legalább kívülről végéhez közelednek a Népszínház építési munkálatai, amikor a zöld szökőkút helyén van egy, olyan-amilyen, de új szökőkút, és amikor a napokban elindulnak a Városi Könyvtár felújítási munkálatai, vagyis amikor Szabadkán a főtér kezd valamire hasonlítani, akkor hatalmas hiba lett volna körbeállványozni a Városházát, főleg úgy, hogy most nincsenek meg az eszközök a felújítására. Ha most felállítottuk volna az állványokat, azok hosszú évekig csúfították volna a központot. Éppen ezért, ehelyett, ideiglenesen eltávolításra kerülnek a pirogránit elemek, amelyek a Zsolnay gyárban készültek több mint száztíz évvel ezelőtt. Ezeket nem fogják kivinni a Városházáról, hanem itt fogjuk megfelelő körülmények között őrizni addig, amíg a homlokzat felújításra nem kerül sor. Ebben a pillanatban ugyanis két veszély van. Az épület egyes részei valóban balesetveszélyesek, másfelől, ha ezek a Zsolnay elemek ebből a magasságból leesnének, akkor helyrehozhatatlanul megrongálódnának. A szerződés már megkötésre került és a napokban indulnak ezek a munkálatok. A polgárok ebből nagyon keveset fognak észrevenni, tehát nem a leginkább emblematikus díszítőelemekről van szó, nem a városi címerről vagy az évszámokról. Emellett ezek nagy része nem is a Korzóra vagy éppen a kék szökőkútra néző külső homlokzaton található, hanem az udvar felé néző homlokzatokon.

A Korzóra vagy a kék szökőkútra néző homlokzat díszelemei megmaradnak (Fotó: Dinovizija)

Mikor kerülhet sor a Városháza felújítására és mikor kerülhetnek vissza a helyükre a díszítőelemek?

– A mi feladatunk az, és ez nem egyszerű feladat, hogy megpróbáljunk pénzt biztosítani a Városháza felújítására. Nincsenek pontos becslések, de az biztos, hogy ahhoz, hogy a Városházát fel lehessen újítani, minimum 10 millió euróra lenne szükség. Ezt a város önerőből nem fogja tudni biztosítani, úgyhogy külső forrásból kellene az ehhez szükséges forrásokat biztosítani, amit mi kiemelt célunknak és feladatunknak tartunk. Néhány évvel ezelőtt egyébként elkészült a Városháza részleges felújítására vonatkozó terv. Sajnos az előző polgármestert nem hozta lázba ez a téma. Éppen ezért ez a terv egy az egyben nem hasznosítható, ugyanis az építészetben bizonyos tervek egy idő után elavulnak, tehát aktualizálni kell őket. Azt gondolom, ez az első lépés. Erre kell eszközöket biztosítani, aztán szakaszosan hozzálátni a Városháza felújításához. Emlékszünk arra, hogy néhány évvel ezelőtt, a budapesti Országháznak mindig az egyik oldala fel volt állványozva. Nem tartom ördögtől valónak, hogy fel legyen állványozva a Városháza, de nem a teljes épület, hanem a homlokzat egyes részei.

Dr. Pásztor Bálint a Városházát építtető polgármester képe előtt (Fotó: Patyi Szilárd)

A Városházán kívül mely épületeken zajlanak még hasonló munkálatok?

– Két részre bontanám e kérdést. Egyrészt vannak a tervezett felújítási munkálatok, másrészt vannak a kárelhárítási munkálatok. Ez utóbbi esetében két épületet szeretnék említeni, ahol a kárelhárítás megtörtént, vagy már a végéhez közeledik. Az egyik ilyen a Zsinagóga volt, amely az elmúlt egy hónapban fel volt állványozva, de sikerült a vihar okozta kárt elhárítani. A másik ilyen épület a palicsi Vigadó, amelynek a tetőszerkezetét tépázta meg a vihar, és az egyik balkon is felújításra szorult. Ami a tervezett munkálatokat illeti, a Városi Könyvtár főhomlokzatának a felújítása a jövő hét elején kezdődik. Az épületet a napokban már körbe is kerítették. Erre a célra 18 millió dinárt biztosítottunk a köztársasági önkormányzatügyi minisztériumból. Ehhez egymillió dinárt tett még hozzá a város. Ezen kívül a pótköltségvetésben Bíró Károly háza felújításának tervdokumentációjának elkészítésére is biztosítottunk eszközöket. Szeretném itt kiemelni, hogy a műemlékek megvédése nem zárja ki a helyi közösségek fejlesztését célzó elképzeléseinket, tehát az aszfaltozásokat, a csatornázásokat és a vízvezeték-hálózat bővítését.

A ’90-es évek eleje óta nem volt állagmegóvó, felújítást célzó munkálat a Városházán (Fotó: Dinovizija)

HEGYMÁSZÓK A VÁROSHÁZÁN

A hamarosan kezdődő állagmegóvó munkálatokkal kapcsolatban felkerestük a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézetet is, ahol az intézmény igazgatója, Szűcs Balázs és munkatársa, Gordana P. Vujnović építész válaszolt kérdéseinkre.

Hogyan fog zajlani a díszítőelemek eltávolítása?

SZ. B.: – A Városháza esetében a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet az illetékes, mert egy kiemelt jelentőségű műemlékről van szó, de mivel jó az együttműködésünk az intézettel, valószínű, hogy a terepi munka egy részét a mi intézetünk munkatársai fogják végezni. A díszítőelemeket egyébként egy erre szakosodott cég hegymászói fogják leszedni. Ezeket a munkálatokat ugyanakkor műemlékvédelmi szempontból folyamatosan nyomon kell követni.

Az állagmegóvó munkálatok a Városháza belső homlokzatait érintik (Fotó: Dinovizija)

G.P.V.: – Az elemeket meg kell jelölni, hogy pontosan tudjuk, hogy hol a helyük, mert később, ha majd a homlokzat felújításra kerül, akkor azok visszakerüljenek eredeti helyükre. Addig pedig olyan helyre kerülnek, ahol biztonságban kivárhatják azt, amíg megtörténik a felújítás. A leszedett elemeket emellett meg kell vizsgálni, felmérni, hogy milyen állapotban is vannak. Ha csak javítani kell rajtuk, akkor vannak olyan cégek, amelyek ezzel foglalkoznak. Ha pedig olyan rossz állapotban vannak, hogy újat kell készíteni, akkor pedig a Zsolnay porcelángyárral készíttetjük el ezeket. A gyárral eddig nagyon jó együttműködésünk volt, főleg a Zsinagóga felújításakor.

SZ. B.: – Összefoglalva: a Zsolnay porcelángyárral van együttműködés, ez az együttműködés nagyon jó, és együttműködésre valószínűleg itt is sor kerül majd, mert biztosan vannak olyan elemek, amelyeket le kell cserélni.

Mikor volt utoljára nagyobb felújítási munkálat a Városházán?

G.P.V.: – A Városházán soha nem végeztek átfogó felújítási munkálatokat, de kisebb felújítások történtek rajta. 1991-ben például a Díszterem lett felújítva, valamint a nyolcvanas-kilencvenes években az északi homlokzat is felújításra került. Sajnos azonban annak is már harminc éve, és látszik, hogy az északi homlokzaton már omladozik a kő.

SZ. B.:  – Az ilyen hibákat minél előbb ki kellene javítani, míg nem keletkeznek nagyobb károk. Először a tetőszerkezetet és a külső részt kellene felújítani, szakaszosan, hogy a városi kormányzat közben ne álljon le. Mire az befejeződne, addigra már lehetne a belső tér felújításában is gondolkodni.