2021. október 20., szerda

Járni jár, csak nem jut mindenkinek

Továbbra is hetvenezer kérelem vár teljesítésre az országos vagyon-visszaszármaztatási ügynökség fiókjaiban

Csaknem hét évtizeddel a nacionalizációt követően, és 11 évvel a vagyon-visszaszármaztatási törvény meghozatala után még mindig 300 ezer polgár várja Szerbiában, hogy természetben vagy pénzbelileg kártalanítsák az elkobzott tulajdonát. A vissza nem adható ingatlanok megtérítését már hatszor odázta el az állam: a végsőként emlegetett határidőt 2022. március 31-ére tűzték ki. Ekkor kezdik ugyanis folyósítani az eltulajdonított vagyonok értékének 15 százalékát: a tervek szerint 12 évig törlesztenek azoknak, akiknek természetben nem tudták visszaadni a második világháború után államosított ingatlanjaikat. Az egykori tulajdonosok örökösei már évekkel ezelőtt kezdeményezték a vagyon-visszaszármaztatási eljárásokat, amelyekből 70 ezer még mindig teljesítésre vár.

SZÉLMALOMHARCOK

Temerin határában nincs állami tulajdonban levő, visszaadható földterület. H. Kornélia évekkel ezelőtt kérelmezte az őt megillető 33 hold föld visszajuttatását. Az ügye jelenleg ott tart, hogy az ügynökség által megbízottak keresik számára azt a földterületet Vajdaságban, amellyel kártalanítani tudják a temerini határban elvett ingatlanját. Több mint valószínű, hogy Kornéliának meg kell elégednie azzal, hogy valahol Bánátban találnak majd számára az elkobzott termőföldeknél jóval rosszabb minőségű területeket – tudtuk meg az ügyét képviselő személytől. Ugyanitt értesültünk arról is, hogy a szintén temerini Bohóczki Katalin Zsablya határában elvett ingatlanjait kérte vissza a restitúciós törvény életbe lépését követően, és azóta is arra várakozik, hogy az ügynökség tárgyalásra hívja.

Grísza Mária
Grísza Mária

Az említett tárgyak azok között vannak, amelyek átadását annak idején a temerini Grísza Mária szorgalmazta. Marika néni ugyanis a vajdasági vagyon-visszaszármaztatási egyesület egyik oszlopos tagja. A mai napig közbenjár azokban az ügyekben, amelyeket a saját tárgya mellett képviselt. Széles körben ismeretes ugyanis a temerini Grísza-vagyon sorsa, amelyet 1950-ben koboztak el Marika néni szüleitől.

– Kiszámoltam egyszer, hogy a családomtól elvett vagyon reális értéke körülbelül 20 millió euró. A több mint száz éve fúratott gyógyvízkútba ugyanis 80 hold föld árát fektették a szüleim és a nagyszüleim. Miután kiderült, hogy milyen minőségű gyógyvízre bukkantak, a saját 3 hold területükön egy gyógyvizes medencét ásattak, és megépítették a jelenleg siralmas állapotban levő kádfürdőt is. Apukám, ifjabb Grísza András hasznosította a vízzel feltörő etángázt is: ezzel fűtötték a fürdőt, és egy malmot is működtettek. Gyorsan híre ment a jódot és ként tartalmazó Grísza-víz gyógyhatásának, így tulajdonképpen egy jól menő vállalkozást vettek el a családomtól. Anyukám minden iratot megőrzött, így én annak idején az elsők között átadtam a kérelmet annak a 3 holdnyi területnek a visszaszolgáltatására, amelyen a kút és a kádfürdő van. Egy évvel ezelőtt még úgy nézett ki, hogy a gyógyvízforráson kívül a vagyon többi részét természetben visszakapom, és a fürdő is visszakerülhet a nevemre. Nemrégiben azonban az ügynökség leállította az eljárást. Erről egyáltalán nem értesítettek: csak akkor derült ki, amikor személyesen érdeklődtem a fejleményekről. A tárgyamat vezető munkatárs azzal a kérdéssel fogadott az irodában, hogy nem akarok-e elállni a követeléseimtől. Nem találtak ugyanis semmilyen eredeti bizonyítékot a nacionalizációról szóló végzésről, így tőlem kérték ezt 14 napos határidővel. Hangsúlyozom, hogy kizárólag nekem vannak eredeti bizonyítékaim! Bezzeg egy állami hivatalnál sem találták azokat – mondta.

