2021. október 21., csütörtök

Keszég Károlyra emlékeztek Padén

Kiosztották a XXII. Közegellenállás riportpályázat díjait is

Szombaton tartották meg a Keszég Károly Emléknapot Padén. A falu szülöttje a Napló hetilap egykori főszerkesztője volt. 24 éve hunyt el Újvidéken. Tiszteletére a helyi Takáts Rafael Magyar Kultúrkör minden évben kultúrműsort szervez, amelynek keretében kiosszák a Közegellenállás riportpályázat díjait is.

Az esemény idén is gyászmisével kezdődött, amelyet a temető kápolnájában Mészáros Attila diakónus celebrált. Ezt követően Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Keszég egykori pályatársai, szomszédjai, valamint a padéi egyesületek vezetői és képviselői elhelyezték az emlékezés virágait az újságíró sírjánál.

Keszég Károly nyughelye a padéi temetőben (Fotó: Kállai G. Nikoletta)
Keszég Károly nyughelye a padéi temetőben (Fotó: Kállai G. Nikoletta)

A megemlékezés a Takáts Rafael Magyar Kultúrkör székházának udvarán folytatódott. A szervezők az idei évben is gazdag programmal készültek. Az egyesület kórusai, szólóénekesei, népzene- és néptánccsoportjai mellett fellépett még a szabadkai Duhaj zenekar, a törökbecsei Micsik Béla, a csókai Rákóczi férfikórus és Jaksa Dominika szavaló, valamint az adai Lepár Krisztina és testvére, Emese.

A műsor keretein belül kiosztották a XXII. Közegellenállás riportpályázat díjait is. A pályázatot Keszég tiszteletére hozták létre, és halálának első évfordulóján született meg az ötlet. Az idén beérkezett munkákat Juhász Attila, a zsűri egyik tagja értékelte.

– A riportok egyik legfontosabb eleme az volt, hogy mennyire foglalkozik azzal a társadalmi miliővel, amelyben élünk. Mivel ez egy vajdasági pályázat, így néztük a munkák ilyen jellegű szellemiségét is. Mint zsűritagoknak, az volt az érdekes első sorban, hogy vajon azt a kicsit másként gondolkodást, a világszemléletünket és a világhoz való viszonyunkat miként tárja elénk az a riportözön, ami ilyenkor beérkezik – magyarázta Juhász.

Hozzátette, hogy a riport egy komolyabb hozzáállást igénylő sajtóműfaj, és ezt a mai újságírásban nehéz gyakorolni. Legyen szó akár televíziós, akár rádiós vagy a nyomtatott sajtóról, az újságíróknak egyre kevesebb idejük jut arra, hogy egy-egy témán napokat dolgozzanak. Emiatt ez egy kicsit háttérbe szorult.

–  A kilencvenes évek közepén igazán volt tétje, hogy az ember kiáll bizonyos dolgok mellett. Volt egy fajta közösségi felelősség érzet, és nem pusztán csak arról szólt a sajtó, hogy hogyan közvetítsük azt, amit a politikusok elmondanak. Akkor azt jelentette, hogy a mi közegünk, a mi közösségünk világszemléletének és igényeinek megfelelően körbejárni és tájékoztatni az embereket arról az időszakról, annak az időszaknak a témáiról. Ez a riportpályázat legfontosabb eleme is, hogy vajon a pályamunkák mennyire szólnak a saját közösségükről olyan szempontból, hogy a közösség valós és komoly problémáit érintsék – mutatott rá Juhász.

Idei riportpályázaton a következő eredmények születtek: harmadik helyet Piros Bálintnak, a Magyar Szó munkatársának ítélték oda Az én apukám egy hős című írásáért; második helyen Cvetánović Márta végzett a Pisti, a sziváci harangozófiú című riportjával; az első helyet idén Fehér Márta, a Hét Nap újságírója érdemelte ki a Határokon átívelő házasságok című művéért.

A riportpályázat nyertesei Juhász Attilával és Komáromi Róberttel (Fotó: Kállai G. Nikoletta)
A riportpályázat nyertesei Juhász Attilával és Komáromi Róberttel (Fotó: Kállai G. Nikoletta)

– Nagyon örülök, hogy én kerültem ki győztesnek. A Naplón nőttem fel, nagyon sokat olvastam, és nagyon fontos lap volt a számomra. A legjobb témákat, mindig az élet hozza. Sokat járjunk a párommal Vajdaságot, és nagyon sok olyan házaspárral találkoztunk, akik külön élnek, és nagyon ritkán tudják együtt tölteni az idejüket, mivel az egyikük külföldön dolgozik. Nagyon sok bánatos és magányos emberrel találkoztam ebből kifolyólag, és úgy gondoltam, hogy ezt meg kell írni – nyilatkozta Fehér Márta.

Komáromi Róbert, a Takáts Rafael Magyar Kultúrkör elnöke úgy véli, hogy egyre nehezebb fenntartani ezt a hagyományt, mind az emléknapot, mind pedig a riportpályázatot.

– Igaz, hogy vannak támogatások, de magát a szakmát is bele kell venni az egészbe, ebben az esetben az újságírást. Ezt a kettőt összehozni nagyon nehéz. Rávenni az embereket, az újságírókat, hogy írjanak, a helybélieket pedig meggyőzni, hogy eljöjjenek ide, csinálják és működjünk. Ugyan azt az időszakot éljük át, amit anno Keszég Karcsiék. Bízunk benne, hogy jobb lesz majd – mondta Komáromi.

A Keszég Károly Emléknap a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű kistérségi rendezvénye.