2024. április 26., péntek

A hitel a plafon fölé kívánkozik

Nem kell falra mászni, csak a plafont megemelni. Legalábbis ezt tanácsolja Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter az államapparátus zavartalan munkájának biztosítására. Merthogy hamarosan bajok keletkezhetnek a rendszer megszokott működésében, aminek akár államcsőd is lehet a vége.

Ilyen figyelmeztetések már korábban is elhangzottak az Egyesült Államokban, komoly politikai vitákat gerjesztve, ám a krachot végül sikerült elkerülni. Úgy, hogy megemelték azt a bizonyos plafont, ami nem más, mint a hivatalosan engedélyezett eladósodottság felső szintje. E fölött elvben már nem kérhetne hitelt az állam, illetve a kormányzat.

Csakhogy a gyakorlat másként fest. A rendre magasabbra tolt adósságplafont – bizonyos időnként – mindig sikerült elérni, s emiatt mindig újabb, magasabb szinteket kellett meghatározni. Ez pedig még nagyobb mértékű hitelfelvételt tett lehetővé, amivel élt is a hatalom. Merthogy az állam (kormányzat) egyre költségesebben működik, s ehhez pénzt kell(ett) biztosítani. Különben képtelen lenne ellátni feladatait, nem lenne miből fizetni a fenntartását, így a neki dolgozó alkalmazottakat sem.

Pénzszűke miatt az elmúlt tíz évben többször is gondok keletkeztek emiatt az államszerkezetben. A szövetségi kormányzat működése ennek következtében kétszer is leállt (részlegesen). Ennél már csak egy rosszabb lehetőség maradt azokban a kellemetlen időkben: az államcsőd, illetve a világ legerősebb gazdaságának összeomlása.

Ezt mindig sikerült megakadályozni. Úgy, hogy – heves politikai viták árán – a szövetségi kormányzat számára az országos parlament engedélyezte a még nagyobb eladósodást, vagyis az addigi adósságplafon megemelését.

A jelenleg érvényes felső határ 28 500 milliárd (azaz 28,5 billió) dollár. A pénzügyminiszter már júliusban figyelmeztetett, hogy ismét fenyeget az államcsőd, ezért új limitet kell meghatározni, de legalábbis eltörölni a jelenlegit. Lehetőleg minél előbb, ellenkező esetben a szövetségi kormányzatnak rendkívüli intézkedéseket kell bevezetnie, hogy elkerülje a legrosszabbat, azaz az államcsődöt.

Nancy Pelosi, a kongresszus (szövetségi törvényhozás) alsóházának elnöke még a pénzügyminiszter kérésére sem árulta el eddig, hogy a politikai döntéshozók mikor és milyen módon tervezik megemelni az államadósság-plafont, ámbár azt elismerte, hogy erre már a napokban szükség lesz. Ám pártja politikai ellenfelei a parlamentben ellenzik a változtatást. Pedig azt nem sokáig lehet halogatni; szeptemberben ugyanis mindenképp meg kell emelni az adósságplafont. Feltéve, ha az állam nem akar működésképtelenné válni. Márpedig nem akar, mert átmeneti leállás esetén is intézményeket, hivatalokat, sőt nemzeti parkokat kell bezárni, az alkalmazottak fizetését pedig vissza kell tartani.

A pénzügyminiszter nagyon is jól tudja ezt, s ezért arra számít, hogy a kérdésben mielőbb megegyezés születik a parlamentben. Amint erre sor kerül, minden bizonnyal jönnek az újabb hitelek. Becslések szerint csaknem 1400 milliárd dollárra lesz szükség mielőbb, amiből nemcsak a magas költségvetési hiányt kell finanszírozni, hanem a már elfogadott kormányzati gazdaságélénkítő programokat is.