A temerini Grísza-forrás mindenkié, de senkié: lesújtó állapot van ott, ahol egymás után töltik palackjaikat a gyógyvízért sorakozók (Tóth D. Lívia felvétele)
A temerini Grísza-forrás mindenkié, de senkié: lesújtó állapot van ott, ahol egymás után töltik palackjaikat a gyógyvízért sorakozók (Tóth D. Lívia felvétele)

Marika néni elmondta, hogy tulajdonképpen a kezdetektől fogva tudvalévő volt, hogy a nacionalizáció folyamán számtalan tulajdonjogi bizonylat került süllyesztőbe, így csak az emberek által megőrzött hivatalos dokumentumokra lehet alapozni az eljárások folyamán.

– Ahelyett, hogy az ügynökség személyesen engem kért volna meg az eredeti okmányok felmutatására, inkább azt az utat választotta, hogy hitelteleníti még azt a közjegyzőt is, aki a kérelem átadásához szükséges eredeti okmányok fénymásolatát hitelesítette. Botrányos az a mód, ahogy kezelik a felmerülő problémákat, és minden tettük arra irányul, hogy az emberek elálljanak az őket megillető vagyonuk visszakérésétől – mesélte felháborodottan Marika néni. Hozzátette, hogy megtették a megfelelő lépéseket az ügy további tisztázására, hiszen a nacionalizációról szóló dokumentumon is az áll, hogy 70 év alatt meg kell téríteniük az 1950-ben elkobzott ingatlant – tette hozzá beszélgetőtársam.

Felkerestük a restitúcióval foglalkozó vajdasági egyesület egy másik, oszlopos tagját is, aki nevét nem vállalva elmondta, hogy az évek folyamán olyannyira belefáradt a szélmalomharcba, hogy az egészségét elvesztve immár csak nyugalomra vágyik. Kiemelte, hogy bár a Magyar Szó mindig is pártatlanul számolt be az egyesület és az emberek harcáról, más médiákra ez nem volt jellemző, így a saját békéjének megtartása érdekében a lapunk felkérését is visszautasította.

FÁRADT ÜGYFELEK, KITARTÓ ÜGYNÖKÖK

„Az ügyfélnek jogában áll az eljárás folyamán elállni a kérelmétől, az ügynökség munkatársai azonban senkinek sem tanácsolják ezt: kizárólag a törvénnyel összhangban vezetik le a rájuk bízott ügyeket” – áll abban a válaszlevélben, amelyet Jasna Selaković, a vagyon-visszaszármaztatási ügynökség újvidéki képviseletének igazgatója küldött felkeresésünkre.

Az évtizedekig húzódó eljárások átka: szinte hihetetlen, hogy egykor itt fényűző fürdő és malom állt (Tóth D. Lívia felvétele)
Az évtizedekig húzódó eljárások átka: szinte hihetetlen, hogy egykor itt fényűző fürdő és malom állt (Tóth D. Lívia felvétele)

Az illetékes kitért az eljárások lefolytatásának részletes ismertetésére is. Amennyiben a vagyon természetbeni vagy pénzbeli visszatérítésére vonatkozó kérelem átvétele után az eljárást vezető személy hiányosságokat fedez fel az átadott dokumentációban, akkor erről értesíti az ügyfeleket – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az ügynökség szolgálati kötelességből be is szerzi a határozat meghozatalához szükséges okmányokat, ezek után pedig szóbeli vitát folytat a hivatal helyiségeiben. Az ügynökség erre kijelölt szerve akkor hoz határozatot, ha rendelkezik a teljes dokumentációval – írta az igazgató.

