2021. október 18., hétfő

Atomtengeralattjárókkal erősít Ausztrália

Peking hidegháborús mentalitást érzékel – Párizs a meghiúsult üzlet miatt bosszankodik

Védelmi és biztonsági paktumot kötött London, Washington és Canberra, bár hivatalosan nem így nevezik az egyezséget, amely Kína térségbeli ambícióinak megvalósítását hivatott fékezni, akadályozni. Peking azonnal reagált az AUKUS-nak nevezett partnerségre, azzal vádolva a kezdeményezőket, hogy hidegháborús módszerrel próbálják aláásni „a regionális békét és stabilitást”, sőt fokozzák a fegyverkezési versenyt. Merthogy az új típusú védelmi és biztonsági együttműködés részeként Ausztrália atomtengeralattjárókat vásárol az USA-tól.

Röviddel azután, hogy Ausztrália, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerdán éjjel bejelentette új együttműködési programját a védelmi és biztonságpolitika területén, máris bírálatok kereszttüzébe került. A kritikák Pekingből és Párizsból érkeztek.

Az egyezség értelmében a három szövetséges olyan partnerséget alakít ki, amelynek célja Ausztrália (katonai) támogatása, mert – mint kormányfője, Scott Morrison fogalmazott – igencsak megszaporodtak a térségben a kihívások, ráadásul az utóbbi időben „a stratégiai környezet” is sokat romlott. Morrison szerint a helyzet a jövőben valószínűleg még rosszabb lesz. Hogy mitől, azt nem mondta, ám vélhetően Kína térhódítására, terjeszkedésére utalt, ami a környező államok egy részének sem tetszik. Főleg Peking törtetése és egyre erőteljesebb (katonai) fellépése a Dél-kínai-tengeren, továbbá keménykedése Ausztráliával, valamint a (Kínában) saját területnek tekintett, ám önálló államként működő Tajvannal.

A három ország angol nevének rövidítéséből AUKUS-nak elnevezett megállapodás tényét ismertető közös közlemény nem említi Kínát. Mindössze annyit állapít meg, hogy a kezdeményezésük célja az „indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának” biztosítása.

Persze nem szavakkal, hanem hadászati eszközökkel. Ennek megfelelően az ausztrál haditengerészetet amerikai atomtengeralattjárókkal szerelik fel. Nem is kevéssel, hiszen a hatalmas szigetország egy egész flottához jut, amelyben legalább nyolc nukleáris meghajtású tengeralattjáró szolgál majd. Még nem tudni mikor áll hadrendbe mindegyik (merthogy építésük csak ezután kezdődik), ám Morrison arra számít, hogy az első tengeralattjárók 2040-ig elkészülnek.

Kína tegnap elítélte az AUKUS-t, egyszersmind hidegháborús mentalitással vádolta annak részeseit, amelyek közül nemcsak Ausztráliának gyűlt meg a baja Pekinggel, hanem (jóval korábban) az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak is. A hármak egyre nagyobb aggodalommal figyelik az indiai- és a csendes-óceáni térségben zajló kínai katonai tevékenységet, amit az AUKUS-kezdeményezéssel is igyekeznek ellensúlyozni. 

Az új partnerségről Boris Johnson brit kormányfő meg is jegyezte: a megoldatlan területi viszályokkal is terhelt térségben egyre dinamikusabb a geopolitikai versengés, és az ottani parázsló viták akár tüzet is okozhatnak. Az AUKUS-t bejelentő tájékoztatón Johnson és Joe Biden amerikai elnök (akinek nem jutott eszébe az ausztrál kormányfő neve) ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szóban forgó tengeralattjárókat nem atom, hanem hagyományos fegyverekkel szerelik fel.

Ez aligha nyugtatta meg Pekinget, hiszen Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő tegnap már arról beszélt, hogy az AUKUS „súlyosan aláássa a regionális békét és stabilitást, felerősíti a fegyverkezési versenyt, továbbá hátráltatja a nukleáris fegyverek elterjedése ellen tett nemzetközi erőfeszítéseket”.

A leendő ausztrál atomtengeralattjáró-flotta nagy hullámokat korbácsolt Franciaországban is. Az ok prózai: az amerikai beszerzés miatt Canberra felmondja a franciákkal (a többségi állami tulajdonú Naval Grouppal) korábban megkötött szerződést csaknem egy tucat hagyományos meghajtású óriástengeralattjáró gyártásáról. Az egyezség értelmében az elsőt 2027-ben vehette volna át az ausztrál hadsereg, ám erre már biztosan nem kerül sor. Párizs csalódott a fordulat miatt, sőt következetlenséggel és szövetségeshez méltatlan magatartással vádolta meg Ausztráliát.