2021. október 18., hétfő

A Winds&Strings nyitotta meg a fesztivált

A régió fiataljai is bemutatkoznak a 4. Kamarazenei Fesztiválon Újvidéken

A székvárosban negyedik alkalommal tartják meg a Kamarazenei Fesztivált, amelyet annak idején Ksenija Mijatović Korom fuvolaművésznő, Antunović Marić Veronika oboaművésznő és Gianluca Marcianò olasz karmester álmodott meg. A kamarazene  népszerűsítése lebegett szemük előtt, illetve az éveken keresztül együtt muzsikáló zenészek munkájának a népszerűsítése.

A Winds&Strings koncertje, meghitt légkört teremtve, nyitotta meg csütörtök este a hatnapos fesztivált a Szerb Nemzeti Színház kamaraszínpadán. Az együttes fúvószenészei a Novi Sad Wind Quintet (Újvidéki Fúvós Kvintett) tagjai – Ksenija Mijatović Korom fuvolán, Marić Antunović Veronika oboán, Kristijan Boroš klarinéton, Goran Marinković fagotton, Mirko Marić kürtön muzsikáltak. Szép összhangban a Szerb Nemzeti Színház Operazenakarának vonósaival: Bojan Glušica és Marta Dragaš hegedűn, Aksentijević Klemm Anna violán, Kristof Jan csellón, Siniša Mazalica nagybőgőn  szólaltatta meg a két olyan szerzeményt, amelyet tudomásuk szerint eddig senki nem játszott az újvidéki közönség előtt.

Théodore Dubois (1837–1924) Dixtuor és Bohuslav Martinu (1890–1959) Nonet c. zeneművét. A koncertot Jean Francaix (1912–1997) Dixtuorjával zárták. A közönség lelkesen megtapsolta a csodaszép est szerzőit és előadóit. 

A Winds&Strings koncertje (Fotó: Bozsoki Valéria)

– Törekedtünk olyan szép szerzeményeket választani, amelyek a 20. század komolyzenei irodalmához tartoznak – magyarázta Goran Marinković, a fagott belgrádi szerelmese. – Igényes darabok, amelyek az előadóktól virtuozitást igényelnek. A szó szoros értelemben kötélen táncolunk, ha lezuhanunk, akkor lezuhanunk. A munkánk szépsége azonban éppen e kockázatvállalásban rejlik. Esztétikailag szép műveket választottunk. Gyakorláskor sok mindenre, hangzásra, dinamikára... ügyelni kell, emiatt összetett feladatunk van. De mivel szeretjük a munkánkat, örömmel vállaljuk a kihívásokat.

Ebben az évben felvételeztük a harmadik CD anyagát. Az előbbi, a második már elkészült, de nem jelent meg. A harmadik, reméljük, novemberig megjelenik a Szerbiai Zenei Szerzők (SOKOJ) támogatásának köszönhetően: Király Ernő, továbbá Aleksandra Vrebalov (aki megtisztelte a mostani fellépésünket) és más hazai komponisták, Rudolf Brucci soha nem előadott szerzeményeit fogjuk tolmácsolni. Egyébként az Újvidéki Fúvós Kvintett  tagjaként elmondhatom, egész évben aktívak voltunk, mindig valamit felújítottunk. Mivel pedagógusként is tevékenykedek,  büszke vagyok arra, hogy két fuvolázó és egy zongorázó  fiatal növendékem muzsikál a Kamarazenei Fesztiválon, a Selyemgyár Művelődési Állomáson –, én meg a közönségből fogom őket figyelemmel kísérni.

– A 3. Kamarazenei Fesztiválon Aleksandra Vrebalov szerzői estjén léptem fel a Selyemgyár Művelődési Állomáson. Már akkor élveztem az együtt zenélés szépségét – nyilatkozta lapunknak Aksentijević Klemm Anna, aki 22 éve brácsázik. – Nagyon tetszik az, ahogyan az Újvidéki Fúvós Kvintett megszervezte a fesztivált. Marić Antunović Veronika egyébként gyermekkori barátnőm, és nagyon sokat muzsikáltunk már együtt. Örültem, hogy Vrebalov szerzeményeinek előadására hívott meg. Most örülök, hogy, sikerült nemcsak kortárs zenét, hanem régebbi zenét is játszani. Veronika és a fúvóskvintett ötlete volt, ők választották a műsort, minket, vonósokat meg felkértek, hogy velük együtt muzsikáljunk. Természetesen ezt örömmel tettük. A műsor összeállításával  is nagyon elégedett vagyok.

Szeretem a kamarazenét, szívesen és nagy élvezettel játszom.

Amikor az ember szóló játszik, óriási felelősség nehezedik rá, a kamarazenében ez a felelősség megoszlik. Ezek a zenészek olyan kollégák, akikkel sokat játszunk, és már érezzük egymás lélegzetvételét is. Mi mindannyian több zenekarnak, a Szerb Nemzeti Színház operazenekarának, a Vajdasági Szimfónikus Zenekarnak...  vagyunk a tagja. Évtizedek óta együtt dolgozunk, együtt vagyunk.

Egész más érzés egyik nap nagy zenekarban, aztán kis zenekarban játszani. A hegedűsöknek könnyebb valamivel a nagyzenekarokban, mert belőlünk sokkal több van, mint a fúvósokból. Ugyanakkor  nehézséget jelent, hogy nekünk össze kell hangolni a nyolc-tíz vonós zenészt, hogy azt a szólamot egyszerre játssza el. A kamarazenében pedig egyedül egy valaki felel a saját szólamáért, de  annál inkább kell figyelnie a többiekre. Hasonló felelősség, mégis más!

Aksentijević Klemm Anna (Fotó: Bozsoki Valéria)

Tavaly  ősszel egy ideig felléphettünk,  télen nem nagyon, tavasszal és a nyáron viszont rengeteg fellépésre nyílt lehetőség. Remélem, hogy a rengeteg tervünk megvalósul, annál inkább, hogy Újvidék a kultúra európai fővárosa lesz. Ezzel kapcsolatban nagyon sok mindenben részt tudunk majd venni, ha megengedik a körülmények. Nagyon szerencsés vagyok, hogy tényleg nagyon szeretem a munkámat, és hogy ez számomra tulajdonképpen nem jelent munkát. Nem könnyű helytállni, főleg a gyerekeim mellett. Sajnos nem tudok annyit együtt lenni a gyerekeimmel, amennyit szeretnék  velük lenni – de nagyon élvezem a zenélést – fogalmazott Aksentijević Klemm Anna.

A fesztiválon az Egység Művelődési Állomáson fellépett Ljubiša Jovanović fuvolaművész és Stevan Jovanović  nagybőgős.

A régióból érkező fiatalok, akik kamarazenei  együttest alakítottak, szombaton és hétfőn mutatkoztak be a Selyemgyár Művelődési Állomáson este nyolc órakor. 

Vasárnap Igor Lazić kürtös, Jelena Dimitrijević  hegedűs, Marko Bogdanović zongorista Beethoven és Brahms szerzeményeit adta elő az érdeklődő közönségnek. 

A fesztivált kedden 20 órakor a Szerb Nemzeti Színház kamaraszínpadán a Kamerata együttes fellépése zárja. A koncertet Andrea Solinas vendégkarmester vezényeli. A Szerb Nemzeti Színház pénztárában váltható jegy.