A válaszlevélben részletezte az elkobzott földterületekre vonatkozó eljárás menetét is. Ebben az esetben szükség van arra, hogy az eltulajdonított vagyon értékének felbecslésére az ügyfél biztosítson egy szakembert, aki ajánlatot tesz a visszakért termőföld vagy erdő nagyságára vonatkozóan. Az ügynökség legkésőbb 6 hónapon belül köteles határozni az ügyben, és ettől a határidőtől csak kivételesen összetett tárgyaknál térhet el. A döntés tehát „elsősorban az átadott dokumentáció teljességétől függ, a határozat meghozatalát viszont nagymértékben befolyásolják a történelmi archívumok és az illetékes földmérő szolgálatok irattárainak rendezettsége is” – írta az illetékes. Hozzátette: „sok esetben az ügyfél hozzáállása miatt is húzódhat az eljárás”.

Selaković ugyanakkor kiemelte, hogy az országos vagyon-visszaszármaztatási ügynökség a kérelmek 82 százalékát feldolgozta. „A még le nem zárt ügyek esetében az ügynökség általában a hiányos dokumentáció beszerzésével küzd. A magántulajdonban levő vagyonokat ugyanis hét évtizede államosították, a régi tervrajzok eltűntek, azokra viszont szükség van az ingatlanok azonosításához. Több esetben is rendezetlenek a vagyon- és tulajdonjogok, vagy pedig a terepen felmért helyzet nincs összhangban a hivatalokban fellelhető tervekkel” – írta.

VISSZAADTÁK A VISSZAADHATÓT?

Az igazgató kiemelte, hogy a természetben visszaadható ingatlanok iránti kérelmek többsége termőföldekre vonatkozik. Vajdaságban (az egyházi követelések nélkül) 104.000 hektárnyi területet igényeltek vissza a kérelmezők, ebből 68.000 hektárt visszaszármaztattak. Egész Szerbia területén – beleértve Vajdaságot is – 80 ezer hektárnyi területet adtak vissza a jogos tulajdonosoknak. Országszerte 554 hektár városi építési területet és több mint 6000 hektár erdős területet is visszaszolgáltattak – sorolta az illetékes a levélben.

Vajdaságban még 36 ezer hektár termőföldet kellene visszaadni a kérelmezőknek
Vajdaságban még 36 ezer hektár termőföldet kellene visszaadni a kérelmezőknek

Az egyéb ingatlanok esetében természetben országszerte 7405 létesítményt szolgáltattak vissza a kérelmezőknek: 5018 üzlethelyiséget, 1142 lakást és 1245 épületet. Vajdaságban a legtöbb ingatlant Újvidéken adták vissza, lezárva 506 épület ügyét. Szabadkán 196, Nagybecsekereken 141, Pancsován 136, Zomborban pedig 67 ingatlan került vissza az egykori tulajdonosok nevére.

Amelyik tárgy esetében lehetséges volt, ott természetben szolgáltatták vissza az elkobzott vagyont: az ügyek 98 százalékában ezt meg is tették – állította az ügynökség képviselője. Hangsúlyozta, hogy a vagyon-visszaszármaztatásról rendelkező törvény értelmében elsődlegesen természetben próbálják meg kielégíteni a károsultakat. Ennek értelmében csak azok a kérelmezők jogosultak pénzbeli kielégítésre, akiknél a természetben való visszaszolgáltatás objektív okok miatt nem lehetséges.

VÉGSŐ LESZ-E A VÉGSŐ?

A pénzbeli kielégítésre váró ügyek értékét 13.685.522.511 euróra becsülték fel – írta Selaković. Kiemelte, hogy az ország „makrogazdasági stabilitásának védelmében az állam 2 milliárd eurót különített el az érintettek kártalanítására. A tárgyanként kapott megtérítést euróban határozzák meg, az állam által megállapított 0,15-ös együttható segítségével. Az ügyenként kapott összeg azonban nem haladhatja meg az 500.000 eurót, a kezdő törlesztőrészlet pedig nem lehet több 10.000 eurónál” – részletezte Selaković.

A kérdésünkre, miszerint a hatodik halasztást követően van-e arra remény, hogy 2022 márciusában valóban elkezdik kifizetni a természetben ki nem elégíthető károsultakat, az újvidéki ügynökség igazgatója ragaszkodott a hivatalos állásponthoz. Hivatkozott ugyanis az utolsó törvénymódosításra, amely szerint az említett dátumtól kezdve az állam köteles kifizetni a károsultakat.